Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. Gr. Bethlen István ministerelnök : Bátor leszek a búza kérdésére is kitérni. Hal1er István : Tegnap emelték a kenyér árát ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Nagyon kérem, méltóztassanak nyugodtan meghallgatni fejtegetéseimet} mert hiszen minden kérdésre bátor leszek kitérni. Az én tézisem az, hogy szeptember hónapban, szeptember 20-án, amikor ez a nemzetgyűlés szabadságra ment, a drágaság, amelyért jogosan panaszkodunk mindanynyian, nagyjában ki volt fejlődve. (Felkiálltások a szélsöbaloldalon : Dehogy volt I) Ha tehát akkor a nemzetgyűlés nem tartotta indokoltnak, hogy a drágaság kérdése miatt együtt maradjon, akkor nem látom az okát annak, hogy ma, amikor ebben a tekintetben történtek bizonyos módosulások és — elismerem — bizonyos drágulás még azóta is volt egyes tereken, — de dacára ennek ez nem volt a lényeges, hanem a szeptember hónapi drágulás volt a lényeges —, ha akkor szabadságra mehettünk, akkor igazán nem látom be, miért volt épen most szükséges a drágaság kérdését felvetni. Rupert Rezső : Az a rend, hogy mentül többet kell együtt lennie a nemzetgyűlésnek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ki kérte ezt a szabadságot ?) Drozdy Győző : Szabadságra küldtek bennünket ! Elnök '. Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Bethlen István ministerelnök: Azok az intézkedések, amelyekkel a kormány a drágaság ellen védekezni kivánt, nevezetesen a valuta védelmével, a devizaközpont felállításával (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Jól megvédte 1) és a devizaközpont munkájával, az import megszorításával,^ kereskedelmi hitelek szigorú megszabásával ... Kuna P. András : Ez fáj nekik ! Gr. Bethlen István ministerelnök : ... az árvizsgáló-bizottság eljárásával, stb., ezek a védekezési módok, (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) a kormánynak kifejtett akciója, már szeptember hónapban ismeretesek voltak. Én nem vettem észre a t. képviselő urak részéről, hogy egy konkrétumra is rámutattak volna abban a tekintetben, hogy milyen mulasztásokat követett volna el a kormány e téren. Rassay Károly: Fel sem lehet sorolni! Drozdy Győző: Minden cselekedetük! Rupert Rezső : Nem csinált semmit ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Én tehát azt hiszem, hogy az összehívásnak nem a drágaság kérdése az oka. (Mozgás a jobboldalon.) Mikor én megtudtam, hogy a szociáldemokrata párt a nemzetgyűlés összehívását óhajtja a drágaság kérdésének megvitatása végett, én nekik egy üzenetet küldtem és azt mondottam : Ha a szociáldemokrata pártnak vannak komoly javaslatai, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Itt vannak!) amelyek segítségével megGyőződésem szeNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1932—1926. — V. KÖTET. évi október hó 20-án, pénteken. 41 rint a drágaságon enyhíteni lehet, keressenek fel, én minden komoly javaslatot velük azonnal megtárgyalni hajlandó vagyok, mert hiszen nemcsak nekik, hanem a kormánynak és a nemzetnék is érdeke, hogy ezen a téren semmiféle mulasztás el ne követtessék; ha azonban ők tömegeikkel szemben egy politikai atout-t akarnak szerezni, (ügy van ! jobb felöl.) hogy rámutathassanak arra, kogy itt a parlamentben beszédeket tartanak, ám hivassák össze a nemzetgyűlést, ettől én a drágasággal szemben eredményt nem várok. — Ok akkor felkerestek és tárgyaltunk a kérdésről, de sajnos, ragaszkodtak tervükhöz. Azt, amit itt határozati javaslatban lefektettek, előadhatták volna nekem ott, azon a konferencián megvitathattuk volna, sőt felkínáltam nekik, hogy a drágasági bizottságban is hajlandók vagyunk tárgyalni. Rassay Károly: JSFem jó, ha ezt titokban tárgyalják ! Abból nem lesz semmi jó ! Gr. Bethlen István ministerelnök: A parlamentben akkor, amikor tényleg a drágaság súlyosan nyomja a legtöbb társadalmi osztályt, nincs az az atmoszféra, amelyben ilyen kérdéseket objektív alapon lehetne tárgyalni, (ügy van ! ügy van ! jobbfelöl.) tehát ma sem tartom alkalmasnak sem az időt, sem a módot, amelyet választott a t. ellenzék arra, hogy a drágaság ellen ennek segítségével küzdjön, sőt én egyenesen károsnak tartom. T. ^Nemzetgyűlés ! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Gondoltuk !) Károsnak tartom azért, mert hiszen szemtanúi voltunk itt a vita rendjén, hogy a drágaságot egyik társadalmi osztály a másikkal akarja megokolni. A társadalmi osztályokat uszítjuk mi egymásra itt benn a parlamentben, ha a diágaság kérdésében ilyenformán szólunk. (Zaj. Ellenmondások a szélsöbaloldalon Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A kormánysajtó !) Bocsánatot kérek, igenis ez uszítás, és nem a nemzet érdeke, hogy ilyen súlyos viszonyok között azt a társadalmi összhangot, azt a társadalmi békét, amely úgyis labilis alapokon áll, még labilisabb alapokra helyezzük azáltal, hogy a parlamenti vitákba izgató anyagokat vigyünk be és dobjunk bele a közvéleménybe, (ügy van! ügy van! jobbfelöl. Egy hang a szélsöbaloldalon : Benne van az egész országban! Izgató anyag az ezerkoronás zsir ! Egy hang jobb felöl : Zavarosban halászás !) Vegyük rendre azokat a követeléseket, amelyeket a határozati javaslat a maga részéről felállít. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondotta Farkas István t. képviselő ur, hogy a kivitelt kell korlátozni . . . Pikler Emil : Egészen betiltani ! Gr. Bethlen István ministerelnök : ... mert az élelmiszerek kivitele az, ami a drágaságot felidézi. Lássuk, hogy hol van tulajdonképen kivitel, milyen nagy ez a kivitel és milyen hatással lehet a drágaságra. Mindenekelőtt megálla6