Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-73
52 A nemzetgyűlés 73. ülése 1922. évi deczember hó 16-án, szombaton. eszközt felhasználnak és jónak tartanak; de jónak tartják azt is, hogy mesterségesen csináljanak bolsevizmust és ezáltal igazolják a rendszer fentartását. (ügy van! a szélsöbalóldalon.) Be fogok mutatni a t. Háznak egy tárgyalásról tanúvallomásokat, amelyek ezt bizonyítják. Amugyis tudjuk, — más oldalról is lehetne igazolni, — hogy nemcsak a rendőrségnél, hanem a belügyi nyomozóknál is akkor, ha nem akad olyan bolond és olyan hisztérikus ember, aki maga csináljon bolsevizmust, hát csinálnak bolsevizmust hivatalosan, csinálnak azok a közegek, akiknek meg kellene ezt akadályozni, és akkorára engedik kifejlődni, hogy egy nagy ügy legyen belőle, amely aztán megint igazolja majd az újságok hasábjain, hogy itt, igenis, újból szociális veszély van, itt bolsevizmus van és a bolsevizmust meg kell akadályozni, (Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Pedig nem ez a cél, hanem tisztára az a cél, hogy annak az egyoldalú, abszolutisztikus uralomnak, amelyet fentartanak, fennállását igazolják. Méltóztatnak emlékezni az u. n. Gólyautcai esetre, amikor napokig és hetekig tárgyalta a sajtó előzetesen ezt a kérdést, azután tárgyalta a törvényszék s végül összezsugorodott egy nagyon kicsi üggyé. Kitűnt a tárgyaláson a vallomásokból, a tanuk, a vádlottak és a rendőrtisztviselők vallomásaiból, hogy ez az egész ügy az első kézben, az első esetben megfogható lett volna ; de kitűnt az is, hogy amikor a rendőrség rájött erre az ügyre, azt egyszerűen mesterségesen csinálta... Propper Sándor: Fejlesztette tovább! Farkas István : ... ás fejlesztette tovább, hogy legyen belőle nagy ügy, mert ha nagy ügy nem lett volna belőle, akkor egész biztosan nem lehetett volna vele igazolni azt a sok erőszakosságot, amelyet itt alkalmaznak. Drozdy Győző : Ha nincs, kell csinálni, hogy megindokolják a maguk eljárását. Farkas István : Ennek a tárgyalásnak a főszereplője Wanke József tanú volt, ő lakott Gólya-utca 31. sz. alatt, az ő lakásán tartották az értekezleteket. Ez az ember a legelső esetben jelentette a rendőrségnél, hogy nála ilyen meg ilyen gyülekezés van. Azt mondja a vallomásában (olvassa) : »A lakásomon tartottuk az összejöveteleket. Mikor láttam, hogy kommunista . ügyről van szó, elmentem Andréka, főtanácsoshoz és jelentettem neki az esetet. 0 megbízott azzal, hogy kisérjem figyelemmel a történteket és neki esetenként tegyek jelentést.« Itt tehát a legelső esetben a rendőrség, a rendőrfőkapitányhelyettes tudtával történik a kommunista szervezkedés, történik tehát ugy, hogy a rendőrség tudja, ellenőrzi és irányítja az egész dolgot. (Zaj a szélsöbalóldalon.) Hoffmann György vallomása igy szól (olvassa) ; »Én az egész köztársasági akcióban csak látszólagosan vettem részt, mert mikor Tóth nekem szólt az ő puccsterveiről és a népköztársaság felállításáról, felmentem Borostyán detektiv-főfelügyelőhöz és jelentettem neki az esetet, aki megbízott azzal, hogy továbbra is működjem közre látszólagosan és az eseményekről időközönkínt értesítsem. Ennek a meghagyásnak eleget is tettem, öt-hat izben voltam Borostyánnál és a mozgalom minden részletéről értesítettem. Borostyán detektív-főfelügyelő Bauer kapitányhoz is bevitt, akinek szintén előadtam tapasztalataimat. Egyizben Borostyánnál sógorommal, Bernáttal voltam. Bauer kapitány is azt az utasítást adta, hogy csak dolgozzam tovább, és ha komoly lesz a dolog, tegyek neki újra jelentést. Ezt azonban már megcsinálni nem tudtam, mert közben engem is lefogtak, stb.« De itt van magának Bauer Ernő kapitánynak a vallomása is. Bauer kapitány azt vallotta (olvassa) : »Május közepén Borostyán detektivfőfelügyelő elém vezette Hoffmann Györgyöt azzal, hogy egy. politikai titkos összejövetelre vonatkozólag kivan vallomást tenni. Hoffmannt kihallgattam, de mivel értékesebb dolgot nem tudott előadni, azt a megbízást adtam neki, hogy kisérje figyelemmel a fejleményeket ós nekem tegyen jelentést. Hoffmann többé nálam nem jelentkezett, csak akkor találkoztam vele« stb. Borostyán detektiv-főfelügyelő vallomásában azt mondja, hogy neki többször jelentést tettek s ő azt a megbízást adta, hogy folytassák ezt az ügyet, csinálják tovább és időközönkint értesítsék. Ha maga a rendőrség csinál — mint ahogy csinál — ilyen dolgot, s azután ez az egész ugy jelentkezik, mint egy bolsevista mozgalom, mint egy borzasztóan félelmetes dolog, akkor nyilvánvaló, hogy ezt tudatosan csinálják és fejlesztik azért, hogy ezzel igazolják azokat a drákói kivételes rendszabályokat, amelyeket fentartanak, és amelyekkel a munkásosztályt teljesen el akarják ütni egyesülési és gyülekezési jogától. Drozdy Győző: A rendtörvény talapzatát igy építik ! Farkas István : Hogy ez mennyire megy, erre nézve a végzések egész sorát lehetne idehozni. Amikor betiltja egy szakszervezeti csoport alakuló gyűlését, ezt azzal indokolja a szolgabíró : A vas- és fémmunkáscsoport megalakítását nem veszem tudomásul, mert a szociáldemokrata párt parlamenti képviselői benn a nemzetgyűlésben nagyon agresszíve viselkednek. (Derültség a szélsöbalóldalon.) Pikler Emil: Szép kis indokolás! Farkas István: Nem komédia ez? (Zaj és közbeszólások a szélsöbalóldalon.) Elnök: Minthogy a képviselő ur olyan kifejezést használt, amely a parlamenti illembe beleütközik, ezért rendreutasítom. Propper Sándor: Szégyen, gyalázat! Elnök : Kérem Propper képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni! Farkas István : Sok ilyen végzés van nálam, de nem akarom mind felolvasni, mert jóformán