Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

216 A nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtökön.. letes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a címet). Esztergályos János: Szót kérek. Elnök : Méltóztassék ! Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy magához a címhez módosítást adjak be. Ugyanis a törvényjavaslat nemcsak közadókról, hanem egyéb közszolgáltatásokról is szól, épen azért a címhez bátor vagyok a következő módosítást beterjeszteni : az eddigi cím helyett kérem ezt az uj elnevezést: »Törvényjavaslat a közadók ós egyéb közszolgáltatások kezeléséről.« Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek jelentem ki. A címet szavazásra ugy fogom feltenni, hogy méltóztatik-e a címet eredeti szövegezésben elfogadni. Ha nem, akkor fel fogom tenni a kérdést, hogy méltóztatik-e a címet Esztergályos János képviselő ur módosításával elfogadni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a címet az eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a címet eredeti szövegezésében fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik ) Többség ! Eredeti szövegezésben fogadtatván el a cím, Esztergályos János képviselő ur módosító indítványa elesik. Következik az 1. §. Csik József jegyző (olvassa as 1. és 2. §4, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el Olvassa a 3. §-t). Esztergályos János: Hányadik szakasz? Csik József jegyző: Harmadik. Esztergályos János : A másodikhoz akartam szólni Bocsánatot kérek, de nem lehet hallani. Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. A 3. §-nál észrevétel nincs ; meg nem támadtatván, elfogadtatik. Csik József jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: Az előadó ur kíván szólni? Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A 4. §-hoz két módositást vagyok bátor indítványozni. Az első tisztán stiláris módosítás, hogy t. i. az 1. bekezdés b) pontjának első sorában a »ha« és »tanú« szavak közé beszúrandó az »a« névelő. — Ezenkívül igen fontos a 4. §. 1. bekezdésének a) pontjára vonatkozó indítványom, amely épen Gaal Gaston képviselő urnák az általános vita során elhangzott kívánságát kívánja honorálni, hogy t. i. a feleket zaklatásszerüen ne idézhesse be a pénzügyigazgatóság. Azt javasolom, hogy a 4. § első bekezdése a) pontjában a » vallomástétel céljából« szavak után beszúrandó *a pénzügyigazgatósághoz, illetőleg ha a fél másutt lakik, lakóhelyének községi elöljáróságához«. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Esztergályos János ! Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! Bár az a szövegezés, amelyet az előadó ur ehhez a paragrafushoz benyújtott, megegyezik az én felfogásommal, én mégis messzebbmenőleg kívánnám ennek a szakasznak módosítását. Ugyanis végtelenül helytelennek és szinte lehetetlen helyzetnek tartom azt, hogy a pénzügyigazgatóságok az adóhátralékosokat büntetés terhe mellett becitálhassák. Végtelenül súlyos dolog ez az adózókra, különösen a dolgozd emberekre nézve. Méltóztassanak például elképzelni, hogy egy műhelyben dolgozó ember, aki a mai rettenetesen súlyos viszonyok között százszorosan is rá van utalva arra, hogy minden percét munkával töltse el, egy szép napon idézést kap — akár itt Budapesten, akár a vidéken — hogy a pénzügyigazgatóság előtt jelenjék meg. El kell hagynia tehát munkahelyét, be kell mennie és ha szerencséje van az áldozatnak, ugy még aznap elintézik ügyét a pénzügyigazgatóságnál, de, amennyire ismerjük a bürokratikus kezelést és munkát, egészen nyugodt lelkiismerettel állithatjuk, hogy az első napon csak nagyon kivételes esetben tudják elintézni ügyét. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Már most méltóztassék elképzelni, hová fog ez vezetni. Mondjuk például, hogy valaki közadók címén 100 koronával tartozik. A pónzügyigazgatóság becitálja, ezzel eltelik egy egész nap, a következménye pedig az, hogy az illető elveszti egész napi keresetét, ami a mostani viszonyok között jóval több, mint hátralék, amellyel az illető tartozik. Mindezek alapján arra kérem az igen t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak a 4. § a) pontjának első sorát teljesen törölni és helyette a következő bekezdést iktatni (olvassa): »A pénzügyigazgatóság jogosítva van a szükséghez képest az adózótól az általa meghatározott kérdésre írásban is felvilágosítást kívánni, illetőleg tőle egyes meghatározott adatokat írásban bekövetelni.« Kérném ennek a módosításnak elfogadását. Elnök : Minthogy szólni senki sem kíván, a vitát berekesztem. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 4. §-hoz 3 módosítás adatott be. Egy módositást beadott az előadó ur az 1. bekezdés a) pontjához. Ugyancsak az előadó ur adott be módosítást az 1, bekezdés b) pontjához is. Azonkívül módositást adott be Esztergályos János képviselő ur a 4. § a) pontjához és ebben a szöveg törlését javasolja. A következőképen kívánom a kérdést szavazás alá bocsátani: A 4. §-t bekezdésekre bontom fel ós mindenekelőtt fel fogom tenni a kérdést az 1. bekezdés a) pontjára az előadó ur által javasolt módosítással. Amennyiben a nemzetgyűlés az előadó uraltál javasolt módosítással fogadja el a szöveget, ugy az 1. bekezdés