Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-77

25Ö 'À nemzetgyűlés 77. ülése 1922. ét vi december hó 21-én, csütörtökön. Baross JáflOS : Beszédem végéhez közeledem. Ebben a nagy külföldi propagandában minden eszközt fel kell használni, minden utat, egyenesét és görbét egyformán. A mi diplomáciánknak az utolsó két évben az volt a hibája, hogy nem vette észre, hogy bennünket balkanizáltak. Friedrich István : Nem volt diplomáciánk Î Hol volt ? BaroSS János: A nagy ballplatzi tradiciók, a nagyhatalmi emlékek, az elegáns tónus, az elegáns modor nagyon kellemes, de sajnos, a balkáni konkurrenciával szemben célra nem vezetnek. Ködben és sárban járunk, sárban pedig csizmát kell felhúzni, nem lakkcipőt ! A magyar diplomáciának Kelet- és Közép-Európa balkanizálásával számot kell vetnie, de egyáltalában nem lehet figyelmen kivül hagynia azt sem, hogy a nagy világháború következménye egész Európának bizonyos fokig való demokratizálódása volt. Én ott voltam a londoni, berlini interparlamentáris konferenciákon 15 évvel ezelőtt, láttam azt a publikumot, amely akkor volt ott és láttam most a bécsit. Látjuk, hogy igenis, határozottan egy demokratikus hullám van ma Európa felett, amelylyel minden magyar politikusnak és a magyar diploma ciának is számolnia kell, tehát az eszközöket is meg kell változtatni diplomáciánknak. Ne csak piknik-rendezéssel és falka vadászattal, ne csak a felsőbb tízezerrel szemben akarjon a mi diplomáciánk kedves és kellemes világfi lenni. Ezzel ma már nem lehet elérni semmit. Ma a nagy tömegek döntik el a nemzetek sorsát. Ma már igenis, a mi diplomáciánknak meg kell keresnie az összeköttetést minden idegen országban a politikai pártokkal, még pedig az összes politikai pártokkal és az azok háta mögött álló tömegekkel is. H

aller József *. Nem szabad csak az Íróasztal mellett csinálni külpolitikát. BarOSS János : Nagyon helyes. A cseh diplomácia például nem válogatós az eszközökben ; nem redingotban, hanem fitos orrú cipőben és szürke ruhában ott Van mindennap a külállamok külügyministeriumaiban. Ott vannak mindenütt, a sajtóban, a társadalmi és tudományos egyesületekben, mindenütt ott lehet látni őket. Rothenstein Mór ; Okos emberek ! BarOSS János : Igaz. Minden eszközt fel kell használni arra, hogy a magyar igazságot belevigyük a világ öntudatába, mondom, a sajtó, a társadalom és a tudományos élet mind kellenek erre. De nekünk együtt kell élnünk kint a politikusokkal is, keresnünk kell az érintkezést a pártokkal és bele kell vinni a magyar igazságot a mozielőadásoktól kezdve az akadémiákig mindenbe. Mindenütt és mindenhol az unalomig kell hirdetni a mi kínszenvedéseinket. (Élénk helyeslés.) Ezt kell csinálni ! Idebent pedig ? Ha pap volnék, kedvem volna egy adventi böjti prédikációt mondani. Jobban kell szeretnünk egymást nekünk magyaroknak, ha életben akarunk maradni, mint ahogy eddig szerettük. (Igaz ! ügy van !) Ez az első követelés. Több elnézéssel kell lennünk egymás emberi gyengéi iránt a tárgyalásokat, azt latja, mintha a török diktálna az ententenak. Ugron Gábor : Meg Csicserin ! Baross János : De különben is nagy átalakuláson ment át Európa egész közvéleménye is. Ma már elérkezett a pillanat arra, hogy okosan lehet beszélni az entente-népekkel is. Látjuk, ugyebár, Angliában és Olaszországban a kormányváltozást, Poincarenak az állása már inog, mint a nád, egyszóval kezdenek gondolkozni az emberek Európában, hogy valahogyan még sincsen j ól ugy, ahogy van, hogy Európa mellénye rosszul van begombolva, hogy azt fel kell gombolni és újra be kell gombolni •—jobban. Kezdik belátni, hogy egész Európa gazdasági és szociális bajait az abszurd békeszerződések okozták ! Most van a kellő pillanat arra, hogy a trianoni béke revíziója érdekében egy nagy nemzetközi agitációt és propagandát indítson a magyar diplomácia, a kormány, a társadalom, a sajtó, művészet, tudomány, szóval minden épkézláb magyar ember. Rothenstein Mór : Tehát mégis »nemzetközi« ! BarOSS János: Majd mindjárt beszélek a szocialista urakról is. önöknek sem szabad ebből kimaradniok ! Legalább az a haszon legyen az önök nemzetköziségéből, hogy lássuk, hogy nemzetközi összeköttetéseiket, amelyekre olyan nagyon büszkék, a magyar célok érdekében, a közös magyar haza érdekében hogyan fogják ennek a propagandának szolgálatába állítani tudni. Lássuk! Az önök pártprogrammjában benne van a trianoni béke revíziója. Györki Imre: Többet tettünk eddig is, mint önök ! Baria-SzabÓ József: A Fimmen-féle bojkottal I BarOSS János: Hívtam önöket, hogy jöjjenek el a bécsi interparlamentáris konferenciára. Sajnálattal nélkülöztük ott önöket. Rothenstein Mór : De ott voltunk Hágában ! Györki Imre: Tessék az interna ló-táborokat megnézni ! Baross János : Én most külpolitikáról beszélek, nem belpolitikáról. Azt méltóztassék a jelenlevő belügyminister úrral családi alapon elintézni. \(Zaj.) Szomjas Gusztáv: Csehországban jó magyar hazafiakat vetnek börtönbe S Az oláhok is ! BarOSS János : önöket ebben a nagy nemzeti megmozdulásban, amely a trianoni béke revíziója érdekében elkerülhetetlenül szükséges, szívesen látjuk, sőt megköveteljük minden magyar embertől, minden magyar párttól, tehát a szocialista párttól is, hogy kivegye belőle a maga részét Î B. Podmaniczky Endre : Ha magyar volna ! Rothenstein Mór : Van olyan magyar, mint maguk ! (Zaj.) Baross János : Majd elválik ! Ez egy nemes verseny, szabad a tér ! Majd meglátjuk, ki szereti jobban a hazáját. Szomjas Gusztáv: Keljünk versenyre, ki tud többet elérni ! (Zaj.) Rothenstein Mór : De nem a dologházban ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak !