Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. têlytisztelet helyreállításában és elsősorban a kötelességtudás helyreállításában áll. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző : Kötelességteljesítés : erről beszélhetünk ! Zsitvay Tibor : A keresztény politika azt kö­veteli, (Halljuk! a szélsőbaloldahn. ) hogy anemzet­fentartó murikí val arányban nem álló vagyonel­oszlás ne esak a földbittok terén, hanem minden gazdasági téren megszűnjék, (Helyeslés és taps halj'elöl.) ugy a kereskedelemben, mint az iparban és — teljesen igazat adok e tekintetben Haller képviselő urnák — a bankokra cia terén is. (Taps balfelől és a jobboldalon.) Megrendszabályozó]a akar lenni a keresztény politika a magyar verejtékből gyűjtött tőke nemzetköziségének, léleknélküii Èmélet lenségé­nek és azon túlhat almának, amelynek semmi er­kölcsi jogosultsága nincs. (Ugy van ! jobbfelől és a középen.) Pikler Emil : Ugyanezt mondta Kun Béla is, nem újság ! (Felkiáltások jobbfelől : Mikor ?) Meskó Zoltán : Ugyanezt mondta, de zsar­gonban ! (Derültség és taps. Felkiáltások jobbfelöl : Kellett ez?) Patay Tibor : Jól emlékszik ! Mi már ezt el­felejtettük ! Zsitvay Tibor: A keresztény politika üldözni kívánja a konjunkturális haszonlesést és a munka­nélküli jövedelmeket. (Helyeslés balfelől.) Bele kell vinni a keresztény erkölcsöket a jogéletbe és a jogszabályok minden körébe, bele kell vinni a gazdasági és a társadalmi életbe és arra az állás­pontra kell helyezkedni, hogy biztosit va legyen mindannak a boldogulása (Halljuk! a szélsőbal­oldalon.), hogy mindaz a boldogulás biztos tuda­tában folytassa a kötelességteljes és becsületes munkáját, aki erre az erkölcsi alapra helyezkedik és aki erre az erkölcsi alapra helyezkedni akar. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Tessék a kor­mánynak mondani !) ; aki pedig ezzel szembe­helyezkedik, az tudja meg és érezze működése céltalanságát és azt minden körülmények között érje el a bűnhődés. (Helyeslés jobbfelől. Zaj. Egy hang a bal- és a szélsőhaloldalon : Szép beszéd !) Megnyugvással hallom a közbeszólásokból erről az oldalról is a képviselő uraktól, hogy eszerint önök is a keresztény politika alapján állanak. (Felkiáltá­sok a baloldalon : Már régebben !) Végül, a keresztény erkölcsök alapján álló politika védeni akarja a gyengét . . . Szeder Ferenc : Vesszük észre ! Zsitvay Tibor : . . . és minden gyengék között a legjobban kifosztottat és agyonszipolyozottat : ezt a mi keresztény magyar fajtánkat. Drozdy Győző : Nem nagyon védik, a 40 dekás zsirért ácsorogtatják ! Zsitvay Tibor: Tessék tudomásul venni, hogy ez a fajszeretet nem foglal magában gyűlöletet, ez nem egyéb, mint egy önvédelmi bástya, (XJgy van! jobbfelől és a középen!) amelyen belül nem ereszt ünk senkit sem, aki nem helyezkedik a kérész­em október hó 20-án, pénteken. 23 tény erkölcsök talajára és fentartás nélkül bele nem olvad a nemzeti lélekbe. (Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) Farkas István : Mezőkövesden 50 korona a napszám, amikor 140 korona egy kiló kenyér ! Ez a faj védelem ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Zsitvay Tibor : Ez a néhány körvonallal jel­zett keresztény programm ... Peidl Gyula : Lássuk a keresztény cseleke­detet ! Rupert Rezső: Ugy van! Ez a fontos! Zsitvay Tibor : . . . a fejlődés rendes útját akarja követni, amely kizár minden megrázkód­tatást, üldöztetést és igazságtalanságot, — de ugyanakkor kizár minden határozatlanságot, habo­zást vagy megalkuvást. Horváth Zoltán: Csupa szóvirág ! Zsitvay Tibor: Hát kérdem, t. Nemzetgyűlés, hol van ebben a programmban olyasvalami, ami jogosulttá tenné egyesek vagy csoportok gyűlöl­ködését a keresztény programmal szemben ? Ta­lán a munkásság akar küzdeni a bankokrácia, a nagytőke érdekében, szemben ezzel a programmal, amely a kisemberek érdekét szolgálja ? (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : Tessék megszavazni a javas­latot ! Zsitvay Tibor: Engedjék meg, hogy majd arra is rátérjek és megtegyem reá észrevételei­met. (Zaj.) Méltóztassék majd a második kér­désre is a válaszomat bevárni. (Halljuk! a szélső­baloldalon.) Azt kérdezem, vajion feltehető-e az, hogy a régi magyar zsidóság beleolvadt volna, elmerült volna az ujabb évtizedekben bevándoroltak nyers hatalmi törekvéseibe és most már kétségbevonná és nem tisztelné, mint ahogy eddig tisztelte, a magyar állam keresztény jellegét ? Ezt én nem tudom elhinni . . . Rupert Rezső: Ki meri ezt kétségbevonni ? Zsitvay Tibor : ... mert hiszen a zsidóság elsősorban és épen a keresztény türelem legszebb rózsáit szakította le. Rupert Rezső: Azt nem akarjuk, hogy a kereszténységből üzleteket csináljanak! (Ellen­mondások jobbfelől.) Urbanics Kálmán : Üzleteket maguk szoktak csinálni ! Zsitvay Tibor : Én azt hiszem, hogy az a politika, amely nap-nap után gyűlölködve támadja a keresztény politikát, azt a keresztény politikát, amely nem ismer üzletet, amely nem ismer szélsősé­geket, hanem csak a keresztény erkölcsöket ismeri és ahhoz méltó cselekedeteket kivan, nem áll tömegek élén, (Zaj a, szélsőbaloldalon.) hanem azoknak az érdekét képviseli, akik ettől az erkölcsi gazdasági megtisztulástól a saját hatalmi pozidóju­kat féltik. (Zaj.) Propper Sándor : Mi lesz a drágasággal ? N/e tolja mellékvágányra a dolgot !

Next

/
Thumbnails
Contents