Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-65

A nemzetgyűlés 65, ülése 1922, ó<i december hó 5-én, kedden, 119 nak tagja vagy betéti társaságnak beltagja, sem ilyen részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek igazgatója. Aki a kereskedési vagy iparűzési tilalmat megszegi vagy kijátssza, vagy az ily tilalom megszegésére vagy kijátszására szándékosan közreműködik, igy különösen az elitélt üzletét a tilalom dacára átveszi, vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal és 100.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető « Előterjesztésemben bátor voltam utalni arra, hogy a bizottság szükségét látta ez intézkedések törvénybe iktatásának, hogy ezzel is védelmet biztosítson a tisztességes kereskedelemnek azokkal szemben, akik a verseny eszközeivel visszaélnek. A most javasolt paragrafus második bekezdése pedig meg akarja akadályozni azokat a visszaéléseket, amelyekkel stróman beállítása utján egyébként az ily módon elitélt egyén kijátszhatna a törvény rendelkezését. Utalok e tekintetben Jánosi igen t. képviselő ur közbeszőlására, aki figyelmeztetett arra, hogy minő visszaélések lehetnek Ezzel a második bekezdéssel akarjuk elejét venni annak, hogy hasonló visszaélések történjenek. Elnök : Hegedüs képviselő ur kivan szólani. Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! A múlt ülésen az általános vita folyamán a javaslat egyik hibájának tüntettem fel azt a körülményt, hogy a rosszhiszemű eladásról nem intézkedik, illetve ez ellen nem nyújt védelmet. Az utánam következő felszólaló, Lers Vilmos képviselőtársam erre előállt azzal az argumentummal, hogy a rosszhiszemű eladás ellen megvéd a Btk 379. §-a. Én nem tudom, mit tételezzek fel t. képviselőtársamról : azt-e, hogy nem tudja a törvényt, vagy pedig hogy rosszhiszeműen védekekezik, illetve állítja be itt a tényeket. A kereskedelmi törvény 349. §-a azt mondja, hogyha az áru a kikötött feltételeknek nem felel meg, a vevőnek jogában áll hat héten belül az árut az eladó rendelkezésére bocsátani, amennyiben azonban ezt meg nem teszi, jogát elveszti. Megtörténhetik az, hogy a vevő bárminő okból az árut nem bocsáthatja az eladó rendelkezésére, így hat hét multán sem magánjogi, sem pedig büntetőjogi jogorvoslathoz nincs módja. A büntetőjogi csalás alatt nem azt értjük. A Btk. 379 §-a alapján az eladó kereskedő ellen semmiféle feljelent st nem tehetünk, hiszen azért biztosiíja neki a kereskedelmi törvény a rendelkezésre bocsátási jogot, hogy ne lehessen feljelenteni a kereskedőt. Egyébként hol van egyetlen egy eset a judikaturában, ahol ilyen ügyben megállapították volna a csalást. T. képviselőtársam hirtelenében nagy ágyuként állott elő ellenem! Néni tudom, ez a nagy ágyú hol készült! Győrben-e, vagy másutt, de azt sem tudom, mit akart állításával elérni. Hiszen w ki, aki a kereskedelem terén nőtt fel, akinek neve van, nem szabad ilyet állítani, mert itt jogászok is vannak, akik a törvényt legalább annyira ismerik, mint öl Minthogy tehát a rosszhiszemű eladás, sőt még az áruhamisitás ellen sincs védelem ebben a törvényjavaslatban, engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, hogy a magam részéről is uj szakaszt, most már 24. §-t indítványozzak, mely a következőképen szólana (olvassa): »Bárki, aki rosszminőségü árut jóminőségü áruért rosszhiszemüleg elad, ha abból a vevőnek kára származott, a rosszhiszemű eladás vétségét követi el és két évig terjedhető fogházzal ős 200.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« Elnök : Kivan még valaki szólani ? Lers Vilmos képviselő ur kivan szólani. B. Lers Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Sokkal egyszerűbb lenne a magyarázatom az előttem elhangzott szavakra, semmint gondolnák, ha Hegedüs képviselő ur beszédem stenografikus jegyzetét elolvasta volna. Én nem a kereskedelmi törvény valamely szakaszára, hanem a Btk. 379. §-ára utaltam, mert ennek útját is nyitva tartja a keresk. tv. 350. §-a. Én a beszédem vége felé rámutattam arra és még ezt a szót használtam : bibi, amit talán nem is vett át a Stenogramm, mert szokatlan magyar kifejezés van ám elég, mely büntetőjogi novelláris elintézést is igényelhet, mert a gazdasági életben bőven is előfordultak az egész háborús mentalitás és erkölcsi sülyedés következtében. Én azt mondottam, hogy ha a csaláshoz a 379. szakasz alapján is hozzá lehetne férni, más kérdés az, hogy bele tartozik-e az árucsalás üldözése ebbe a javaslatba, vagy pedig sokkal inkább a büntetőjogi novellába foglalandó. Azt is megmondtam, és ez a sarkalatos dolog benne, hogy az egész törvényjavaslatnak konstrukciója nem az, hogy a fogyasztót védje, hanem azt magyaráztam, hogy a tisztességtelen kereskedelemről szóló javaslat a versenytársaknak egymás elleni ténykedését szabályozza. Ez a törvényjavaslat nem a fogyasztók, hanem a versenytársaknak, tehát a jelen esetben a kereskedőknek egymásközötti ténykedését akarja szabályozni. Ez olyan sarkalatos tény, amelyet nem tudok jobban megmagyarázni Hegedüs György t. képviselőtársamnak. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat célja az

; hogy az üzleti versenyt kellő határok közé szorítsa. (ügy van ! jobbfelöl.) Nem kívánom vitatni azt, hogy mennyiben van Magyarországon intézkedés a rosszhiszemű eladás tekintetében; azt hiszem, az egészen más matéria, mint amely itt ezen törvényjavaslat keretén belül van. (ügy van!) S miután ez más matéria, tisztelettel kérem« hogy ezt a törvényjavaslatot ne keverjük össze más kérdésekkel és kérem ennélfogva, hogy a Hegedüs György t. képviselő ur által beterjesztett javaslat elvettessék- (Helyeslés.)