Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-77
264 A nemzetgyűlés 77. ülése 1922. évi december íió 21-én, csütörtökön. s azonnal megindították a szükséges előmunkálatokat. Ennek következtében Ausztriában a kérdés ma már ugy áll, hogy csaknem be vannak fejezve a munkálatok, úgyhogy a jövő esztendőben Ausztriában teljesen át lehet adni a közhasználatnak ezeket az energiatelepeket, aminek eredményeként Ausztria olyan helyzetbe jut, hogy a termelés egyik legfontosabb részét, az energiát igen olcsón fogja kapni s az olcsó energiaszolgáltatással a termelést is olcsóbbá fogja tehetni. Erre a kérdésre tehát nagyon vigyázzunk, mert valutánk esetleges várható romlása a kérdés megoldásánál azt idézheti elő, hogy mindig nagyobb és nagyobb összeget kell a megvalósításra fordítanunk és minél tovább halasztjuk a dolgot, annál több súlyos bajt kell az ország lakosságának a halogatás következtében elszenvednie. Hogy ezt a kérdést még a laikus szemlélő előtt is érthetővé tegyem, olyan számadatokat iparkodom itt felsorakoztatni, amelyek mindenki által könnyen érthetők s egyben mindenki által könnyen ellenőrizhetők is. (Halljuk! Halljuk!) Mint minden országban, ugy Magyarországon is az energiakészlet és az energiaszolgáltatás az ország pulzusa, mert ennek helyes működésétől függ úgyszólván az ország egész sorsa. Hazánkban különböző energiaforrások vannak. (Felkiáltások jobbfelöl: No végre!) Erdélyi Aladár: Halljuk! Mi az? Kabók Lajos: Ha az igen t. képviselő urat ez a kérdés nem érdekli, nem kell okvetlenül meghallgatnia engem. Perlaki György : Tudni akarjuk, hogy mi az, miről beszól. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kabók Lajos : Méltóztassék megvárni, amig eljutok beszédemnek ahhoz a részéhez s akkor azután meg fogja látni a t. képviselő ur, hogy nem egészen hiábavaló dologgal töltöttem a nemzetgyűlés idejét. (Felkiáltások jobbfélöl: Senki sem mondja!) Az energiaforrások között meg kell említeni a kőszenet, a barnaszenet, azonkívül a vizet, a tűzifát, továbbá a nyersolajat is. Ha már most vizsgáljuk, hogy ez energiák közül melyek találhatók hazánkban, ugy sajnálattal kell megállapítanom, hogy épen a legértékesebb, a leghasznosabb energia, a 7000 kalórián felüli kőszén nálunk nem fordul elő. Sajnos, a hazai kőszénbányák ilyen kőszénnel nem rendelkeznek, nálunk Magyarországon csak barnaszén található. Ezt a 7000 kalórián felüli kőszenet tehát külföldről kell behozni, még pedig igen tekintélyes, nagy mennyiségben. Nem. kevesebb, mint 2,500.000 tonnára tehető az a kőszénmennyiség, amelyet 1920-ban külföldről hoztunk be, s ez az akkori szénárak szerint 11*2 milliárd korona kiadást jelentett. Méltóztassék csak megítélni, hogy egy ilyen horrendus számot kitevő külföldi behozatal külkereskedelmi mérlegünket mily erősen terheli meg. Ha a régi Nagy-Magyarország területét vizsgálom, ott még egyéb energiakészleteket is találtunk, igy az erdélyi, kissármási földgázát, amely igen nagy mennyiségben volt ott található, amellyel azonban — sajnos — ma nem számolhatunk, mert ezt a területet elvesztettük. (Felkiáltások a középen : Egyelőre !) Igaz, hogy a Dunántúl folynak most földgázkutatások, ezek azonban ezidőszerint még nem haladtak annyira előre, hogy mint számbavehető energiával foglalkozhassunk az ottani földgázzal. A tűzifát sem vehetjük figyelembe, mert ez úgyszólván kizárólag csak háztartási célokat szolgál (Felkiáltások jobb felől : Arra sem elég !), energiákat nem igen szolgáltathat. A nyersolaj, amelyből a benzint és petróleumot előállítják s amely szintén energiaforrás, hazánkban nem található, igy tehát nekünk az energiakészlet és energiagazdálkodás terén a hazánkban található energiákra kell szorítkoznunk, ezeknek a készleteknek mennyiségét kell vizsgálnunk, ezeket kell okosan és céltudatosan felhasználnunk. B. Podmaniczky Endre : Halljuk a megoldást ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kitartás]! Kitartás !) Elnök : Csendet kérek ! Kabók Lajos : A barnaszén ezidőszerint hazánkban olyan mennyiségben fordul elő — számszerű adatokkal is szolgálhatok —, hogy körülbelül 70—80 esztendő alatt teljesen ki fogják aknázni egész barnaszénkészletünket (Felkiáltások jobb felöl: Addig sem tart!), f & jelenlegi gazdálkodás mérvét véve alapul. És ha ez meg fog történni, akkor következik be az a veszedelem, amelyre én a Zsirkay János t. képviselőtársam által Emiltett veszedelemmel szemben rá akarok mutatni, ami abban áll, hogy akkor ez az ország úgyszólván minden energiakészletét elveszítette s csaknem teljes egészében a külföldről való behozatalra lesz utalva. Már most méltóztassanak elképzelni, mit jelent az, ha a külföldről ilyen nagy mennyiségben kell valamit behozni. Mert ha a külföldről ily nagy mennyiségeket hozunk be, ez egész pénzügyi helyzetünket romlásba fogja dönteni, tekintettel arra, hogy kivitelünk még 80 esztendő múlva sem fog annyira feljavulni, hogy ezt az irtózatos nagyarányú behozatalt ellensúlyozni tudná. A jelenlegi széntermeléssel ugy állunk, t. Nemzetgyűlés, hogy 1900 vagon a napi szénszükségletünk. A jelenlegi széntermelés napi 1700 vagonra tehető, vagyis eszerint körülbelül napi 200 vagon szénhiánynyal kell megküzdenünk, amit csak ugy tudunk legyűrni, hogy drága külföldi szenet kell az országba behoznunk. Erdélyi Aladár: Az előbb ezt hibáztatta (Zaj balfelöl.) Kabók Lajos: A képviselő ur ezt nem értette meg.
