Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-77

264 A nemzetgyűlés 77. ülése 1922. évi december íió 21-én, csütörtökön. s azonnal megindították a szükséges előmun­kálatokat. Ennek következtében Ausztriában a kérdés ma már ugy áll, hogy csaknem be vannak fejezve a munkálatok, úgyhogy a jövő esztendő­ben Ausztriában teljesen át lehet adni a köz­használatnak ezeket az energiatelepeket, aminek eredményeként Ausztria olyan helyzetbe jut, hogy a termelés egyik legfontosabb részét, az energiát igen olcsón fogja kapni s az olcsó energiaszolgáltatással a termelést is olcsóbbá fogja tehetni. Erre a kérdésre tehát nagyon vigyázzunk, mert valutánk esetleges várható romlása a kér­dés megoldásánál azt idézheti elő, hogy mindig nagyobb és nagyobb összeget kell a megvaló­sításra fordítanunk és minél tovább halasztjuk a dolgot, annál több súlyos bajt kell az ország lakosságának a halogatás következtében el­szenvednie. Hogy ezt a kérdést még a laikus szemlélő előtt is érthetővé tegyem, olyan számadatokat iparkodom itt felsorakoztatni, amelyek mindenki által könnyen érthetők s egyben mindenki által könnyen ellenőrizhetők is. (Halljuk! Halljuk!) Mint minden országban, ugy Magyarorszá­gon is az energiakészlet és az energiaszolgáltatás az ország pulzusa, mert ennek helyes működésé­től függ úgyszólván az ország egész sorsa. Hazánkban különböző energiaforrások van­nak. (Felkiáltások jobbfelöl: No végre!) Erdélyi Aladár: Halljuk! Mi az? Kabók Lajos: Ha az igen t. képviselő urat ez a kérdés nem érdekli, nem kell okvetlenül meghallgatnia engem. Perlaki György : Tudni akarjuk, hogy mi az, miről beszól. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kabók Lajos : Méltóztassék megvárni, amig eljutok beszédemnek ahhoz a részéhez s akkor azután meg fogja látni a t. képviselő ur, hogy nem egészen hiábavaló dologgal töltöttem a nemzetgyűlés idejét. (Felkiáltások jobbfélöl: Senki sem mondja!) Az energiaforrások között meg kell említeni a kőszenet, a barnaszenet, azonkívül a vizet, a tűzifát, továbbá a nyersolajat is. Ha már most vizsgáljuk, hogy ez energiák közül melyek talál­hatók hazánkban, ugy sajnálattal kell megálla­pítanom, hogy épen a legértékesebb, a leghasz­nosabb energia, a 7000 kalórián felüli kőszén nálunk nem fordul elő. Sajnos, a hazai kőszén­bányák ilyen kőszénnel nem rendelkeznek, nálunk Magyarországon csak barnaszén található. Ezt a 7000 kalórián felüli kőszenet tehát külföldről kell behozni, még pedig igen tekintélyes, nagy mennyiségben. Nem. kevesebb, mint 2,500.000 tonnára tehető az a kőszénmennyiség, amelyet 1920-ban külföldről hoztunk be, s ez az akkori szénárak szerint 11*2 milliárd korona kiadást jelentett. Méltóztassék csak megítélni, hogy egy ilyen horrendus számot kitevő külföldi behoza­tal külkereskedelmi mérlegünket mily erősen ter­heli meg. Ha a régi Nagy-Magyarország területét vizsgálom, ott még egyéb energiakészleteket is találtunk, igy az erdélyi, kissármási földgázát, amely igen nagy mennyiségben volt ott talál­ható, amellyel azonban — sajnos — ma nem számolhatunk, mert ezt a területet elvesztettük. (Felkiáltások a középen : Egyelőre !) Igaz, hogy a Dunántúl folynak most földgázkutatások, ezek azonban ezidőszerint még nem haladtak annyira előre, hogy mint számbavehető energiával foglal­kozhassunk az ottani földgázzal. A tűzifát sem vehetjük figyelembe, mert ez úgyszólván kizáró­lag csak háztartási célokat szolgál (Felkiáltások jobb felől : Arra sem elég !), energiákat nem igen szolgáltathat. A nyersolaj, amelyből a benzint és petróleumot előállítják s amely szintén energiaforrás, hazánkban nem található, igy tehát nekünk az energiakészlet és energiagaz­dálkodás terén a hazánkban található energiákra kell szorítkoznunk, ezeknek a készleteknek mennyiségét kell vizsgálnunk, ezeket kell okosan és céltudatosan felhasználnunk. B. Podmaniczky Endre : Halljuk a megol­dást ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kitartás]! Kitartás !) Elnök : Csendet kérek ! Kabók Lajos : A barnaszén ezidőszerint hazánkban olyan mennyiségben fordul elő — számszerű adatokkal is szolgálhatok —, hogy körülbelül 70—80 esztendő alatt teljesen ki fogják aknázni egész barnaszénkészletünket (Fel­kiáltások jobb felöl: Addig sem tart!), f & jelen­legi gazdálkodás mérvét véve alapul. És ha ez meg fog történni, akkor következik be az a veszedelem, amelyre én a Zsirkay János t. kép­viselőtársam által Emiltett veszedelemmel szem­ben rá akarok mutatni, ami abban áll, hogy akkor ez az ország úgyszólván minden energia­készletét elveszítette s csaknem teljes egészében a külföldről való behozatalra lesz utalva. Már most méltóztassanak elképzelni, mit jelent az, ha a külföldről ilyen nagy mennyiségben kell valamit behozni. Mert ha a külföldről ily nagy mennyiségeket hozunk be, ez egész pénzügyi helyzetünket romlásba fogja dönteni, tekintettel arra, hogy kivitelünk még 80 esztendő múlva sem fog annyira feljavulni, hogy ezt az irtó­zatos nagyarányú behozatalt ellensúlyozni tudná. A jelenlegi széntermeléssel ugy állunk, t. Nemzetgyűlés, hogy 1900 vagon a napi szén­szükségletünk. A jelenlegi széntermelés napi 1700 vagonra tehető, vagyis eszerint körülbelül napi 200 vagon szénhiánynyal kell megküz­denünk, amit csak ugy tudunk legyűrni, hogy drága külföldi szenet kell az országba behoz­nunk. Erdélyi Aladár: Az előbb ezt hibáztatta (Zaj balfelöl.) Kabók Lajos: A képviselő ur ezt nem értette meg.

Next

/
Thumbnails
Contents