Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-72
12 À nemzetgyűlés 72. ülése 1922. évi deczemher hó 15-én, pénteken. óhajtanak dolgozni. A parlament pedig sok helyen és azt hiszem jelenleg itt is az abszolutizmusnak csak takarója. Már kezdettől fogva ugy konstruálta a helyzetet a kormányzat, hogy választójogi rendelettel hivta össze ezt a Házat, pedig a választójog alapja nem lehet egy egyszerű rendelet, nem lehet egy egyszerű törvény sem, hanem az egy alapvető alkotmányjogi kérdés. De ennél is tovább ment a kormány, amikor egy másik rendelettel a petíciók felülvizsgálatát kivonta a bíróság kezéből és rábízta magára a nemzetgyűlésre, ahol mindig a kormányzópárt többsége dönt a petíciók fölött. Amikor tehát a kormányzat a parlamentarizmust igy lejáratni törekszik, amikor a parlamentarizmus lényegét teljesen eltünteti, akkor valóban furcsán hangzik a mi küzdelmeink, törekvéseink közepette, hogy bennünket, akik ezzel az abszolutisztikus törekvéssel szembenállunk, romboló blokknak, októbristáknak neveznek. Úgy a ministerelnök ur, mint a belügyminister ur beszédeikben, de az ő egész sajtójuk napról-napra »romboló blokk« vagy »októbristák« titulussal illetnek bennünket. Rothenstein Mór *. Es a különitm4nyek kultúrintézmények! (Zaj.) Drozdy Győző: Amikor a destrukció vádjával illettek bennünket, akkor is megmondottam, hogy igenis vállaljuk azt a destrukciót, mely a korhadt intézmények lerombolására vonatkozik, hogy azok helyére ujakat építsünk. Most is megmondom, hogy le akarjuk rombolni a romlott klikk-autokráciának azt a bagolyvárát, mely a szenvedő nemzetre egy példátlan önkénynek lelket dermesztő szelét fújja. Le akarjuk rombolni a korrupciónak, a hazugságnak, a jelszószédelgésnek, a hamis okmányokká 1 és bombával dolgozó maffiáknak azt a rendszerét, hogy a dolgozó nép számára ne jusson itt kenyér és szabadság. De nem akarunk lerombolni semmit, ami a nemzetnek szent, ami a nemzet erősödését, emelkedését, függetlenségét és szabadságát biztosítsa. (Ugy van! bal fel öl.) A másik vád az októbrizmus vádja. Nézzünk szembe egyszer ezzel a kérdéssel is és teljes tárgyilagossággal, objektive foglalkozzunk vele. Ki az októbrista? Októbrista az, aki az 1918 októberében uralomra jutott rendszert szolgálta vagy támogatta. Meskó Zoltán : Sokan vagyunk ! Drozdy Győző : Ugy van ! Ha ez igaz, merem állítani, hogy ebben a Házban Vázsonyi Vilmoson és néhány önkéntes emigránson kívül talán senki sincs, aki itt ilyen formában ne lenne októbrista. Nemes Bertalan : Van ! Vannak, akik sem emigránsok, sem októbristák! Horváth Zoltán: Kevesen vannak! Drozdy Győző: Nem akarok vitára kelni igen t. képviselőtársammal, hogy névszerint bebizonyítsam neki, de legyen meggyőződve róla. egészen komolyan foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy e t. Ház tagjai közül hánynak van joga az októbrizmus vádját másokkal szemben hangoztatni, és ha nem fogok személyeket megnevezni, ezt csak azért teszem, nehogy újra személyes kérdésekké fajuljon el a helyzetnek ez a komoly és tárgyilagos kritikája. Azonban mégis engedjék meg, hogy bebizonyítsam, hogy maga a kormányzat is ugyanazon az alapon állott, mint az októberisták. Gróf Bethlen István ministerelnök az októberi események után köztársasági pártot szervezett. Itt van a Pesti Hírlap erről szóló tudósítása az 1919 február 20-iki számban, amely tehát már jóval október utáni szám. Horváth Zoltán : A kommün kitörése előtt ! Drozdy Győző : A ( tudósítás igy szól (olvassa) : »Uj politikai párt alakult ma a fővárosban, Nemzeti Egyesülés néven. A párt vezére gróf Bethlen István, aki hosszabb beszédben fejtette ki az alakuló ülésen a párt programmját, hangsúlyozta, hogy feltétlen híve a köztársasági államformának. Politikájukat ezenfelül a nemzeti gondolat irányítja, mely legfontosabb feladatának Magyarország területének biztosítását látja ; befelé pedig rendes, alkotmányos parlamenti uralmat, teljes sajtó- és gyülekezeti szabadságot kivannak.« Ezt a felhívásukat aláirta: Szilassy Aladár, Bernáth István, Balogh Jenő, báró Perényi Zsigmond, gróf Klebelsberg Kunó stb. Horváth Zoltán: Az volt! Akkor azt mondta ! Drozdy Győző: Meg lehet állapítani tehát, hogy az október lényegét, a köztársaságot Bethlen István gróf és társai, Klebelsberg Kunó minister ur . . . Meskó Zoltán : Ez lehetetlen, nem hiszem el! Klebelsbergre nézve kizártnak tartom! (Derültség.) Sopronban is ott volt, én helyeseltem neki ! Homonnay Tivadar: Az az egy kizárt! Elnök: Csendet kérek! Drozdy Győző : Nagyon kedves volna a képviselő ur, ha ezzel a közbeszólásával alkalmat szolgáltatna nekem arra, hogy tovább bizonyítsam a kormány tisztelt tagjainak volt köztársasági és októbrista felfogását, azonban én még sem fogom ezt tenni. De hogy az októbrizmus vádja milyen lehetetlen ma, azt avval fogom bizonyítani, hogy fel fogom olvasni azoknak az egyesületeknek neveit, amelyek Magyarország társadalmának gerincét képezték s amelyek valamennyien csatlakoztak az októberi kormányzathoz, amelyek tehát valamennyien ugyanúgy részesíthetők az októberi titulusban, mint ahogy mi viseljük azt. Janka Károly: Az más! Egy kényszerhelyzet következménye volt ! (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ki kényszeritette éhet?) Meskó Zoltán: Akkor elmegyek haza és nem megyek a Nemzeti Tanácsba! Bemegyek a szobámba és otthon maradok!
