Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-68
256 A nemzetgyűlés 68. ülése"í§22, Gaal Gaston : Az eddigi gyakorlat mindig az volt, még olyan esetekben is, amikor a többség vagy a kisebbség kérdése kevésbé volt bizonytalan, mint az előbbi esetben, bogy az elnök ur utóbb felszólította azokat, akik nem szavazzák meg a szakaszt, hogy most méltóztassanak azok felállani. Ha azután a két felálló csoport között a többség oly kicsiny, bogy az elnök szemmel láthatólag képtelen megállapítani, hogy melyik csoport van többségben, vagy ha a képviselők közül tizen kívánják, akkor a házszabályok 228. §-a értelmében az elnök ur a képviselők megszámlálását köteles elrendelni. Az előbb az történt, hogy felállt a Háznak egyik fele, amelyről mi itt kétségtelenül megállapíthatónak gondoltuk, hogy kisebbség, (ügy van ! balfelölj a másik oldalon pedig ülve maradt egy olyan tömeg, amelyről kétségtelenül azt hittük, hogy többség. Ekkor a mélyen tisztelt elnök ur ahelyett hogy felszólította volna azokat is, akik nem fogadják el a szakaszt, hogy szíveskedjenek felállani, enunciált egy határozatot, amely szerint ő felülről megállapította a többséget. Mi rögtön, még az enunciáció közben kiáltoztunk többen is, hogy ellen próbát leérünk, amit még abban az esetben is el kellett volna rendelnie az elnök urnák, ha a házszabályok expressis verbis nem adnák meg a képviselőknek ezt a jogot. Az elnök ur azonban ezt elmulasztotta és enunciált egy határozatot, amely lehet hogy a tényleges helyzetnek megfelelt, de az is lehet, hogy nem felelt meg a Ház akaratának. Tudok eseteket, a Ház precedenseiben számtalan van, hogy megismételtetett a határozat enunciálása dacára is a szavazás, ha jogos kétség merült fel annak akár formai, akár más irányú helyessége tekintetében. Helytelen precedensnek tartanám tehát és kétségtelenül szóvá kellett tennem : a jövő szempontjából, hogy az elnök ur, ha esetleg az elnöki székből már ki is mondott egy hibás enunciációt, csak azért, mert elnöki enunciáció történt, annak reparálása elől a Házat elzárja. Hogy pedig senkinek se legyen kétsége, hogy amit itt mondok, avval nem az elnök urnák általam végtelenül tisztelt személyét akarom bármi tekintetben is érinteni, hanem kizárólag az igazság és a Ház tanácskozási rendje vezet akkor, amikor ezt a kérdést szóvá teszem, leszek bátor a házszabályok 228. §-át felolvasni. Ez a szakasz a következőképen szól (olvassa) : »A Ház a feltett kérdések felett rendszerint egyszerű szavazással dönt. Az egyszerű szavazás felállás és ülvemaradás által történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tétetik. Ha az elnök szükségesnek találja, vagy tiz tag kívánja, a jegyzők a szavazókat fejenként összeszámlálják.« Azt hiszem, hogy ezek a rendelkezések tökéletesen világosak, még Ua nem is támasztaná alá azokat több évtizedes gyakorlat, amely évi december hó ll-én, hétfon. — merek rá hivatkozni — mindig olyan formában történt, amint az előbb előadni bátor voltam. Távol áll tőlem, hogy a legcsekélyebb, mértékben is bizalmatlansággal viseltessem a mélyen tisztelt elnök ur személye iránt, tisztán és kizárólag azért szólaltam fel, hogy a jövőben hasonló precedenseket kizárjunk. Nagyon kérem a mélyen tisztelt elnök urat, hogy ha már ez meg is történt, amire most visszatérni nem akarok, hiszen nem olyan túlságosan nagyjelentőségű dologban történt, hogy a jövőben a házszabályok strikt rendelkezései és az azok szeriirt kifejlődött gyakorlathoz képest méltóztassék az elnöki székből eljárni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Gaal G-aston képviselő urnák a házszabályok 228. §-ára vonatkozó értelmezése ellen a magam részéről semmi kifogásom nem lehet, mert a magam részérői is eddig mindig a szakasz ezen szellemének megfelelően jártam el. Ami a jelen esetet illeti, mivel —- mint méltóztatnak tudni — a Ház nem volt határozatképes, evidenciában tartottam az elnöki székből a jelenlevő képviselő urakat és amikor feltettem a kérdést szavazásra és a jobboldal felállt, a baloldali képviselő urak száma 25, a jobboldaliaké pedig 30-on felül volt. így nem tartottam szükségesnek megejteni az ellenpróbát. (Mozgás a baloldalon.) Csendet kérek. Minthogy csak enunciáció m után hallottam, hogy ellenpróbát kérnek, amikor már az enunciáció megtörtént, és meg voltam győződve, hogy a többség fogadta el a feltett kérdésre a szóbanlévő szakaszt, nem tartottam szükségesnek megszámláltatni a baloldali képviselő urakat, illetve felhívni, hogy álljanak fel azok a képviselő urak is, akik nem fogadják el a szakaszt. Ennyit tartottam szükségesnek Gaal Gaston képviselő ur felszólalására megemlíteni, ismételten kijelentvén, hogy eddig is és a jövőben is mindig a házszabályoknak ide vonatkozó 228. §-át fogom szem előtt tartani. Méltóztassanak ezt a kijelentésemet tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Következik a 44. § 17. pontja feletti határozathozatal. Minthogy Esztergályos János képviselő ur módosítása ellentétben van a 17. ponttal, szembe fogom állítani a módositványt a 17. pont eredeti szövegezésével. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 17. pontot eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Esztergályos János képviselő ur módositványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, akik a 17. pontot eredeti szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A 17. pont eredeti szövegezésében fogadtatott el és igy Esztergályos János képviselő ur indítványa elesik. Következik a 45. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a 45. §-t).
