Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-62

33 A nemzvtgyülés 62. ülése 1922. a vármegye arra fektette a fősúlyt, hogy a hegyekben legyen jó ut és a búzatermő magyar vidéket, mivel az mindig ellenzéki volt, politikai szempontokból teljesen elhanyagolták, azon a főúton kívül, amely hadászati ut, s amely Vásárosnaménytól Beregszászig vonul, más úttal egyáltalában nem törődtek. Hiszen nekünk Uray Imre volt a képviselőnk, szóval ellenzéki volt az egész vidék, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) tehát mostohán bántak velünk, mint ahogyan az ilyen kerületekkel most is mostohán bánnak. (Ugy van ! a, balés a szélsőbaloldalon.) Lehetne ezen segíteni akkor, ha nem mindig a paragrafusokhoz ragaszkodnának és a ministeriumokban is nem paragrafusokon rágódnának, hanem a gyakorlati életet tekintenék. így pl. a Tisza-töltés Kislónyától Nagylónyáig igen alkalmas volna arra, hogy e lehetetlen állapoton segítsenek. Én beszéltem szakértőkkel és azok azt mondják, hogy olyanformán lehetne segiteni, hogy olyan lóvasutat rendeznének be ott is, mint amilyen a Margitszigeten van és e célból valamilyen társulat alakulna. De én ezt nem kezdeményezhetem, az otthoni emberek sem kezdeményezhetik, mert akkor még inkább nem lesz belőle semmi, hanem az igen t. kereskedelemügyi minister urat az egész Bereg vármegye nevében arra kérném, méltóztassék egy ministeri megbízottat kiküldeni, aki az érdekeltséget, községeket összehívná, ez az érdekeltség is nagyban hozzájárulna ennek a kis ló vasútnak a terhéhez, és igy lehetővé tenné azt, hogy Kislónya, egyáltalában pedig az egész vidék tavasszal és ősszel is közlekedhetnék. Ez talán az első hallásra komikusnak tűnik fel, de erre a vidékre nézve igazán nem komikus, hanem óriási fontosságú, mert pl. Tiszakerecsenyen olyan állapotok vannak, hogy van olyan gazda, akinek két vagon káposztája is van és nem tudván onnan kihozni, az ott rothad. Kál

lay Tamás : Megfagy [ Nagy Ernő : Nagylónyán pedig egy úriembernek a felesége betegágyban feküdt és jóllehet az orvos tizenöt kilométernyire lakik, de mivel lehetetlen közlekedni, még gyalog járni is nagyon bajos, nem lehetett kihozatni és a fiatal asszony elpusztult. Mondom, az cK'Lb emiitett mód volna az egyedüli ; mert ana <?zámitani, hogy 40 kilométeres utat köves úttá kiépítsenek, addig, amíg ez a csonka Magyarország lesz, — bár remélem, nem sokáig lesz — nem lehet, tehát igy, gyakorlati módon gyönyörűen lehet a bajon segiteni. Arra kérem továbbá az igen c. kereskedelemügyi minister urat, hogy a Tiszaszalkától Vásárosnaményba és Adonyból a barabási útba vezető utat köveztesse ki, mert igy mégis egypár község tud közlekedni. Ennek folytán a következő interpellációt vagyok bátor előterjeszteni (Halljuk ! a szélsőbaloldalon. Olvassa) : »Van-e tudomása arról az igen t. minister évi november hó 29-én, szerdán. urnák, hogy Bereg megyének egyik felé, mivel utak nincsenek, ősszel és tavasszal teljesen el van zárva a világtól,/ csakis gyalog lehet közlekedni ? Van-e tudomása arról, hogy a meglévő köves utak is olyan állapotban vannak, hogy azokon járni több helyen lehetetlen ? Hajlandó-e a minister ur ezen állapotokon segiteni, és pedig olyformán, hogy Kislónyától Vásárosnaményig a Tisza-töltésen lóvasut bevezetése iránt a kezdeményezést megteszi, Tiszaszalkától Ugornyán át s úgyszintén Tiszaadonytól a Barabás—tiszaszalkai kövesutba vezető utat kiépítteti s a járhatatlan köves utat járható állapotba hozatja ? Hajlandó-e ezek megvalósítása végett ministeri kiküldött utján intézkedni s hajlandó-e a már elavult 1890 :

1. te. helyett uj közúti törvényjavaslatot a törvényhozás elé hozni ?« T. Nemzetgyűlés ! Megint csak azt vagyok bátor mondani, hogy aki ismerős a közigazgatással, az nagyon jól tudja, hogy ez az 1890 :

1. te. teljesen elavult s különösen mai helyzetünkben nem állhat meg. Nemcsak beregmegyei, hanem országos érdek is, hogy ehelyett a rossz törvény helyett, amely már a megszületésekor is rossz volt, sürgősen uj törvény hozassék. Ezekben voltam bátor interpellációmat előterjeszteni. Elnök : Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. Szólásra következik ? Petrovits György jegyző' : Fábián Béla ! Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! (Felkiáltások jobbfelől : Röviden I) A legrövidebben. Az interpelláció, amelyet a pénzügyminister úrhoz intézek nem politikai tárgyú és nem követ politikai célokat. A nemzetgyűlés minden oldalán ülő képviselőtársaim tehetnek tanúságot arról az izgalomról, amely a forgalmi adónak blokkrendszer utján való beszedése miatt az ország kiskereskedőin és kisiparosain erőt vett. Ezért, amikor interpellációmat előterjesztem, tekintettel arra, hogy az izgalmakat nem akarom növelni, a lehető leghalkabb hangot fogom használni a pénzügyigazgatóságok intézkedéseivel szemben. Csak arra akarom kérni a pénzügyminister urat és a pénzügyi államtitkár urat is, akiknek valószínűleg a tudomásuk nélkül bocsátották ki a pénzügyigazgatóságok azokrt a hirdetményeket és rendelkezéseket, amelyek az ipart és a kereskedelmet becsületében a »legsúlyosabb mértékben sértik, hogy legelső sorban gondoskodjanak arról, hogy a pénzügyigazgatóságok a jövőben hasonló rendeleteket és hirdetményeket a pénzügyministerium tudomása nélkül- ki ne bocsáthassanak a kereskedők és az iparosok a megfelelő elégtételt megkapják s a blokkrendszer helyett az egész ország területén az átalányrendszer vezettessék be. Propper Sándor : Az egész forgalmi adót el kell törölni, a legantiszociálisabb adó ! Rupert Rezső : Zaklatások rendszere ! Fábián Béla : A pénzügyigazgatóságok egy állítólagos titkos pénzügyministeri rendeletre hivatkozva, amely titkos rendelet azonban tudomásom