Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-74
116 A nemzetgyűlés 74. ülése 1922. szabadságot adok az előbb, Emiltett irányban a házszabályok alapján, hiszen minden jogorvoslat a birói határozattal szemben azon alapul, hogy azt az illető nem tartja törvényesnek, nem tartja megfelelőnek, de ez nem érintheti a biró tiszta meggyőződését. Kérem tehát a képviselő urat, méltóztassék ezekkel az Ítéletekkel ilyen irányban foglalkozni Rupert Rezső : Azt hiszem, tévedésről van szó. Én csak az aránytalanságokat akarom megmutatni. Én nem azt mondom, hogy a biró nem a maga meggyőződése szerint hozta meg az ítéletét, csak azt mondom, hogy egy esetben, amikor J a nemzetgyűlés egyik tagját megsértették, aki véletlenül ellenzéki, az, aki súlyosan megsértette — embert annál súlyosabban megsérteni nem lehet —, 3400 korona pénzbüntetést kapott, amikor ellenben Zilahi-Kiss Jenő ügye került oda, akit azzal vádoltak meg, hogy október 6-án gyűlöletre izgatta az ifjúságot, a tanulókat, a gyermek sereget, amikor tanú is vallotta, hogy ez igaz, azt enyhébben Ítélték meg. Pesthy Pál ; Nem lehet egy ilyen ügyet igy kiszakítva elbírálni ! Annak összes részleteit ismerni kell! Perlaki György : Ez a fontos : a bíróságot lejáratni ! (Zaj.) Rupert Rezső ; Száz és száz eset van, amelyben a közvélemény nyugtalansággal szemléli az aránytalanságokat, száz és száz olyan eset van, amelyről Vargha Ferenc kúriai biró emlékezett meg, hogy ösztönszerűleg érvényesülnek bizonyos politikai szempontok. Ezt mondja a Curiának ez a hatalmas nagy embere, aki önnél, t. képviselő ur, mindenesetre hivatottabb ezt megítélni, mert egy kicsit nagyobb jogász, és ő nem fél ezt megmondani. Azért, mert valaki törvényszéki elnök volt, még nincs feljogosítva arra, hogy játssza a nagy szakértőt, mert tessék elhinni, hogy az ügyvéd is áll azon a képzettségi nivón, hogy ezeket a kérdéseket igen helyesen tndja megítélni. Pesthy Pál : A magam álláspontjáról beszélek! Tessék idehozni az egész ügyet minden részletével, mert csak úgy lehet róla beszélni. (Zaj.) Elnök (csenget.) : Csendet kérek ! Rupert Rezső : Ezzel az általános frázissal nem lehet mindent elintézni! (Zaj a jobboldalon.) Esztergályos János : Tessék az esküdtszéket követelni, akkor majd nem hallani ilyen eseteket ! Elnök (csenget) : Csendet kérek. Rupert Rezső : Mi ügyvédek minden Ítélet ellen való fellebbezésünkben, ha arra ok van, egyszerűen megmondjuk, hogy — maga a perrendtartás használja ezt a kifejezést — a bíróság »törvényt sértett«. Ez itt a parlamentben elmondva, látszólag, igen súlyos kifejezésnek tűnik fel, pedig a perjogi szabályok meghatározzák, — mint ahogy jól tudja a t. képviselő ur — hogy mely esetekben lehet felülvizsgálattal, fellebbezéssel élni, amikor a bíróság törvényt sértett. évi december hó 18-án, hétfőn. Pesthy Pál : Itt tényleg másként hangzik ! Igaza van ! Rupert Rezső : Én beadtam és bejelentettem a fellebbezést, hogy a bíróság ebben az Ítéletében töi vényt sértett, mert a Bp. 385. § 3. pontját a 92. § alkalmazásával megsértette. Pesthy Pál ; Jogerős ítéletet nem lehet itt felülvizsgálat tárgyává tenni. (Zaj.) Rupert Rezső: Én nemcsak önnel szemben, t. törvényszéki elnök ur, aki oly borzasztóan nagy biró... Pesthy Pál : Semmiféle kitanitást nem fogadok eh Elnök : Kérem, képviselő ur, itt nincsenek törvényszéki elnökök, itt csak nemzetgyűlési képviselők vannak. A képviselő ur azon a jogon ül itt, hogy a kerülete képviselővé választotta. Szíveskedjék az eféle aposztrofálásoktól tartózkodni. Rupert Rezső : Önnel szemben, t. képviselőtársam, mindezeket csak azért említem fel, mert ugy látszik, teljesen absztrakt álláspontra helyezkedik, amely szerint elve az, hogy mindent szentnek és sérthetetlennek tekint, ami birói kézből kerül ki. Pesthy Pál : Szentnek tekintem a birói meggyőződést ! Rupert Rezső '. A Justizmordoknak és a súlyos birói tévedéseknek, sokszor olyan birói tévedésnek, amit csak a kivégzés után lehetett konstatálni, egész serege nem derült volna ki, ha a közvélemény, a közélet nem nyúlt volna hozzá azokhoz az ítéletekhez. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Kern tartom a bírót sem többnek, mint embernek, gyarló embernek, aki hozzá van kötve az élethez, akit az élet magával vonszol, aki mindenféle viszonyok behatása alatt áll. És ha önnek tetszik, megint hivatkozom egy nagy tekintélyre, a királyi Curiának egyik nagy előkelőségére és illusztris elméjére, Baumgartenre, akinek munkáit talán ismeri a képviselő ur és aki azt mondja, hogy minden igazságszolgáltatás minden időben a politika függvénye szokott lenni. Amikor ilyen jelenségeket veszünk észre, akkor nekünk, politikusoknak, igenis jogunk van hozzászólni és épen az igazságszolgáltatás érdekében van jogunk követelni, hogy az minden politikától mcntesittessék. És, t. képviselő ur, erre ma annál nagyobb szükség van, mert a bíróság ma nem független. Még mindig vannak áthelyezhető birák. Ott kezdődik a birói függetlenség, hogy a birói karban áthelyezhető ember ne legyen. Már pedig, t. képviselő ur, a menekült, a beosztott menekült birák, akik itt ítélkeznek, akik a tanácsokban résztvesznek, akik döntenek emberek vagyona, élete és szabadsága felett, . . . Pesthy Pál : Ma már nincs menekült biró r azok mind végleges székhelyen vannak,
