Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-70

320 A nemzetgyűlés 70. ülése 1922. évi december hó 13-án, szerdán. központi statisztikai hivatal jogkörébe. Mondom, a dolognak ezt a részét, a szociálpolitikai statisztikát nem szabad magától az intézménytől elvonni ; meg kellene hagyni a hatáskörében, mert itt gyors munkára és állandó, körforgó, soha meg nem szűnő munkára volna szükség. Ez az egyik baj. A másik baj az, hogy a kérdőiv, amely telve van kérdésekkel, egyáltalán nem felel meg a szükségletnek. Akik a kérdőivet összeállították, azoknak nem sok hozzáértésük volt ehhez a kérdéshez és legalább is nem sokszor csináltak ilyen szociális statisztikát. A legfontosabb kérdések hiányoznak belőle. Méltóztassanak megnézni, a hivatalos közlönyben jelent meg: nagy nagy tabellák, rengeteg kérdés és sok felesleges kérdés van bennük. Nekem teljesen mindegy, hogy mit kérdeznek; azt is megkérdezhetik, hogy fekete haja van-e valakinek vagy szőke, de megkérdik pl. azt is, hogy a gyárt uh jdonosnak mi a vallása. Jól van, kérdezzék meg ezt is, ámbár feleslegesnek tartom a kérdést, mert a termelésnek és a szociálpolitikának nem felekezeti statisztikára van szüksége, és szerintem erre semmi szükség nincs. Szabó József : De igen, mert ez sérelmes a munkásságra. (Zaj a szélsöoaloldalon ) Propper Sándor : Én itt megint az őszinteség hiányát látom. Miért veszik fel ide ezt a kérdést ? (Zaj. Einöle csenget.) Nem tudom, milyen felekezetű kisiparosok fogják esetleg elveszteni az iparjogukat ugyanakkor, amikor olvassuk a lapokban egész kolumnákon keresztül a kormánytanácsosi és kormányfőtanácsosi kinevezéseket. Esztergályos János: Hány zsidó lesz közöttük ? Propper Sándor: Mondom, ezt nem kifogásolom ; azt sem bánom, ha még több kérdést vesznek fel. Nem bánnám azt sem, ha mindenkiről orrmértéket vennének. (Derültség.) A baj csak az, hogy egész sereg alapvető kérdés hiányzik, amely nélkül szociálpolitikai statisztikát csinálni nem lehet, mert különben kár a papirosért és a felesleges időpocaékolásért Hogy egyebet ne mondjak, az alapkérdőiv, amely az üzemekre vonatkozik, nem kérdezi meg, hogy van-e mentőszekrény az üzemekben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez nekik nem fontos!) Erdélyi Aladár: Hiszen törvény irja elő. Propper Sándor.* Nem kérdezi meg, hogy az üzemek ennek az alapvető szükségletnek megfelelnek-e. Kálmán István: Ez régi dolog, benne van a törvényben. Csontos Imre: Minden üzemben kell lenni mentőszekrénynek. (Zaj.) Elnök : Csontos képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandóan válaszolni a képviselő uniak. Méltóztassék ezt a minister úrra bizni. (Derültség.) Sütő József: Mindig a munkásbiztositással foglalkozott, azért ért hozzá! (Derültség) Propper Sándor: Nem kérdezik meg, hogy az üzemek fel vannak-e szerelve védőkószülókekkel, és ha nincsenek felszerelve, miért nincsenek. Nem kérdezik meg, hogy milyen, az egészségre káros vagy ártalmas anyagokkal, maró folyadékokkal, mérgekkel stb. dolgoznak. Kálmán István : Ezt az iparfelügyelők ellenőrzik a legnagyobb mértékben. Farkas István: Ha statisztikát csinálnak, akkor ezt is tudni kell. (Zaj.)' Elnök: Farkas képviselő urat kérem, méltóztassék jó példával előljárni, méltóztassék csendben lenni. Propper Sándor : Én az igen t. nemzetgyűlési képviselő ur figyelmébe ajánlom, olvassa el az iparfelügyelőség működéséről szóló legutóbbi jelentést, a haja fog az égnek állni azoktól, amik benne vannak. Iparfelügyelet nincsen Magyarországon, csak erre vonatkozó üres törvény van. Nem akarok programmal jönni, hisz ezt itt a plénumban elintézni amúgy sem lehet, de egy egész sereg ilyen kérdés ismerete nélkül a szociális statisztikához hozzáfogni nem lehet és nem szabad, ezeknek a kérdéseknek az ismerete nélkül a munkásbiztositás a biztosítási kockázat tekintetében még el sem tud indulni, mert nem tudja például, hogy mely üzemben milyen a betegségi, milyen a baleseti kockázat, nem tudja kivetni a járulékot, nem tudja, hol milyen intézkedésekre van szükség és egyáltalában nem ismeri a terepet, amelyen dolgozik. Ha a ministerium belement ilyen nagy kór* désbe, ha ilyen nagy költséget hárit az érdekeltségre, ha körülbelül egymillió lapot töltet és állíttat ki, — mert körülbelül nyolcszázezer biztosított munkás és vagy kétszázezer biztosító munkáltató van — ha tehát, mondom, egy millió lapot töltet ki, melyeknek mindegyikén 36 kérdés van, ha t -hát ilyen feladat elé állíttatik az érdekeltség, kérdem : nem lett volna-e célszerűbb hozzáértő szakemberekkel egy negyedórára leülni, vagy elővenni egy külföldi statisztikai tabellát és megnézni, hogy ott milyen kérdésekre terjeszkednek ki ? Nem kérdik meg például a kérdőlapon, hogy abban az illető üzemben milyen munkaszakok vannak, éjjel vagy nappal dolgoznak-e vagy éjjel is, nappal is, ugy hogy — mondom' —- lesz egy nagy, hatalmas munkahalmaz, lesz egy nagy papirrakás ebből a statisztikai felvételből, azonban szociális statisztika soha sem lesz. Az egyéni bejelentést szerény felfogásom szerint ugy lehetett volna elintézni, ahogy 50 év óta állandóan intézték, amikor valamilyen változás állott be a biztositásban és amikor az egész létszámot újra be kellett jelenteni, t. i. lajstromos bejelentésekkel. Teljesen felesleges tehát minden egyes emberről, minden egyes