Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-65
136 A nemzetgyűlés 65. ülése 1922. évi december hó 5-én, kedden. latára, mely önálló indítvány és egy harmadik bekezdés felvételét javasolja. A második bekezdés megtámadva nincs, azt tehát elfogadottnak fogom kijelenteni. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 2. § első bekezdését elfogadni, szemben Várnai képviselő ur javaslatával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a 2. § első bekezdését eredeti szövegében fogadta el. A második bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezután kérdem, méltóztatnak-e a Várnai képviselő ur által javasolt uj harmadik bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a Várnai képviselő ur által javasolt uj bekezdést elvetette. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3—4. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgy altatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az idő előre haladván, mielőtt a sürgős interpellációra áttérnénk, meg fogom tenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! a szélsöbaloldahn.) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán, f. hó 6-án délelőtt 10 órakor tartsuk s napirendjére tűzessék ki : 1. a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, 2. a szeszadóra vonatkozó némely törvényes rendelkezés módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, 3. a közadók kezeléséről, 4. a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről, 5. az éjjeli munkának egyes iparokban való eltiltásáról, 6. a sütőipari munkának szabályozásáról és 7. a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Holnap interpellációs nap lévén, természetesen a házszabályok értelmében az előirt időben megtörténik az indítvány- és interpellációsköny vek felolvasása. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. f Áttérünk Friedrich István képviselő urnák sürgős interpellációjára. Friedrich István képviselő urat illeti a szó! (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Friedrich István : T. Nemzetgyűlés! Nagy hálával tartozom az elnök urnák, hogy módot adott nekem arra, hogy sürgős interpelláció alakjában szóvá tehessem azokat a külpolitikai eseményeket, amelyekkel különben nem lett volna alkalmam és módom foglalkozni. Én azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy elérkezett végre az a pillanat, hogy ez a nemzet ne tűrje és ne nézze teljes tétlenségben ós teljes csendben a külpolitikai eseményeket. (Ugy van ! Ugy van! bal felöl.) Itt készséggel disztingválok. Tudom azt, hogy a kormány nehéz helyzetben van, tudom azt is, hogy a kérdések kényesek és itt le nem tárgyalhatók; de azt hiszem, hogy ellenzéki képviselői kötelességemet teljesítem, ha ezt az anyagot idehozom a nemzetgyűlés elé egy sürgős interpelláció alakjában. Szóvá akarom tenni a lausannei béketárgyalást, a török-görög eseményeket, Csicserin orosz külügyi népbiztos különböző nyilatkozatait és sok egyebet, ami ezekkel összefüggésben van. (Helyeslés bal felöl) T. Nemzetgyűlés ! A nagy nyugati államok, a kultúra államai oly sokat beszélnek békéről, közeledő konszolidációról, egy közeledő szebb jövőről! Három-négy év óta halljuk ezeket a szép frázisokat, és ugyanakkor azt látjuk, hogy ezen hamis lobogók alatt a történelem legcsunyább játékai folynak. (Ugy van! a baloldalon.) Méltóztassék csak megnézni, itt van ez a szerencsétlen görög nemzet. A világháború folyamán Franciaország igyekezett Görögországot bérbevenni és belesodorni a világháború áramlatába. Kiss Menyhért: Sikerült is! Friedrich István : Konstantinnak távoznia kellett s jött Venizelosz. Görögország próbálta teljesíteni kötelességét. Mikor ez nem sikerült, akkor Görögországban jött egy változás, vissza kellett vinni a királyt, a francia háttérbe szorult és előtérbe került az angol. Most ezen szerencsétlen nép mögött állt egy másik nagyvállalkozó, aki vitte bele kisázsiai vállalatába. Mikor ez a vállalkozás nem sikerült, akkor a fővállalkozó megint lemond, jön egy uj vállalkozó, a királynak megint mennie kell, jön Venizelosz és folytatja a játékot. S látjuk, hogy amikor ez a szerencsétlen nemzet ez után a kihasználás után, ez után a sok szenvedés után egymást tépázza, akkor az angol követ Athénban jónak látja, hogy a kultúrára való hivatkozással eltávozzék Görögországból. Hiszen ami ma Görögországban folyik, az nem más, mint amit Venizelosz a világháború alatt francia rendeletre megkezdett; ezek csak folytatták és meg vagyok győződve arról, hogy a görög
