Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-78

•À nemzetgyűlés 78, ülése 1922. Létay Ernő: A földmivelőt nem lehetett felmenteni a háború alatt! Szabó Sándor : Tendenciózus beállítás ! Erdélyi Aladár : Ezt a jobbágyság felszaba­dítása előtt mondotta. Griger Miklós: Most is azok véreznek, akik­nek nincs földjük. Szomjas Gusztáv: Ezzel izgatnak ma is a vidéken, a falun, hogy az urak nem véreztek, pedig mind ott volt!, Griger Miklós: És ha ezt a szempontot fő­nemes nagybirtokosainkra vonatkoztatom, hat­ványozott mértékben gondolok azokra a nagy­birtokosokra, azokra az uj földtulajdonosokra, akiknek ősei a haza védelmében soha részt nem vettek, (Igazi Vgy van! bal felől) akik birto­kaik javarészét az utolsó évtizedekben ember­társaik könnyelműségének és szorult helyzeté­nek kiuzsorázásával szerezték. (Ugy van! Vgy van ! a jobboldalon.) A nagybirtokosok érdekeltsége, az Omge, minden értekezletének az a refrainja és a Köz­telek minden cikkének az a vége, hogy ők nem önmagukat féltik, hanem a hazát, hogy mi lesz a többtermeléssel, . . . Kiss Menyhért: Többtermelés! Ismerjük! Griger Miklós: ... mi lesz a városok ellátásával! Erre is megadom a választ, még pedig elismert, kiváló szaktudósok és épen a túloldalon ülő vezető politikusok kijelentéseit idézve. Czettíer Jenő igen t. képviselőtársunk igy nyilatkozik erről a kérdésről (olvassa) : »A kisüzem nagyobb termelőképessége nemcsak a gabonatermelésben, de az állattenyésztésben, a cukorrépatermelésben is nyilvánul, sőt a mezőgazdaság azon ágában is, amely az amerikai uj konkurrenciával leginkább kénytelen meg­küzdeni. A kisüzem életképes, halad, fejlődni ép ugy tud, mint a nagyüzem, és igy a nép­élelmezés feladatait is megfelelően szolgálja.« (Egy hang jobbfelöl: Papíron!) Kenéz Béla igen t. képviselő ur, aki szintén kiváló szak­ember ezen a téren . . . Szilágyi Lajos : Előadója volt a törvénynek ! Griger Miklós: . . . előadói felszólalásában a következőket mondta (olvassa) : »Hogy a több­termelés, a népélelmezés szempontjai nyernek-e a nagy gazdasági egységek feldarabolásával, az olyan kérdés, amelyről ma még lehet vitatkozni. Én ugyan gazdasági fejlettségünk mai állapotá­ban sem tartom a nagybirtok felsőbbségét olyan döntő súlyúnak, mint azt sokan hangoztatják, főleg, ha vizsgálataimat nem csupán egy kis körre szorítom, hanem az ország egész terü­letére kiterjesztem. »A jól felszerelt és tökéletesen kezelt nagy­gazdaság növénytermelés dolgában felette áll a kisgazdaságnak, de már az állattenyésztés dol­gában a felsőbbség nincs meg. Az 1911. évi állat-számlálás szerint a kisgazdák négyszer annyi sertést és ötször annyi szarvasmarhát tartottak, mint a nagybirtokosok . . . u KAPLÓ VII. vi deczember hó 22-én pénfehen. '295 Erdélyi Aladár: Szám szerint! Griger Miklós:... ugy hogy állatállomá­nyunk nyolctized-kilenctized részét kisgazdasá­gok tenyésztik.« Legjobban fején találta azonban a szöget annak idején nagyatádi Szabó István minister ur, . . . (Egy hang a baloldalon : Az régen volt.) Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi­minister: Nem régen volt! Griger Miklós: . . . aki a földbirtok-reform tárgyalása alkalmával erről a kérdésről igy nyilatkozott (olvassa.) »Az bizonyos, hogy egy kisgazdaság, amely kellőleg fel van szerelve gazdasági eszközökkel, állatállománnyal, s amely­nek szorgalmas gazdája van, a többtermelés tekintetében nem áll a nagybirtok mögött.« (Mozgás a jobboldalon.) Erdélyi Aladár : Ez igaz ma is ! (Zaj. Jobb­felöl egy hang: Egyenlő feltételek mellett!) Griger Miklós : Nagyon sajnálom, hogy Kenéz és Czettíer képviselő ur álláspontját nem osztják. Létay Ernő : Tizennyolcezer kereszt búzát nem rothasztanak el a kisgazdák! Majd beszé­lünk erről ! Griger Miklós : »Lehet látni rosszul kezelt kisbirtokot is, de lehet látni elhányt gólt nagy­birtokot is ... « (Felkiáltások a jobboldalon : Ez is igaz !) »... mely sokkal rosszabb termésered­ményt ér el, mint a kisbirtok.« És amikor erről van szó, engedje meg nekem gróf Széchenyi Viktor igen t. képviselőtársam, hogy itt valamit rektifikáljak és őt expiáljam. Annak idején mi ketten kemény harcot vívtunk itt egymással, de azóta, most, a nyár folyamán alkalmam volt az ő birtokát megnézni, és jól esik, hogy kijelent­hetem, hogy az ő birtoka elsőrangú módon ke­zelt birtok, és hogy olyan szép munkáslakásokat szerte az országban sehol nem láttam, mint az ő birtokán. (Éljenzés a jobboldalon.) Erdélyi Aladár : Máshol is meg kell nézni ! Legyen szerencsénk \ r Griger Miklós : Én ugyan haragszom a nagy­birtokosokra, de ha meghívnak, szívesen elme­gyek. (Derültség.) »Általánosítani nem lehet,« mondta Szabó István minister ur, »mert a leg­több esetben azon fordul meg a dolog, hogy a birtoknak milyen szorgalmas a gazdája és hogy az illető hogyan gazdálkodik,,« Szomjas Gusztáv: Meg egy kis tudás is kell hozzá! Griger Miklós: Azután a következőket mondta (olvassa) : »A mai rekvirálások egészen megdöbbentő adatokat mutatnak a nagybirtok hátrányára. Ha ez az arány igy maradna, ez a nagybirtok halálát jelentené Magyarországon, mert ha a nagybirtok csak igy tud az ország számára többet termelni, mint ahogy most tud, akkor nem volna meg a létjogosultsága. Nem rosszindulatból mondom, sohasem vezetett rossz­indulat, de a ténj^ek megállapitába folytán. Hogy ha ezt a helyzetet vesszük, hogy mit ad ma a 41

Next

/
Thumbnails
Contents