Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-63
70 A nemzetgyűlés 63. ülése 1922. évi november hó 30-án, csütörtökön. inadásom céljából állott fel szólásra. (Derültség jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Tegnap a folyosón egyes újságíró urak azt a kérdést tették fel nekem, hogy mit is mondtam ón abban a bizonyos márciusban és szeptemberben tartott beszédemben. En erre azt mondottam, hogy márciusban nem tartottam beszédet. Ezzel nem akartam Farkas képviselő urnák szavahihetőségét megtámadni, minthogy tényleg nem is tartottam beszédet és Farkas képviselő ur is csak annyit igazolt, hogy jelen voltam egy gyűlésen, amelyen egy teljesen általánosságban tartott és a közigazgatási reformmal lényegében igazán nem is foglalkozó határozati javaslatról volt szó, melyről már akkor az volt a felfogásom, hogy ne fogadjuk igy el a határozati javaslatot, mert a kormány esetleg bizalmatlanságnak vehetné. Ami a dolog lényegét illeti, a diskurzus nem egészen ugy került a lapba, amint megtörtént. A lapnak az a közleménye ugyanis, hogy nem vettem részt a gyűlésen, tisztán félreértésből származik. Én nem azt mondtam, hogy vettem részt a gyűlésen, hanem azt mondtam, hogy a közigazgatási reformról nem nyilatkoztam, csak szeptemberben, amiben az én részemről abszolúte nem forgott fenn semmiféle malicia sem, és azt hiszem, Farkas Tibor t. képviselő ur részéről sem forgott fenn. Ami azt a bizonyos szeptemberi beszédet illeti, alkalmat fogok találni arra, hogy erről a kérdésről egyszer lényegét illetően hosszabban nyilatkozzam. Nem akarom azonban személyes huzavonákkal igénybevenni a t. Ház türelmét, (Élénk helyeslés jobb felöl) ezért fentartom magamnak a jogot arra, hogy erről a kérdésről más alkalommal, amikor az a napirenden levő tárggyal összefüggésben lesz, nyilatkozzam. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Szilágyi Lajos (közbeszól). Elnök : Szilágyi Lajos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Megjegyezni kívánom, hogy a házszabályok 215. §-ának a) pontja ugy szól, hogy bármikor szót kérhetnek azok is, akik a netaláni személyes megtámadtatásra válaszolni kivannak. A házszabályok szelleméből az tűnik ki, hogy a felszólalás természetesen itt történt támadásokból kifolyólag történhetik. Nem szóltam közbe az e címen szót kért Farkas Tibor t. képviselő ur felszólalása alkalmával, mert egy újságban a képviselő urnák olyan állítása cáfol tátott meg a belügyminister ur részéről, melynek tárgya itt hangzott el és a képviselő uraknak az eddigi szokás szerint az elnök mindig biztosította a szólás jogát személyes kérdésben, akkor, ha a hírlapokban reflektáltak az itt elhangzottakra. (Élénk helyeslés.) Ez természetesen nem jelenti azt, mintha a hírlapokban kívülről megindult polémiákból kifolyólag vala mely képviselőt a házszabályok szerint megilletné a szó. (Helyeslés.) Szükségesnek tartót* tarn ezt a házszabályok jövőre való alkalmazása szempontjából leszögezni. (Helyeslés.) Rakovszky István képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 215. §-a alapján a házszabályok helyes értelmezéséhez kívánok szólni. Teljesen osztom a t. elnök ur felfogását, hogy személyes megtámadtatás címén csak abban az esetben lehet beszólni, ha a képviselőt itt, magában a parlamentben érte támadás és arra azonnal reflektál. Van azonban a házszabályokban egy intézkedés, mely olyan megtámadtatások esetére szól, amelyek nem itt a Házban történnek, de olyan súlyos természetűek lehetnek, hogy annak a képviselőnek meg kell adni az alkalmat arra, hogy a Házban nyilatkozhassak. így például egy újságban az állhat, hogy egy képviselő lopott, hazudott, vagy panam ázott, ebben az esetben a képviselőnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy itt a Házban nyilatkozhassék. Drozdy Győző: Nem szoktak! Rakovszky István: A házszabályokban van erre vonatkozólag intézkedés, és számos precedens is van arra, hogy az illető képviselő a házszabályok értelmében az elnökhöz fordult és engedélyt kért tőle napirend előtti felszólalásra. Gondolom, ugyanez történt meg Farkas Tibor képviselő úrral is, aki azonban nem kapott engedélyt napirend előtti felszólalásra. így a képviselő urnák nem volt más módja a kérdés tisztázására, mint hogy a házszabályok 215. §-ához folyamodjék. Kijelentem, hogy teljesen csatlakozom az elnök ur felfogásához és elismerem enunciációjának helyességét, csak arra kérem, hogy ilyen esetekben legyen oly kegyes és engedje meg a képviselőknek, hogy a házszabályok értelmében napirend előtt felszólalhassanak. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, illetőleg a közigazgatási és pénzügyi bizottságok ujabb együttes jelentésének tárgyalása a Fáy Gyula képviselő urnák e törvényjavaslathoz beadott s a közigazgatási és pénzügyi bizottságokhoz utasított indítványa tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a közigazgatási és pénzügyi bizottságok által a törvényjavaslat 18. §-à után beszúrni javasolt uj 19. §-t,
