Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-55
ié A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. időszakban, amikor a tojáskivitel meg volt tiltva, teljesen tojás nélkül maradt, s a városnak tojással való ellátását biztosítani nem lehetett. Hasonlítsuk itt is össze az árakat. Magyarországon a tej ára ma 56 korona, (Mozgás a baloldalon) Ausztriában 153 korona, román megszállott területen, pl. Kolozsvárott 76 korona, Csehországban 510 korona, Svájcban 188 korona, Svédországban 184 korona, Dániában 238 korona. (Zaj.) Haller István : Egy cseh bírónak 240.000 magyar korona fizetése van havonta ! Az alap hamis ! (Zaj. Elnök csenget.) Nem lehet számokat abszolút számokkal szembeállítani. Ez semmit sem jelent. Gr. Bethlen István ministerelnök : Én most a drágaság kérdéséről beszélek. A képviselő uraknak joguk van ezt megcáfolni. Ilyen alapon megszervezve a tojáskivitelt és a tojásellátást 1922 január 1-ből október 17-éig kiviteli engedélyt kértek és kaptak összesen 192 vagonra, ezzel szemben leadtak közélelmezés céljaira 203 vagont s amellett kiviteli illetéket is fizettek. T. Nemzetgyűlés ! Farkas István képviselő ur követeli azt is, hogy a szeszfőzést, a sörgyártást, a malátagyártást korlátozzuk s azokat az anyagokat, amelyek erre a célra lennének fordíthatók, a közélelmezés céljaira használjuk fel. Köztudomásúlag a sör és a maláta is árpából készül. Már pedig nem tudnám, hogy árpakenyeret Magyarországon még a munkásosztály is fogyasztana-e, még a rozslisztet sem kívánják fogyasztani, sőt mikor a t. képviselő urak nálam voltak, szóvá tették, hogy nem lehetne-e valamit a rozslisztfogyasztás fokozása érdekében tenni. (Zaj.) A múlt évben árpából malátává és sörré feldolgoztatott háromezer vagon. Ez a mennyiség a 4,600.000 métermázsa árpa-össztermelésnek 643 százaléka. Ha hozzáveszem ehhez azt az 1400 vagont, amely a múlt évben kiszállíttat ott, ez együttvéve az egész termés 9 százalékát teszi ki. Burgonyából felfőzetett szesszé a tavalyi évben 391.000 métermázsa, vagyis az össztermésnek 2'73 százaléka, tehát megint egy olyan csekély kvantum, amely igazán szóba sem jöhet. Tengeriből az össztermés 1'43 százaléka főzetett fel. Itt rá kell hogy mutassak arra, hogy bár a termelést az idén is ezeken a tereken fent ártani kívánjuk, azért gondoskodnunk kell arról, hogy lehetőleg csak romlott burgonya használtassék fel ezekre a célokra és hogy ez a fogyasztás, illetőleg felhasználás tényleg olyan mérvet ne öltsön, amely már a fogyasztás kárára volna. Ezt a termelést azonban megszüntetni nem lehetünk hajlandók, mert hiszen eltekintve attól, hogy az államnak óriási bevételei vannak a szeszfőzésből, amelyekről le nem mondhat, a szeszre nekünk a belfogyaszt ás szempontjából is szükségünk van a legkülönfélébb célokra és azt nem nélkülözhetjük. Még csak két kérdést akarok érinteni. Az egyik a behozatal kérdése, amelyet Haller István t. képviselő ur és Farkas István képviselő ur is szóvá évi október hó 20-án, pénteken. tett. (HaUjukf HaUjukf) Itt rá kell mutatnom arra, hogy a kormány már régen megindította azt az akciót, hogy az összes luxuscikkek behozatalát lehetetlenné tegye (Helyeslés jobbfelől.) s fokozott mértékben helyezte a tilalmi listára mindazokat az árukat, amelyek a luxuscikkek fogalma alá esnek. Az, amit Haller István t. képviselő ur felsorolt : pezsgő, pipere-, illatszerek, bundanemüek, ezek mind luxuscikkek és a tilalmi listán vannak. Haller István : Tömve vannak velük a kirakatok ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Hogy a kirakatok tömve vannak ezekkel, ez részben arra vezethető vissza, hogy sok ilyen cikket itthon gyártanak. Mert hiába van néha »Cotty« felírva egy parfőmös üvegre, azért mégis Budapesten készült. A pénzügyminister ur eddig négyszáz esetben tartott razziát, hogy megállapítsa, hogy ilyen luxuscikkek nem kerültek-e be csempészet utján s a boltokban állapították ezt meg. Természetesen ez nehéz munka, mert annak megállapítása, hogy valamely cikk itthon készült-e, vagy külföldről jött-e be, nem mindig könnyű. Megnyugtathatom azonban a t. képviselő urat, hogy a kormány ebben a tekintetben az ellenőrzési kötelezettséget igenis gyakorolja, csak nem üti a nagydobra mindig, hogy mit tesz. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ami pedig azt illeti, hogy tömve voltak a boltok ilyen árukkal, az részben onnan is van, hogy sok mindent behoztak 1920-ban és 1921-ben, amikor még nem voltak ilyen viszonyok, amikből azután bundaárukat és hasonlókat készítettek és azokat most árusítják. Haller István : Akkor milyen címen számítják fel a mostani árakat ? Gr. Bethlen István ministerelnök : De a kormány igenis -— és ezt határozottan kilátásba helyezem — a legelemibb kötelességének tartja, hogy szigorúan ellenőrizze, hogy a tilalmi listán lévő áruk tényleg be ne hozassanak. Mert hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a mai trianoni határaink mellett egy vámvédelmet tényleg végrehajtani nagyon nehéz, hisz oly határok mellett, amelyekkel ma bírunk, ugy a behozatal, mint a kivitel terén a csempészés mindkét oldalról a lehető legkönnyebb s tízszer akkora apparátusra van ma szükségünk, mint volt a békeidőben. Haller István : Ez tény ! Gr. Bethlen István ministerelnök: A kormány ennek dacára mindent el fog követni, hogy ne csak a határon akadályozza meg ezt a csempészést, de itt Budapesten is és más vidéki városokban is nagyobb kereskedésekben ellenőrizni fogja, hogy nem importáltak-e csempészet utján olyan árukat, amelyek a tilalmi listán vannak. (Helyeslés jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Farkas István képviselő ur szóvátette a földmunkások kérdését is. Én azt hiszem, hogy ha nem törölték volna el a kivételes hatalmat, akkor ezen a téren már bizonyos eredményekről számolhattunk volna be. (Mozgás a
