Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

4 - A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. Drozdy Győző, Giesswein Sándor. Yázsonyi Vilmos, Benedek János, Fábián Béla, Pakots József, Sándor Pál, Horváth Zoltán, Peyer Károly, Reisinger Ferenc, Rakovszky István, Farkas István. Halász Móric*. Szóval az összes ébredők! Elnök : A nemzetgyűlés összehívását célzó ezen kérelem folytán a legutóbb követett gyakorlatnak megfelelőleg az összehívást kérelmezők egyikének, ezúttal az általuk kijelölt Farkas István képviselő urnák adom meg majd a szót, hogy az ülés összehívását célzó kérelmüket megindokolhassa, illetve, hogy ezzel kapcsolatban esetleg teendő napirendi javaslatát előterjeszthesse, miután mai ülésünknek egyéb tárgya nem lehet, mint a további teendők iránti intézkedés. Amennyiben tehát a képviselő ur napirendi javaslatot tesz és ebben indítványozza, hogy az összehívás indokául felhozott tárgy a legközelebbi ülés napirendjére kitüzessék, ahhoz a házszabályok 202. §-a értelmében legfeljebb négy szónok hozzászólását engedhetem meg. Amennyiben a képviselő ur napirendi indítványt nem tenne, közvetlenül a képviselő ur felszólalása után én fogok napirendi indítványt tenni és természetesen ehhez is legfeljebb négy szónok szólhat hozzá. Rassay Károly : Szót kérek ! Elnök : Milyen cimen ? Rassay Károly : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Méltóztassék ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Az igen tisztelt elnök ur előadásával szemben legyen szabad rámutatnom arra, hogy a Ház gyakorlata mindig az volt — legalább az én tudomásom szerint az elmúlt országgyűlésen is nem egy alkalommal beigazolódott — hogy abban az esetben, ha a Ház összehivatik, annak az ülésnek tárgyát az összehívási ivben megjelölt tárgy képezi Ha tehát az illető megindokoló képviselő napirendi indítványt tesz, abban az esetben természetesen helytáll az elnök ur házszabálymagyarázata és tényleg előáll az a helyzet, hogy napirendi inditványt fogunk tárgyalni ; amennyiben azonban nem tesz napirendi javaslatot, akkor nem lehet más házszabálymagyarázat, mint az, hogy a mai ülésen a tárgyalásra szánt idő alatt mindenki hozzászólhat ahhoz a tárgyhoz, amelyet az összehívók az összehívó ivben megjelöltek és napirendi indítvány megtételének időpontja csakis a tárgyalásra szánt idő letelte után fog bekövetkezni. Őrffy Imre: Szót kérek! Elnök: Milyen címen méltóztatik szólni? Őrffy Imre: Én is a házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Méltóztassék! Őrffy Imre: T. Ház! A Rassay képviselőtársam által előadottakra legyen szabad a házszabályokra hivatkozva reflektálnom. évi október hó 20-án, pénteken. Tudomásom szerint ez a Rassay képviselő ur által emiitett számos precedens az előző nemzetgyűlés alatt nem történt meg, csak egyetlenegy esetben, egy súlyos esetben, amikor tudniillik Károly király visszajöveteléről volt szó és Hencz Károly akkori képviselőtársunk a tárgynak napirendre való kitüzöttsége nélkül nemcsak felszólalt, hanem konkrét inditványt is tett, amellyel kapcsolatban azután több felszólalás történt. Pikler Emil : A drágaság sokkal súlyosabb eset ! (ügy van ! ügy van ! a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Őrffy Imre : Rámutatok arra, hogy egy percig sem volt vitatott kérdés sem a múlt nemzetgyűlésen, sem a régi országgyűléseken, hogy ilyen esetben, mint a mai, tisztán csak napirendi vitának van helye, amihez mindig csak négy szónok felszólalását engedték meg. Legyen szabad egy súlyos precedensre hivatkoznom. 1903-ban a június 25-iki ülésben teljesen analog eset történt, amikor gróf Apponyi Albert képviselőtársunk, az akkori elnök elnökölt, s amikor ez a kérdés diskusszió tárgyává tétetett. Apponyi képviselőtársunk, az akkori elnök, ekkor a következő elnöki enunciációt tette (olvassa): »Szólásra többen vannak még feljegyezve, de mielőtt a következő szónok felhivatnék, tartozom egy kijelentést tenni. Az én felfogásom a házszabályokról, amint ezt több képviselőnek pártkülönbség nélkül elő is adtam az ülés előtt, az, hogy ez a vita, amely ma megindult, a maga természete szerint napirendmegállapitási vita.« Teljesen analog eset. (Tovább olvassa): »Ezt a felfogásomat meg is okolnám, ha a körülmények és az, amit a Ház hangulatáról tudok, erre kényszerítő okot adnának. Most csak konstatálom, hogy az én felfogásom az, hogy a házszabályok szerint az ilyen ülésnek nem lévén napirendje, első teendője a napirend megállapítása és annak folytán az ekként megindult vitához a házszabályok szigorú alkalmazása szerint csak négy képviselő szólhatna, (ügy van! ügy van ! a jobboldalon.) Minthogy azonban a házszabályok erre nézve világos rendelkezést nem tartalmaznak és ez csak értelmezés dolga, és minthogy ugy értesültem a Ház hangulatából, hogy a Ház egyik oldalán sem kívánják ennek a felfogásnak ennél az alkalomnál való érvényesítését, belenyugszom, ha a Ház is beleegyezik, hogy a körülmények rendkivüliségére való tekintettel még több szónok is szólhasson azzal a kijelentéssel, hogy ebből a házszabályok magyarázatára nézve, sem jobbra, sem balra precedens ne legyen alkotható«. Ez annyira vitán kivül álló álláspont, hogy alig szükséges talán [Gaal Gaston képviselőtársunknak, az előző nemzetgyűlés elnökének hasonló értelmű nyilatkozatára hivatkoznom. Hogy azonban a t. képviselőtársam kételyét eloszlassam, bátor vagyok felolvasni azt az elnöki