Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-63

"A nemzetgyűlés 63. ülése 1922. évi november hó 30-án, csütörtökön, 79 Szilágyi Lajos : Ëz esetben természetesen a 20. § tárgyalásánál vagyok kénytelen felszólalni. Ismétlem, ugy fogtam fel a helyzetet, hogy először is egy általános vitát inditunk az indítvány felett és csak azután térünk rá a részletes tárgyalásra, ami az eddigi gyakorlatnak tényleg jobban megfelelt volna. Elnök : Szólásra következik 1 Hébelt Ede jegyző : Rothenstein Mór ! Rothenstein Mór : T. Nemzetgyűlés ! Elsősorban kell, hogy én is szót emeljek Eáy Gyula képviselő ur eljárása ellen, aki ezt a kétszakaszos javaslatot előterjesztette. Valamely javaslat részletes tárgyalása során a képviselők kiegészítésekkel, módosításokkal kétségkívül előállhatnak, szerintem azonban csak olyan értelemben, hogy módosításaik, kiegészítéseik az illető tárgyalás alatt álló törvényjavaslat keretébe tartozzanak. A t. képviselő ur javaslata teljesen független a tárgyalás alatt volt javaslattól, mert e javaslatban a vármegyei és városi tisztviselők státusáról, fizetéséről volt szó, a választásokról azonban említés sem tétetik. (Ugy van ! Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rothenstein Mór : Ha tehát a belügyminister ur Fáy Gyula képviselőtársával együtt azt kívánja utólag, a részletes tárgyalásnál a törvényjavaslatba felvenni, hogy itt a választásokról is szó legyen, akkor az erre vonatkozó indítványt idejekorán kellett volna a képviselő urnák megtenni, hogy a nemzetgyűlésnek is módjában álljon általánosságban is hozzászólni ehhez a javaslathoz. Igaz, hogy az ellenzék együttes felzúdulása következtében hozzájárult a belügyminister ur s a többség is ahhoz, hogy mielőtt a t. Ház tárgyalja ezt a javaslatot, bizottság elé utasítsa. A pénzügyi és közigazgatási bizottság tényleg tárgyalás alá vette ezt a javaslatot, szerintem azonban nem volt benne köszönet azért, mert módosította a javaslatot és még mész« szebb ment, mint ahogy azt Fáyt. képviselőtársam óhajtotta. A 19. § utolsó mondatát ugy módosította, hogy nem 1923. végéig, hanem addig, amig a közigazgatási reform életbelép . . . Friedrich István .* Az én javaslatom volt. Propper Sándor: Ad infinitum. Rothenstein Mór : ... az a reform, amely már több mint egy félszázad óta készül. Ki hiszi azt, vagy ki tudja azt megmondani ma, hogy ez a közigazgatási reform 1923-ban el fog készülni ? Propper Sándor: Esetleg 2023-ban. Rothenstein Mór : De nemcsak 1923-ban, hanem talán még a következő években sem készül el. Nem azért, mintha a belügyminister ur nem szándékoznék ezzel a reformmal a nemzetgyűlés elé jönni. Lehet, hogy 1923-ban ez a nemzetgyűlés elé is fog kerülni, beterjeszti a minister ur, de hogy ebből 1923-ban vagy 1924-ben törvény lesz, engedjék meg, t. Nemzetgyűlés, hogy én ezt kétkedve fogadjam. Mert ahogy Szilágyi képviselő ur is mondotta, hogy még ezidőszerint a többségi pártokban sem tudják, hogyan is kezeljék és intézzék el ezt a tör« vényjavaslatot, akkor, ha ez igy van — és így van — bizony, ha egy javaslatban azt kívánjuk, hogy tisztujitások a vármegyékben csak e reform életbeléptetésével történjenek meg, ha továbbá tudjuk azt, hogy ezt a reformot Rakovszky minister ur fogja megcsinálni, akkor választások a tisztujitásoknál a vármegyékben már egyáltalában nem lesznek, mert jön a kinevezési rendszer. Ha addig, amig a kinevezési rendszer életbelép, azok maradnak a helyükön, akik most ott vannak, akik kedves emberei lehetnek az ezidőszerinti kormányrendszernek, akkor oda már mások nem kerülhetnek. Épen ezért nem fogadhatom el ezt a javaslatot. De ha ebbe a törvénykeretbe még be is lehet illeszteni a választásokat a tisztviselőkre nézve, mert tisztviselőkről, azok fizetéséről, státusáról mégis van benne szó, de a törvényhatósági bizottsági tagok választásáról ebben a törvényjavaslatban nincsen semmi sem. Hogy jön a törvényhatósági bizottsági tagok választása is egy szakaszban ennek a törvényjavaslatnak keretébe ? Ez kelti bennem és pártomban is azt a gondolatot, hogy itt valami rejlik a dolog mögött, amit a minister ur őszintén a bizottságban sem mondott el, hogy t. i. miért van. arra szükség ebben a törvényjavaslatban egy szakaszban kimondani azt, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok választása az 1923. év végéig halasztassék el. Igaz, a belügyminister ur egy közbeszólásban volt szives némikép felvilágosítással szolgálni azzal, hogy azt mondotta : azért van erre a halasztásra szükség, mert az 1914. éves alapon választani már nem lehet. Propper Sándor : Nagyon demokratikus talán ! Rothenstein Mór : Ha ez tényleg igy van ; ha őszintén vallaná a minister ur azt a felfogását, hogy azért, mert ez az alap egy szűk korlátok között mozgó választójog, tágítani, szélesbiteni kívánja a polgárok választójogát : akkor, ha tényleg megvan a jóakarat, ezen más módon kellene és lehetne segíteni és pedig nem ennek a törvénynek a keretében, hanem talán egy egyszakaszos törvényben, amely kimondaná azt, hogy egy szélesebb, legalább is olyan választójog vétetik alapiü, amilyennel a nemzetgyűlés rendelkezik, amilyen alapon — mondjuk — ez a nemzetgyűlés összeült vagy tovább menve, arra a rendeletre helyezkedve, amelyet Friedrich István képviselő ur akkor, amikor ministerelnök volt, kiadott. Györki Imre: Jogforrás volt! Rothenstein Mór: Mi evvel meg volnánk elégedve. Ebbe bele lehetne nyugodni, de ezt őszintén ki kellene nyilatkoztatnia az igen t. minister urnák és nem rejteni a véka alá, hogy tulaj donképen mi a célja a kormánynak azzal. . . . Meskó Zoltán : A kormány maga sem tudja ! Rothenstein Mór: . . . hogy el akarja halasztani az egyik választást arra az időre, amitalán azt jelenti, hogy ad Kalendas Graecas, hogy sohasem fog bekövetkezni vagy legalább is nem belátható időn belül, a közigazgatá sí reform. Másrészt pedig a törvényhatósági bizottsági tagok választását legalább is még egy évre akarja biztosítani, IV