Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-70

Úí> A'^nemzeigyülés 70. ülése 1922. évi december hó 13-án, szerdán. .Nagy Ernő: T. Nemzetgyűlés! Abban az időben az újságok is írták, általában Magyar­országközvéleményeben az van, hogy az igen t.- képviselő ur 665 hamis ezrest hozott forga­lomba, illetve akart beváltani. Amennyiben ügy értesültem, hogy emiatt sajtópört nem ' indított, felteszem és vallom most is, hogy ez panama­dolog. ; ; ' : : Elnök* A képviselő urat ezért a kifejezé­sért rendreutasítom (Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Csendet kérek! Azt hiszem, a képviselő uraknak van annyi erkölcsi érzékük, hogy mindenesetre sértőnek találják, ha egy képviselőre nem bizonyítottan ilyen vádat mon­danak. A házszabályok értelmében, ezért köte­lességem volt a képviselő urat rendreutasítani. (Zaj a szélsöbaloldalon.) \ Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Álmásy László foglalja d.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Követ­keznek az interpellációk. . Esztergályos János : A házszabályokhoz kerek szót f Elnök : Tessék ! Esztergályos János: Tisztelettel kérem at. Nemzetgyűlést, méltóztassék megállapítani a Ház taíiáeskózásképességét. Elnök : A képviselő ur kérésére elrendelem a táriácskozásképesség megállapítását s kérem a ,]egyző urat, Szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat mégszámlálni. Erdélyi Aladár: De legalább a névsort is fél kellene olvasni, hogy lássuk, hogy ők sincse­nek itt 1 Usetty Ferenc: Most jönnek be, szenzációt várnak ! Elnök : Megállapítom a Ház tanácskozás­képességét. Forgács Miklós jegyző: Kéthly Anna! Pakots József: Hol vannak a minister urak? Interpellációk vannak! (Felkiáltások jobbfelöl: Más dolguk is van ! De különben is, van itt egg minister !•) Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! A múlt nemzetgyűlésben, meg ebben a nemzetgyűlésben is igen sok szó esett a hadirokkantakról, a hadi­özvegyekről és a hadiárvákről, anélkül azonban, hogy ebben a kérdésben végre-valahára alapos és gyökeres megoldás lett volna található. (ügy van!'a szélsöbaiolaálon.) , ­En azt a sok szót, ami eddig esett, s, meg­vallom, a magamét is, ^dEallőín ebben a kérdés­ben, {Egy hang jobb felöl':• Igaza van!) mert szegyennek tartom, hogy erről' ä kérdésről egy­általán még -beszélni'lehet ma, hogy ez a kér­dés még ma sincs megoldva. A hadirokkantak­nak, özvegyeknek és árváknak'nem kérni, hanem követelni van joguk, (ügy van! a hd- és a szélső­baloldalon.) követelni azoknak az igereteknek beváltását, amelyeket nekik a háború alatt tett tek (ügy' van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) És ha ezeket az Ígéreteket száz százalékig nem is tudjuk beváltani, mert egy vesztett háború után vagyunk, de ezeknek az Ígéreteknek teljes negli­gálását még sem volna szabad megengedni. Pakots József : A minister ur nem is vá* laszol az interpellációra! I Roihenstein Mór : Miért válaszoljon ? (Egy hang a szélsöbaloldalon: Nem fontos neki!) Hébelt Ede : Nyomozásra kell a pénz ! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! . Kéthly Anna: A háború ezen légszerencsét­lenebb áldozatainak sorsát még ma sem kezelik azzal a megértéssel és szeretettel, mint szüksé­ges volna, és én azt hiszem, hogy ha végigné­zünk ezeknek a sorsán, akkor a legfanatikusabb pacifista is azt mondja, bogy a háború ellen való hadakozásnak ezt a szemléltető módját ő maga is túlságosan erősnek találja, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Kéngeteg panasz érkezik min­denkihez; nem hiszem, hogy egyetlenegy is van itt közöttünk a nemzetgyűlésben, akit ne árasz­tanának el ezek a szerencsétlenek panaszaikkal, sérelmeikkel és bajaikkal. És valóban, amikor hozzánk fordulnak, akkor nekem csak Arany János verse jut eszembe, a »Koldusének,« amely azt mondja: »Azt mondák, mikor a harctéren ömlött vérem Tíz holdnyi örökség lesz valaha bérem ; Tiz arasz is jó lesz, gondolám magamban, Korántsem gyanítván, milyen igazam van.« Azt hiszem, nemcsak a háború alalt volt szükség ezeknek az embereknek a lelkesedésére és kitartására. Amikor kihasználtuk őket, amikor ők odaadtak mindent, a legsúlyosabb adót hozt ák, amit ember csak hozhatott : akkor nem nyulunk a hónuk alá, nem segítünk rajtuk, hagyjuk őket, hogy vergődjenek abban a lehetetlen, abban a szerencsétlen állapotban. (Ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.j Nem alamizsnái kérnek ők mi tőlünk és nem alamizsnát kell hogy adjunk mi nekik. Azok a rendeletek, amelyeket eddig ki­bocsátottak ebben a kérdésben, nem egyebek toldozásnál, foldozásnál, anélkül, hegy alapos és mélyreható munkát végeznének ezen a téren. Nem hiszem, hogy valaki azt képzelné, hegy az az egypár korona, amit ma a rokkantaknak, özve­gyeknek és árváknak adunk, elegendő az életfen­tartásukra, hiszen ha ezeket az illetményeket összehasonlítjuk a napi árakkal, akkor elkeli bor­zadnunk attól a különbségt ől, ami ezek között az illetmények és a tényleges létfent art ási költségek • között van. Nem is lehet ebben a tárgyban most indítványt tenni, hogy miként emeljék fel ezeket az illetményeket ; hiszen ha száz százalékos eme­lést indítványozunk, ha azt mondjuk, hogy száz­százalékkal a kétszeresére emeljék fel ezeket. az­illetményeket, még akkor sem adl unk semmit, még akkor is. koldusalamizsnát adunk, (ügy van!

Next

/
Thumbnails
Contents