Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-55
A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. azok összefüggenének a drágasággal. Tekintettel arra, hogy a nemzetgyűlés mai ülését az ellenzék hivta össze a drágaság napirendjével, s az ellenzéki felszólalók ebből a nézőszögből vizsgálták meg a kérdést, legyen szabad röviden nekem is reflektálnom az elmondottakra. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nagyjából azt látom t. barátom felszólalásából, bogy ő a drágasággal összefüggőnek látja a törvénytisztelet, a jogrend és közszabadságok hiányát, a demokratikus állami berendezkedés hiányát is, s t. képviselőtársam holmi titkos szervezkedéseket emlegetve, végső konzekvenciájában odajut, hogy ez a nemzetgyűlés, illetőleg az a párt, amelyhez tartozni szerencsém van, nem a nemzet többségének akaratát reprezentálja, (TJgy van! balfelöl.) hanem az újonnan megalakult blokk az, amely a nemzet nevében jogositott itt szólani. Drozdy Győző: Ezt épen nem mondta, de a másik megállapítás az talán igaz ! Haller István: Ezt nem mondta! Neubauer Ferenc: Felajánljuk a népszavazást! Berki Gyula : Rassay t. képviselő ur történelmi idézettel kezdte a beszédjét. Intette a hatalmasokat, hogy cselekedjenek, és azt mondotta, hogy nem hallgatnak az intelemre. Ez az idézet nem időszerű. Itt nincsenek hatalmasok. (Zaj a szélsöbalóldalon.) A kormány és ez a párt nem hatalmasság, hanem a nemzet egyetemes érdekeinek letéteményese. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Mi ezen egyetemes érdekek szolgálatában — legyen egészen nyugodtan, t. barátom — nem szorulunk semmi biztatásra, magunktól is meg fogunk tenni mindent, amit az adott nehéz körülmények között megtenni lehet. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Tovább menve, azt mondotta Rassay t. képviselő ur, hogy ő blokk keretén belül hajlandó együtt dolgozni még a keresztény irányzatú kópviselőpolitiku sokkal is, hogy a tehetetlenségnek ezt a politikáját lehetetlenné tegye és megbuktassa. Ebből a konzekvenciából deriválható az a megállapítása, hogy végeredményben véve — amit különben úgyis tudtunk — ennek a blokknak létrehozása, megalkotása és jelenléte mégis csak arra irányul, — amint az minden hasonló alakulás mögött mint végső cél állni szokott — hogy ezt a kormányzatot, a mostani kormányhatalmat megsemmisítse. Drozdy Győző: A rendszert! A rendszert! Berki Gyula : Mondjuk ezt a rendszert, amelynek helyébe akar Drozdy képviselő ur a saját képére és hasonlatosságára egy uj rendszert állítani. (Elénk derültség és taps jobbfelöl.) Drozdy Győző : TJgy van ! Tökéletesen igaza van! Tüzrevaló bagolyfészek! (Felkiáltások jobbfélol: Persze, önnek a szovjetrendszer tetszenék ! Mit csinált Pápán ? Derültség jobbfelöl) évi október hó 20-án, pénteken. 37 A szovjetről ne beszéljenek! A szpvjettámogatók ott ülnek az önök soraiban! Én még csak szakszervezeti tag sem voltam! (Zaj és közbeszólások jobbfelöl. Elnök csenget.) Berki Gyula: A tehetetlenség politikájáról itt komolyan nem lehet szólni. A ministerelnök ur azt a kijelentést tette, hogy ha a drágaság problémáját meg lehetne oldani, akkor alig volna kormányzati probléma. Ez a kijelentés azonban nem a tehetetlenség politikája, hanem konstatálása annak, amit önök most könnyen hirdethetnek, mert hiszen cselekedniök nem kell, hanem csak eszméket és elveket kell hirdetniök és nincs módjuk bebizonyítani azt, hogy önök esetleg még tehetetlenebbek, mint ez a kormányzat. Urbanics Kálmán: Drozdy képviselő ur tanítói fizetéséből gyűjtötte a házait? (Zaj.) Drozdy Győző : Aki azt állítja, hogy házam van, hazudik. Aki azt állítja, hogy nagybirtokom van, még jobban hazudik. (Zaj.) Urbanics Kálmán : Az Almanachban van ! Indítson sajtópört! Drozdy Győző : A kormány pénzen csinálták az Almanachot, azért hazudik! Hisz maga a kormány Almanachjának? (Felkiáltások jobbfélol : Maga ! Maga ! Ellenzéki modor ! Nem Drozdyt illeti a szó!) Urbanics Kálmán : Én hiszek ! Indítson sajtópört, ha nem igaz! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Berki Gyula: Az az állítás, hogy a kormány csinálta a drágaságot, semmi egyéb, mint hangulatkeltés. A drágaságot előidézték azok a viszonyok, amelyek között az ország nyolc évig élt. Előidézte a háború, a forradalom és a kommün, az ország szétszakadása, a trianoni béke és mindaz, ami ebből következett. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ezek után még csak arra akarok rátérni, hogyha már itt vagyunk, akkor nekünk, akik elsősorban kell hogy viseljük a felelősséget azért, ami ebben az országban történik... Haller István: Mi is felelősek vagyunk! Egyforma képviselők vagyunk ! Berki Gyula : Tudom, azonban legelső sorban a kormány felelős az ország ügyeinek viteléért, mi pedig támogatjuk a kormányt bizalmunkkal, ennélfogva természetes, hogy a felelősség súlyából többet vagyunk kötelesek vállalni. Épen ezért lehetetlenség e pillanatban nem utalni arra, hogy a kormány és a mi pártunk azt az időt, amelyet az ülés összehívó t. képviselőtársaim két vezéralakja": Rassay Károly és Vázsonyi Vilmos nyári szabadságon töltöttek el, jobb megGyőződésünket sokszor megerőltetve, de áthatva attól a tudattól, hogy a nemzet számára áldozatokat kell hoznunk, a munkának szenteltük. (Felkiáltások balfelöl: Rassay és Vázsonyi betegek voltak !)
