Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-62
8 A nemzetgyűlés 62. ülése 1922. Elnök : Kérem Haller képviselő urat, ne méltóztassék folyton közbeszólni. (Zaj.) Pakots József : Nem csodálom, ha a numerus claususnak apja ideges e pillanatban. Haller István: Nagy tévedés! Nem vagyok ideges. Pakots József: ... de azt a rombolást, amelyet ezzel végzett, jóvátenni soha nem fogja. Haller István: Nagyon szívesen viselem a felelősséget! Azt hiszem, önök sokkal idegesebbek ebben a kérdésben! Ez természetes is! Pakots József : Idegesek azok a nyomorgó és külföldön tanuló szegény diákok... Haller István : Akik a helyükre kerültek, nagyon jól érzik magukat és ez a fontos! (Zaj.) Kiss Menyhért : Ugy van, bizonyos... Elnök : Kiss Menyhért képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Horváth Zoltán : Azért mégis zsidó kormányfőtanácsosokat csinálnak ! Elnök : Kérem Horváth Zoltán képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Haller István: Ez a kormány hibája! Friedrich István: Mi közünk hozzá! Kiss Menyhért : Ez más dolog... Elnök : Kiss Menyhért képviselő urat másodszor kérem, ne méltóztassék örökösen közbeszólni. Horváth Zoltán : Farkas György kormányfőtanácsos ! Bogya János : Azt sem tudjuk, kicsoda. Zsidó és zsidó közt is van különbség ! Farkas István : Keresztények között is van különbség ! Esztergályos János : Akkor módosítjuk az Erger-Bergert is! (Derültség half elől. Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Horváth Zoltán : Vannak gazdag zsidók is, ez a különbség. Elnök : Horváth képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Propper Sándor : A gazdag zsidókat szeretik ! Saly Endre : Azért, mert azoktól lehet pénzt kapni! (Zaj. Elnök csenget.) Pakots József : A minister ur törvényjavaslata kétségtelenül megállapithatólag szép kezdés, egy szép gondolatnak megindítása, amelyet azonban végiggondolva nem látok. Az Akadémiának segélyezése olyan természetű tendenciát árul el, amelynek kimélyitését a magam részéről nagyon szeretném. Mielőtt azonban ennek megvilágítására rátérnék, legyen szabad Kissé a Magyar Tudományos Akadémia mai tudományos munkásságával foglalkoznom, a legnagyobb tisztelettel azon 100 esztendős munka eredményei iránt, amelyet felmutatni tud. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) A Magyar Tudományos Akadémia voltaképen a magyar nyelvtudomány kiépítésére és fejlesztésére létesült, és valahogy a további munkássága során ez az eredeti kiindulási pontja évi november hó 29-én, szerdán. szélesedett ki. Nagyobbára hangsúlyozottan megmaradt a tudományos munkásságnak ezen a területén. Nagyon szép és eredményes munkásságot végzett, de talán még sem eléggé eredményes ez a munka, mert a közoktatásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságok együttes jelentésének mondatszerkezete azt árulja el, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának tanítása nem volt eléggé hatékony, hogy legalább a nemzetgyűlés hármas bizottságának fogalmazásában kifejezésre jutott volna. (Derültség balfelöl, ) Propper Sándor : Odáig még nem jutott el ! Pakots József: Azt mondj cl CZ Ét bizottsági jelentés, hogy a magyar kultúra megmentése és továbbfejlesztése az egyesitett bizottság véleménye szerint szintén »egy ilyen kérdés«. Nem értem, miért van itt az »egy« szó, amikor egyszerűen ugy kell mondani, hogy »ilyen kérdés.« Horváth Zoltán: Germanizmus. Pikler Emil : Eajvédelrni magyarság ! (Derültség és zaj a szélsöbalóldalon.) Pakots József: Amikor ilyen kulturális kérdésekkel foglalkozó nyomtatványok kerülnek a mélyen t. Nemzetgyűlés elé, akkor méltóztassanak ezeket a bizottságban jobban megfogalmazni, annál is inkább, mert egy kiváló irótársam és képviselőtársam az elnöke ennek a bizottságnak. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon : Ki az?) Pékár Gyula t. képviselőtársam! (Derültség a szélsöbalóldalon.) Pikler Emil : Hát a Dantont nem olvastátok ? Pakots József : T. Nemzetgyűlés ! Azt mondottam, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy bizonyos elhatárolt területen végzi a maga tudományos munkásságát, amelyben fel lehet ugyan találni a mai tudomány minden ágának halvány körvonalait és embrionális gondolatát, de voltaképen nagy és intenzív munkát e tudományos területek kikutatására nem fordítottak. Nem találja meg az Akadémia a kapcsolatot a mai élettel, a mai tudományos szükségszerűségekkel. Ennek jellemzésére csak egyet mondok el. A közelmúltban megjelent az Akadémiának két értekezése, melyek az accusativus cum infinitivoval Vergiliusnál foglalkoznak. Engedelmet kérek, ma olyan feladataink és problémáink vannak, amelyek elől az Akadémiának nem szabad elzárkóznia. Körülbelül 20 évvel ezelőtt Thallóczy Lajos kezdeményezésére megalakult a Balkán bizottság. Ez a Balkán-bizottság nem részesül az Akadémia erkölcsi támogatásában, pedig tudományos szempontból is fontos volna a Balkán-kérdés teljes kifejlesztése, tudományos megvilágítása, annak teljes apparátussal és a szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásával való feltárása. Nemcsak kereskedelmi központot, nemcsak egy Duna-központot kell teremtenünk a Dana partján, hanem egy Balkán-centrálét tudományos, kulturális és szellemi téren, mert hiszen
