Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-55

A nemzetgyűlés 55. ülése 1922, balfelöl.) Semmiféle demagógiával nem lehet a jóllakott embert felizgatni és semmiféle dema­gógia és szónoklat nem elég erős ahhoz, hogy valakivel elhitesse, hogy éhes, ha nem éhes, vagy hogy elhitesse vele, hogy cipője rongyos, ha az nem rongyos. Ezt a kérdést azzal, hogy ne méltóz­tassék a bajra rámutatni, nem lehet elintézni, (Ugy van ! balfelöl.) mert a bajok forrása nem hagyja magát betömni semmiféle kormánytilalmi szóval és semmiféle negligáló gesztussal. Szabó Sándor : És semmiféle szónoklatokkal S Rassay Károly: Sem azzal, hogy gazdasági főtanácsosok lesznek ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hal1er István : Nem az ellenzék dolga csele­kedni, hanem ez a kormány dolga s a kor­mánypárt dolga a kormányt a maga cselekede­tében támogatni és erősíteni. (Felkiáltások jobb­felöl: Tesszük is!) Ne méltóztassék azt várni, hogy mi cselekedjünk. Szabó Sándor : Az ellenzéknek is támo­gatnia kell a kormányt ebben a törekvésében. (Felkiáltások balfelől: Est akarjuk!) Rassay Károly: A kormány azt mondja, hogy nincs rá szüksége. (Zaj.) Haller István: Kénytelen vagyok leszögezni azt a kétségbevonhatatlan igazságot, hogy a mai nemzetgyűlés tartama alatt az ellenzék még egy percig sem akadályozta a kormányt abban, hogy gazdasági téren valami üdvös dolgot csináljon. (Ugy van ! balfelől.) Tessék rámutatni egyetlen vitára, tessék rámutatni egyetlen intézkedésre, amelyet az ellenzék ellenállása akadályozott meg ! Ne tessék a túlsó oldalról hozzánk azt a fel­hívást intézni, hogy segítsünk, mert mi mindig ott vagyunk, készek vagyunk segíteni ; s ha konkrét tervvel jön a kormány, senkit sem fog találni közöttünk, aki azt a konkrét tervet, ha azt az ország javára szólónak ismerjük, meg­akadályozni akarná, Ezt a múltban sohasem tettük. Olyan választás után, amelyen keresztül­mentünk, mérsékeltebb magatartást semmiféle kormány egy ellenzéktől nem várhatott, mint amilyent mi tanúsítottunk. (Ugy van! balfelől.) Drozdy Győző: Nem érdemli meg ez a kormány ! Haller István : Mi semmifélekép nem va­gyunk hajlandók megengedni, hogy az ellenzéket állítsák oda bűnbaknak; hogy azt mondják, hogy az ellenzék nem engedte a kormányt csele­kedni. Ha a kormánynak vannak ideái, ha van gazdasági receptje — és kötelessége, hogy legyen, ez nem a mi kötelességünk —, akkor ennek megvalósításában soha egy pillanatig nem fog­juk háborgatni és akadályozni. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Az egyik tehát, amit proponálni és a kormány figyelmébe ajánlani kívánok, az, hogy a luxuscikkek minden formá­jának behozatala és itthon való elkészítése is akadályoztassák meg. (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) évi október hó 20-án, pénteken. 19 A másik, amit az igen t. képviselőtársam is felemiitett, az volna, hogy a bankokráciának azt a hálózatát, (Ugy van! balfelől.) amelyet másnak, mint az egész nemzetre ^rátelepedett polipnak nem tudok minősíteni (Elénk helyes­lés és taps a baloldalon.), annak ezt a szaka­datlan gazdasági vérszivását a kormány végre valami módon szüntesse meg. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Az lehetetlenség, ami ma folyik. Tessék saját képviselőtársainál érdeklődni a minister­elnök urnák s azt fogja hallani, hogy ha vala­mely gazdasági munka folytatására pénzre van szükbége — ma hallottam — saját folyószám­lájáról sem tud pénzt kapni arra a célra, hogy az elvégzett munka napidíját megfizesse. (Egy hang bal felöl: 40 °j 0-ra lehet!) S miért nem tud kapni? Azért nem, mert a bankok áru­osztálya igénybe vesz minden betétet — a folyó­számlabetéteket is — saját üzleteinek lebonyo­lítására. (Zaj.) Ezért van az, hogy egy szolid vállalkozó nem képes munkát vállalni, mert hi­teit nem kap, hogy egy szolid kereskedő nem tud kereskedni, mert nem képes azt az uzsora­kamatot fizetni, amelyet a bankok ma meg­követelnek. Egy munkáltató a legnagyobb kín­ban van, ha bankhitelre szorul, mert nem tud bankhitelt kapni. Pedig 61 milliárd értékű bank­jegy van ebben az országban forgalomban, itt tehát a bankoknál száz és száz, ezer és ezer millióknak kell lenniök a trezorokban, s igy nem volna szabad előfordulnia, hogy jogos hitel­igényeket nem tudják kielégíteni. S ha ez mégis előfordul, ez azért van, mert a bankok tökéle­tesen eltértek eredeti rendeltetésüktől (Igaz! Ugy van! Taps a baloldalon.) nem hitelinté­zetek, hanem nagykereskedők, nagygyárosok, bör­ziánerek, minden a világon, akik mindenre rá­tették a kezüket. (Zaj. Egy hang balfelöl: A magyar földre is!) Ha mi a keresztény politikai kurzus, vagy a keresztény világnézeti politika idején nem tudunk ez ellen semmit sem tenni, akkor valljuk be nyíltan, hogy nem tudunk keresztény politi­kát csinálni. A keresztény politikának ugyanis ott kell tulajdonképen az erejét megmutatnia, ahol legelhanyagoltabb volt a tér s ez a hitel­élet, a nagyipar, a bankokrácia, ahol abszolúte anormális, anti-keresztény elvek szerint haladt a gazdasági élet. (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) így van ma is. Ha ezen nem akarunk, vagy nem tudunk változtatni, valljuk be gyengesé­günket és vonjuk le a konzekvenciákat. (Zaj.) Azokat az áruosztályokat, amelyekkel a bankok valamennyien kivétel nélkül tele vannak, miután régesrégen túl vannak azon a határon, amely a megengedhető üzlet keretébe tartozik, további fejlődésükben és működésükben valamikép meg kell akadályoznunk. (Helyeslés a baloldalon.) Hogy hogyan, nem az én dolgom, hogy kitalál­jam. Azért van a kormány az ország élére ki­nevezve az ország legjobb szakértőiből és leg­s'

Next

/
Thumbnails
Contents