Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-75

 nemzetgyűlés 75. ülése 1922. évi december hó 19-én, kedden. 15Ô A politikai életnek abban látom sarkpontját, hogy a szegényeket, hangsúlyozom, a szegényeket, akiknek a nyomorúság igen rossz tanácsot ad, a törvény végrehajtásával megnyugtassuk és megtartsuk a polgári társadalomnak « Ismételten hangsúlyozom, hogy nem hivatkozom régen tett kijelentésekre, nem hivatkozom azokra a kijelentésekre, amelyekre esetleg most azt mondhatnák, hogy kényszer hatása alatt tették azokat, hanem hivatkozom erre a kijelentésre, amely, miután 1922 júniusában hangzott el, remélem, nem a kényszer hatása alatt történt kijelentés. Propper Sándor : Választás előtt vagy után történt ? (Felkiáltások jobbfelöl : Júniusban történt, tehát utána volt!) Horváth Zoltán *. Utána volt, de mondta előtte is! Szép füzetet irt Neubauerral együtt! Elnök (csenget): Csendet kérek. Szeder Ferenc : De ha megállapítjuk egy demokratikus földbirtokreform-politikának a szükségességét, kisérjük végig azokat a szegény embereket, akiket a földmivelésügyi minister ur az 1922. évi XVI. te. alapján földhöz akar juttatni, hogy lássuk milyen kálváriás utat kell ezeknek megtenniök, ha esetleg földhöz akarnak jutni, és hogyan válhat abból a szerencsétlen proletárból földbirtokos, jobban mondva nem földbirtokos, hanem csak néhány holddal rendelkező kisgazda. Ha figyelmesen olvasgatjuk azokat a jelentéseket, amelyek a földbirtokrendező bíróság kiadásában esetről-esetre megjelennek, s ha ezeket a jelentéseket komolyan is vesszük, akkor meg kell állapitanunk, —amint a legutolsó jelentós is megállapítja — hogy közel, vagy talán több, mint félmillió katasztrális hold jutott a földbirtokreform-törvény alapján kisembereknek a kezébe az ezer holdakból. De szó sincs róla. Ha azokat a kisbérleteket is, amelyek egyébként nemcsak azóta léteznek, amióta földbirtokreform-törvény van, hanem amelyek léteztek már a háború előtt is, léteztek már hosszú idők óta, a földbirtokreform-törvény alapján igénybevett birtoktesteknek keresztelhetjük el, akkor van valami eredménye a földbirtokreform-törvénynek. En azonban nem azt nézem, hogy hány holdat juttatak bérletbe, illetőleg hogy hány hold van bérbe adva Magyarországon, hanem azt nézem, hogy a földbirtokreform végrehajtása következtében hány hold jutott a nincstelenek, vagy törpebirtokkal rendelkezők kezeibe. Ez pedig még a hivatalos jelentés szerint is vajmi kevés. De hiszen nem is csoda. A földbirtokrendező bíróság ugyanis tudvalevőleg szakértők véleménye alapján dönt a vitás földbirtokkérdések felett. Nem én mondom azt, hogy azok a szakértők pedig, akik hivatva volnának lelkiismeretesen teljesíteni kötelességüket a földbirtokrendező bíróságnál, azt nem teljesitik lelkiismeretesen, hanem ezt maga az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lapja, a Köztelek mondja a következőkben (olvassa) : NAPLÓ VH. »Hallottunk szakértői jelentéseket, amelyek adatszerűen megállapítják, hogy több ezer ezerholdas birtokokból egyetlenegy hold földet sem lehet leadni az intenzív gazdasági üzem megzavarása nélkül. Találkoztunk olyan szakértői jelentésekkel, amelyek 3000 holdhoz közeleső gazdaságról megállapítják, hogy csak 50 holdat lehet elvenni belőle, mert minden további talpalatnyi föld igénybevétele lehetetlenné tenné az okszerű gazdálkodást. A mentesítés érve a leggyakrabban az, hogy a meglevő ipari üzemek nyersanyag-szükségletének kitermelése szempontjából ennyi meg ennyi földre okvetlenül szükség van.« De szakértői jelentésre csak akkor kerülhet a sor, ha már a bíróság kezébe jutott a földbirtokreform kérdésének ügye a községben. De tessék elképzelni, mi történik addig? Hiszen Magyarországon egész tömege van a nagyközségeknek, egész tömege van még az olyan községeknek, amelyeket a nagy földbirtok körülölel, amelyekben hivatalosan még ezidő szerint sem tudnak arról, hogy létezik-e földbirtokreform-törvény, vagy nem létezik. Ha az érdekeltek fognak hozzá a földbirtokreform kérdésének forszirozásához a falvakban, akkor kommunistáknak bélyegzik őket. Hivatalosan pedig nem indítanak eljárást. Törvénynek erre nézve kötelező intézkedése nincs. Az egyik alföldi város lakossága például igényt jelentett be a háború alatt szerzett és zsidókézen lévő nagybirtokra. Azért hangsúlyozom, hogy zsidókézen lévő birtokra, mert a túlsó oldalról állandóan kereszténységet emlegetnek és állandóan uszítanak a zsidók ellen. (Zaj jobb* felöl.) Szomjas Gusztáv: Uszítanak? Kitől hallotta? (Egy hang jobbfelöl: így tanították/) Szeder Ferenc : Hangsúlyozom, hogy olyan zsidókézen lévő nagybirtokot, amelyet a háború alatt szereztek. Mi lett a következménye ennek az igénybejelentésnek? Először is az illető uraság valamennyi cselédjével igényeltetett földbirtokot, hogy megelőzze a városi lakosság igénylését. Amikor pedig ez megtörtént, aláíratott a cselédekkel egy kötelező nyilatkozatot, amely szerint ők lemondanak az igénylésükről, hogy amikor majd a földbirtokrendező bíróság kiszáll, ezekkel a kikényszeritett nyilatkozatokkal fedezhesse magát az igényléssel szemben. Muszti István: Ká vall a zsidóra! Viczián István : Ki volt az a zsidó ? Szeder Ferenc : Schwab és Weisz Manfréd, Propper Sándor: Biztosan jó barátságban vannak vele maguk! r Viczián István: En nem. Talán önök! Szeder Ferenc : Amikor pedig még ennek ellenére és ilyen megrostálások után is volt igénylő, akkor kifogást emeltek az igénylők ellen azon a címen, hogy kommunisták, bolsevikiek, megbízhatatlanok, akiknek a földreformtörvény szerint nem lehet földet juttatni. 21