Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-69

272 A nemzetgyűlés 69. ülése 1922. fejezettnek nyilvánítom. A 79. § 1—7. bekezdései megtámadva nem lévén, ezeket a bekezdéseket elfogadottaknak jelentem ki, A nyolcadik bekezdéshez az előadó ur adott be módosítást. Kérem a jegyző urat, hogy ezt a módosítást felolvasni sziveskedjék.Jj Forgács Miklós jegyző (olvassa a módosítást). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az eredeti szöveget szemben az előadó ur által javasolt szöveggel elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) így az előadó ur módosításával jelentem ki elfogadottnak a nyolcadik bekezdést. Következik a 80, §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 81. §4). Kétbly Anna! (Nincs itt!) Elnök : Nincs jelen ! Kíván valaki szólni ? Szólni senki sem kivan ; a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 82. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 82. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani ! Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A 82. § első bekezdésének második sorában sajtóhiba folytán kimaradt egy szó és pedig a »szóló« szó. Kérem ennek pótlását, úgyhogy a 82. § első bekezdésének második" sora igy fog hangzani: »Amennyiben az illető szolgáltatásról szóló törvény . . .« Elnök : Szólni senki sem kivan ; a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Az előadó ur a 82. § első bekezdéséhez egy stiláris módosítást ajánlott. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az első bekezdést az előadó ur által javasolt stiláris módosítással együtt elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés igy fogadja el az első bekezdést. A többi bekezdés megtámadva nem lévén, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 83. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 83—85. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 86. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Örffi Imre előadó: A 86. § harmadik bekezdésének negyedik sorában a »behajtásával« és »nem« szavak közé kérem beszúrni a »közvetlenül« szót. Ez a bekezdés t. i. arról intézkedik, hogy a városokban az adóbehajtással közvetlenül nem foglalkozó tisztviselők részére is biztositható legyen a jutalom egy része. A »közvetlenül« szó félreértések elkerülése végett iktatandó be. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : G-aal Graston ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a szakasszal szemben azokat az észrevételeket, amelyeket törvényhozási szempontból a szakasszal szemben felhozni lehet, az általános vita során előadtam» Nem is bocsátkoznék semmiféle ismétlésbe, ha a múlt ülések egyikén Hegyeshalmy t. képviselő ur nem tartotta volna szükségesnek azt, hogy erről a szakaszról mondott észrevéteévi december hó 12-én, kedden. leimre reflektálva, itt a Házban felálljon és a tisztviselői kar nevében visszautasítsa azt a tárna* dást, amelyet én a tisztviselői kar ellen — szerinte — intéztem. A t. képviselő ur felszólalásának végén azt a kijelentést is tette, hogy ezt a támadást a magyar tisztviselői kar nevében visszautasítja. En nem tudom, hogy a mélyen t. képviselő ur a magyar tisztviselői kar melyik részének nevében beszélt. Hegyeshalmy Lajos: Nem mondottam! Gaal Gaston : Méltóztassék a naplót elolvasni, a képviselő ur azzal fejezte be felszólalását, hoüy ezt a támadást visszautasítja. Pikler Emil: Rossz az emlékezőtehetsége! (Zaj a szélsőbal oldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gaal Gaston : Nem tudom, hogy a képviselő ur a tisztviselői karnak melyik része nevében utasította vissza az én úgynevezett támadásomat ; azoknak a nevében-e, akiknek részére én magasabb erkölcsi piedesztált, jubb anyagi megélhetést, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) megfelelő társadalmi és egyéb szituációt kívántam és követeltem és akiknek érdekében tartottam és tartom szükségesnek ma is a tisztviselői létszám olyan redukálását, hogy a meglévőnek az őt megillető erkölcsi és anyagi pozíciót az állam megadhassa. Nem tudom, hogy ezeknek nevében tette-e a t. képviselő ur a visszautasítást, mert ha ezek nevében tette, akkor, azt hiszem, teljesen felesleges munkát végzett, mert én a tisztviselői karnak azt a részét, amely kötelességét teljesiti, amelyre tényleg szükség is van, amely az erkölcsi törvényeket magatartásával nem tangálja és amely nélkül állami élet egyáltalában el sem képzelhető, soha életemben nemcsak hogy nem támadtam, de mindig nagyrabecsültem, mert a tisztességes, a minden tekintetben megfelelő munkát teljes életemben becsültem, aki magam is reggeltől estig dolgozom, mióta csak élek. (Helyeslés.) Mélyen t. képviselő ur, ezeknek nevében nem volt szükség semmiféle visszautasításra. Ellenben felszólalásomban említést tettem arról, hogy szükségesnek találom, hogy a tisztviselők felesleges része elbocsáttassák. Ezt szükségesnek tartom állami érdekből, mert Magyarország adózó közönsége, ez a 13 vármegye, teljesen képtelen ezt a tisztviselői kart eltartani, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Ennek következménye csak az lehet, hogy mig a tisztviselői kar — az érdemes is, a kötelességét teljesítő is — nyomorog, addig az ország ebben a teherben feltétlenül tönkre megy (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és akkor tönkre megy nemcsak a tisztviselői kar, hanem tönkre megy ennek az országnak minden egyes polgára és tényezője. En, aki lelkiismeretesen vizsgálom hazám dolgait, aki azt hiszem helyesen ítélem meg a bekövetkezendő eseményeket, ezektől az országot megóvni kötelességemnek tartom, legalább is köte-