Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-74

À nemzetgyűlés 74. ülése 1922. hogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve kell az elnöki előterjesztést meg- tenni. Ez az idő bekövetkezett, nekem pedig egy kötelességem van : a házszabályokat megtartani. A képviselő urnák az egész nap rendelkezésére állt félnyolcig, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) kötelessége tehát befejezni. Amennyiben ez nem történt meg, kénytelen vagyok figyelmeztetni a képviselő urát, és amennyiben a házszabályok e rendelkezéséhez nem alkalmazkodnék, ugy kénytelen leszek a szót tőle megvonni. (Helyeslés jobbfelől.) Drozdy Győző : Kár, hogy nem tiz órára tolták ki az ülések idejét ! (Derültség.) Rupert Rezső : Csak egy füzetet mutatok még be. Ez azt mondja, hogy forradalom olyan országban, amelyben a kormány kezében van a katonaság, nem képzelhető el. T. i. mondja abban a vonatkozásban, hogy a legitimisták rosszul beszélnek, ámitanak benneteket, mert azt mondják, hogy a tótok fellázadnak, az erdélyiek fellázadnak, a horvátországiak fellázadnak. Erre mondja, hogy . ez ostoba beszéd, ez csak a legitimisták demagógiája, mert olyan államokban, amelyekben a kormány kezében vannak a fegyverek, nem lehet , forradalmakat csinálni. íme tehát az érv, hogy Magyarországon sem szabad forradalomra hivatkozni azért, mert a rend veszélyeztetve van, ilyen rendkiviili törvényjavaslatot hoznak, mint amilyen a közrend védelméről szóló. De a kormánynak még egy dolog ellen kell vé« - dekeznie. A kormány és az ország sorsa attól függ — ugy veszem ki a kormányelnök ur nyilat koza• tából —hogy itt ne legyen túlfutott irredentizmus, de különösen ne legyen itt Habsburg-kérdés. Itt be is fogom fejezni egy pár mondattal beszédenlet. Teljes lehetetlenség megakadályozni azt, hogy ne legyen Habsburg-kérdés az országban. Igen is, a Habsburg-szimpátia terjed, terjed az ország rossz kormányzása folytán. KoVáts-Nagy Sándor : Hiszen maga szabad- király választó ! Rupert Rezső : A szegény nép az egész vonalon . . . CsontOS Imre: Nem igaz ! Betű sem igaz belől- ! Rupert Rezső : ön nincs jogositva ezt két s égbe vonni ! ' Ha tehát a kormány ugy látja, hogy ez veszedelmes dolog, már csak azért is meg kell gondolnia magát, már csak azért is olyan politikát „kell neki folytatnia, amely tűrhető, mert ha itt tűrhető rendet nem teremt, ha itt a polgárságnak ilyen abszolutisztikus törvényektől kell remegnie, rettegnie, akkor egészen bizonyos, hogy belehajtják az országot a Habsburgok kezébe. Minket tetemre idézett itt Gömbös Gyula képviselő ur, tetemre idézte először a múlt nagyságait, akik a liberális Magyarországot megalkották, tetemre idézett bennünket, akik szerinte nem vagyunk eléggé faj magyarok. Tetemre idézhet. Mert i.a tetemre idézi a múlt nagyságait, akkor, meg évi december hó l'S-án, hétfőn. 119 fognak előtte jelenni az 1848-as alkotásoknak az óriásai, mert ez volt a liberalizmus, ami csakugyan faj védelem volt, ami szabadságot adott, de tetemre fogja idézni ezzel szemben saját magát, a kormányt és mindazokat, akiknek a hatalom a kezükben volt, ezzel a hatalommal azonban a nemzet javára élni nem tudtak. Az indemnitást nem fogadom el. (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Csontos képviselő ur személyes megtámadtatás címén kért szót. A házszabályok értelmében a szó őt megilleti. CsontOS Imre : T. Nemzetgyűlés ! Előttem szólott t. képviselőtársunk beszédének közepén bennünket általánosságban olyan színvonalra állított, amelyet én itt a számra nem veszek. Egyenesen kijelentem azt, hogy ha egy egyszerű polgárember tette volna azt a nyilatkozatot, hogy az állatiassággal hasonlít bennünket össze . .. Rupert Rezső: Nem értette meg, kedves Csontos bácsi. Csontos Imre : ... akkor, amikor Magyar, ország polgárságát mint állatot akarja feltüntetni, ezt az állítását a képviselő urnák, ezt az általánosítást határozottan visszautasítom. Rupert Rezső: Azt mondottam, hogy mindnyájunk számára. Csontos Imre: Azt a közmunkaszolgáltatást mi közelebbről ismerjük, mint a képviselő ur. Rupert Rezső : Nem értem, mi baja van önnek velem ? Épen arról beszéltem, hogy a népet nem szabad lealjasitani a barmok sorsára. (Zaj jobbfelől. Halljuk/ Halljuk!) Elnök : Csendet kérek ! Rupert Rezső : Ha Valaki nem érti meg az embert, ne beszéljen. (Nagy zaj és félkiáltások jobbfelől : Tessék meghallgatni !) B. Kaas Albert : Mi eleget hallgattuk ! Csontos Imre : Határozottan ugy tüntetett fel bennünket az ország szine előtt, hogy evvel a rendtörvénnyel a nemzet millióit mint állatot fogjuk be, (Ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ha megszavazzák !) Igenis, rendnek kell lenni ! A közmunkákra vonatkozólag én, aki jobban ismerem azt, mint a képviselő ur, egy kis felvilágosítással szolgálhatok. (Zaj a szSsőbáloldahn.) Amennyiben nem lesz rendtartás ott, ha nem lesz törvényes erő annak végrehajtására, hogy mi lesz akkor, arra csak egy példát hozok fel. Emlékszik a képviselő ur a múlt télre, a múlt évi havazásra ? Emlékezhetik, mert mindenki emlékezik. Nemcsak egyes területeken volt, hiszen a vonatok is megálltak. Nálunk az Alföldön minden vizvezetőcsatorna beállt. Ha a közigazgatásnak vagy a Tiszaszabályozó Társulatnak nincs a kezében az a jog, hogy kirendelje a közerőt, mi les z akkor ? Meskó Zoltán : Megvan ma is neki ! Rupert Rezső : Fizessen rendes napszámot, - akkor lesz.