Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-70

308 A nemzetgyűlés 70. ülése 1922. ban, hogy velem ezt a dolgot közölje és hogy tőlem felvilágosítást kérjen. Az előbbi incidens alkalmával én Huszár Károly t. képviselőtársam felé léptem, és mint­hogy abban a feltevésben voltam, hogy Huszár Károly t. képviselőtársam Ulain képviselő urat ki akarja vezetni a teremből, meg akartam aka­dályozni a t. képviselő urat abban, hogy Ő ezt megtegye. Közben arról értesültem, hogy Hu­szár Károly t. képviselőtársam jóhiszeműleg, Ulain képviselő ur indulatát látva, őt meg akarta akadályozni abban, hogy itt tumultusba bocsátkozzék. Épen ezért sajnálatomat fejezem ki, hogy erre az incidensre alkalmat adtam. (Helyeslés.) Sajnálkozásomnak méltóztassék alap­jául venni azt, hogy én amúgy is eléggé meg­támadott barátomat még ebben a helyzetben sem vagyok hajlandó cserben hagyni. (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Barátja ! Mada­rat tolláról!) Kabók Lajos : 0 ütötte lovaggá, hát a ba­rátja ! Elnök : Rassay Károly képviselő ur a ház­szabályok 215. a) pontja alapján kért szót. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés ! Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Egészen rövi­den fogok felelni a t. ministerelnök urnák, mert engem most már semmiféle vonatkozásban nem érdekel Ulain ur és az ő ügye. De igenis érde­kel a ministerelnök ur kijelentése. A ministerelnök ur azt mondja, hogy köte­les volt utánajárni ennek- a dolognak. Tökéle­tesen igaza van. Ha én volnék a helyében, vagy bárki más, egyebet nem tehetett volna. Azon­ban, t. ministerelnök ur, a kötelesség itt nem áll meg Amikor a ministerelnök ur meggyőző­dött arról, hogy hamisítás történt, elemi köte­lessége lett volna, hogy közölje, velem, hogy ellenem milyen maffia dolgozik. (Élénk helyeslés s a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez az egyik. Platthy György: Miért lett volna köteles­sége ? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Tisztes­ségből !) Farkas István : Nem hátmögött, alattomo­san hallgatni ! Rassay Károly : Azért, mert a közéleti tisz­tesség fogalmát mindenkinek meg kell tanulnia, aki a közélet terén működik. Ugy látszik, én fiatalabban jobban tanultam meg, mint a kép­viselő ur. (Taps a szélsobaloldalon.) De ha a ministerelnök urnák esetleg okai lehettek arra, — nem keresem, milyen okai — hogy nem közölte velem akkor a dolgot, amikor a vád elhangzása után parlamenti vizsgálóbizott­ság kiküldését kértem, az utolsó perc érkezett el a ministerelnök ur számára, hogy felálljon ós figyelmeztesse Ulain képviselő urat, minthogy kifejezetten cseh nyugtáról beszélt, minthogy ki­fejezetten választási pénzekről beszélt, minthogy kifejezetten az időpotot is megjelölte, hogy az a dolog, amelyre ő hivatkozik, az ő hivatalos évi december hő 13-én, szerdán. nyomozata szerint valótlanságnak bizonyult. (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Hagyta nyolc napig, hogy itt álljak a nem­zet színe előtt, olvasta napról-napra, hogy mind azt ígérték, hogy még fizikailag sem tudok ki­menni ebből a teremből, ha ebből a vádból egy szemernyi valónak bizonyul. (Zaj.) Akárhogy történt, a t. ministerelnök urnák most további kötelezettségei vannak. Kijelentette, hogy haj­landó azokat a jelentéseket megismertetni a Házzal, amelyek alapján ő a nyomozást elren­delte. Az már azután természetesen a minister­elnök ur kormányzati rendszerét jellemzi, hogy azt mondotta : hegy nekem módom legyen véde­keznem. T. ministerelnök ur Î Nem talál ön senkit ebben az országban, aki elhiszi, hogy nekem még szükségem van védekezésre. (Helyes­lés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szabó Sándor : Akkor mit beszélsz itt védő­beszédeket ? Akkor nincs szükség védőbeszédekre ! Rassay Károly: Azok után, amik itt két nap alatt lefolytak, én nem vagyok . . . Pikler Emil: Ki a hamisító, az a kérdés ? (Zaj. Elnök csenget.) Rassay Károly : Azt hiszem, hogy a hami­sítónak is nyomára fogunk jutni abban a pilla­natban, amikor a ministerelnök ur ezt a vizs­gálatot nekünk lehetővé teszi. A magam részé­rői tehát kérem leszögezni és megállapítani, hogy a ministerelnök ur e jelentéseket a Ház­nak felajánlotta. Én ugyan azt hiszem, hogy célszerűbb lett volna egy parlamenti vizsgáló­bizottságot kiküldeni, de nekem ez ellen sincs kifogásom. Kérem a terminust a ministerelnök úrtól, mikor fogja nekünk ezeket a jelentéseket produkálni. Gr. Bethlen István ministerelnök: Akár­mikor ! Akár holnap ! Rassay Károly,: Tehát a holnapi ülésen! Nagyon helyes ! Én azt is akceptálom, hogy zárt ülésen. Farkas István: Félnek a nyilvánosságtól! Rupert Rezső : A hamisítók nevét nem lehet megmondani ? Rassay Károly: Nem akarok semmiféle kárt okozni, nekem csak két célom van. Az egyik az, hogy az én becsületemet tisztán állítsam a nem­zet elé. Ezt én, ugy érzem, elintéztem már. (Helyeslés és taps balfélöl.) Ebből a szempontból tehát nekem nincs szükségem arra, hogy ezzel az üggyel tovább foglalkozzam. (Helyeslés bal­félol. Zaj jobb felöl. Egy hang a jobboldalon: Van még egy! Zaj a szélsobaloldalon.) Kérek Elég egy urat jelentkezzék. (Elénk felkiáltások a szélsőbaloldalon : Tessék jelentkezni ! Fekiál­tások jobb felől: Mi az! Mit akarnak?) Rupert Rezső: Valaki azt mondotta, hogy még egy van! (Folytonos zaj. Horváth Zoltán közbeszól.) Elnök: Horváth Zoltán képviselő urat ké­F^m 3 ne méltóztassék a, szónokot zavarni.

Next

/
Thumbnails
Contents