Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-74

A nemzetgyűlés 74, ülése 1922, Rupert Rezső: ... ezek áthelyezhetők. Pesthy Pál : Nem, ezek a birák mind végle­ges székhelyen vannak ma már! Rupert Rezső: Ezek a birák áthelyezhetők. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rupert Rezső: Azt nem tudom, hogy az igazságügyminister ur . . . Pesthy Pál: De én tudom. Rupert Rezső: Korán méltóztatott közbe­szólni : nem tudom, hogy közülök hányat helyez­tek el már véglegesen. Pesthy Pál : Valamennyit ! Rupert Rezső: Amikor idejöttek, az elv az volt, hogy addig, amig véglegesen el nem helye­zik azt a nagytömegű birót . . . Pesthy Pál: Már mind elhelyezték. Rupert Rezső: Örömmel veszem tudomásul, hogy el vannak helyezve, de én még ezt hiva­talosan nem tudom. Drozdy Győző: Kitűnő lakáshivatali biró lehetne belőle! Rupert Rezső : A politikai védelemben még ma sem rendelkezünk a szabadság garanciájá­val, mert az épen erre a célra és minden poli­tikai elfogultságtól való mentességnek biztosítá­sára létesített esküdtbiróságot, amely alkotmány­rendünknek szintén kiegészítő része, még vissza nem állították, — mert hiszen épen az a ta­pasztalat érlelte meg az esküdtbiráskodást és azért statuálták, inaugurálták az esküdtbirósá­got, mivel politikai ügyekben nem lehet szak­biróságra bizni az ítélkezést, hanem ezzel szem­ben korrektivumképen az esküdtbirói intézményt hozták be — : majd ha az esküdtbiróságot újra felállítják, ha mentesitik a bíróságokat a poli­tikától, akkor, legyen egészen nyugodt a t. kép­viselő ur, nem fogunk ily kritikával előjönni. Drozdy Győző : A Justitzmordokat akkor is idehozzuk. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A bú-ó­ságoknak, az igazságszolgáltatásnak népszerűsége nemcsak amiatt van veszélyeztetve, mert — el­ismerem, hogy igen kis mértékben — akadnak ilyen birák, akikkel szemben a politikai elfo­gultság vitatható, hanem különösen népszerűt­lenné teszi az igazságszolgáltatást az, hogy olyan célokra használják fel, amelyek: már eleve nem népszerűek. Itt vannak a rendkívüli bírásko­dásnak esetei, a repüiőbiróságok, ahol az eljárás természetével, a drákói törvények alkalmazásá­val együtt jár, hogy az embereknek valóságos tömegét kell nekik statarialiter elintézni. Ahol ilyen extraordinarius eljárások van­nak, ahol ilyen drákói kegyetlenségü büntetések vannak, ahol az extraordinarius eljárás nem alkalmas arra, hogy a bírót a tévedéstől meg­óvja és nem alkalmas arra, hogy a biró alapos Ítéletet hozhasson, az ilyen igazságszolgáltatási renddel szemben elsőrangú kötelességünk min­évi december hó 18-án, hétfőn. 117 denkor a kritika fegyvereivel élni és rámutatni arra, hogy ez az igazságszolgáltatási rendszer semmi körülmények között jóra nem vezethet, hogy ez az igazságszolgáltatási rendszer nem előttünk jogászok előtt, akik mindig tudjuk, kik a kiváló birák, mindig tudjuk, melyek a kiváló tanácsok nem előttünk, akik valamennyien lebo­rulva, hálás emlékezettel emlékezünk meg a Ráth-féle magaslaton álló bíróságokról, teszi a bíróságot gyűlöletessé, nem előttünk rontja meg hírét, nevét, mert mi nagyon jól tudjuk ós egyen­kint rá tudunk mutatni arra, hogy ki milyen becsületes, ki milyen pártatlan, hanem a köz­vélemény előtt, mert azt a szerencsétlen bíró­ságot az ilyen tökéletlen eljárási rend belehaj­szolja a lehetetlen ítéletek meghozásába. Drozdy Győző : Csak hallanák, mit beszél a közvélemény például Surgoth úrról. (Zaj.) Rupert Rezső : Itt ebben az államban, annak minden életmegnyilvánulásában igen nagy bajok vannak. Hiányzik egy átgondolt, rendszeres, a harmónia határai között mozgó belpolitika, mert ahogyan méltóztatnak látni, végig vezettem beszédem folyamán a kritikát minden állami intézményünkön, de pártatlanságot, belső értékre való törekvést, igazi jóindulatot, teremtést, áldást kereső törvényeket sehol sem találunk ; de örökké és mindig szemben találkozunk a hatalom ön­kényével, gőgjével és elfogultságával. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy a tiszt­viselők eltartását ezen az alapon intézményesí­teni és sokáig fentartani lehetne ugy mint ma van. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy azt a rengeteg felesleges, haszontalan kiadást — de a hasznosakat is — ettől a nemzettől meg lehet kapni, ha ezentúl is igy cselekszenek önök, akik ezért felelősek, mert ennek a népnek még az élettől is elmegy a kedve ; ez a nép boldogtalan lesz, mivel vagyonilag és erkölcsileg is annyira tönkre megy, hogyha akarná, sem tudná ezeket a feladatokat betölteni, ezeket a terheket el­viselni. Ahol egy nemzet fiainak, az ő polgár­sága millióinak a legnagyobb áldozatokkal ennyire ki kell állaniok és ilyen hősies meg­feszítésekkel kell az áldozatokat teljesíteniük, ott a nép millióival szemben igenis elvárhatjuk, a jóindulatú simakezü kormányzás kötelességé­nek teljesitését. Az ilyennel szemben nem lehet egyszerűen csak a hatalomnak, a gőgnek, az ostoba fikciók­nak, az üres, tartalmatlan fikcióknak és hazug­ságoknak hátamögé rejtőzködni, hanem valóban jót kell tenni az ilyen néppel, mert megunja és ha megunja a nép a teher hordását, az áldoza­tok teljesitését, akkor nem tudom, hová jutunk. Ez a belső politika, amely után most már mi ma­gyarok tudjuk azt, hogy Magyarország egyetlen­egy része sem marad megszállás nélkül, ilyen politika után jó külpolitikát csinálni nem lehet. Ez az ország meg van szállva, megszállották egy részét a románok, a másik részét a csehek, a harmadik részét a szerbek, a közepét pedig meg-t 16"

Next

/
Thumbnails
Contents