Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-58
À nemzetgyiß.Us 58. ülése 1922. aratás előtti 15 napos határidő van megállapítva arra, hogy az illetékes pénzügyi közegek felülvizsgálhassák a terraényeredményeket és megállapíthassák, hogy tényleg van-e adóleengedésre szükség, nincs-e oly-an mellékjövedelem, amely esetleg a gabonatermés hiányát pótolhatná. Megengedem, hogy ezt az időpontot be kellett venni abba a szakaszba, de — sajnos — kifelejtettük, hogy épen olyan évben tértünk át a buzavalutára, amikor általában rossz termés volt, az ország egyes vidékein pedig határozottan Ínséges termés volt. Saly Endre : Miért viszik ki a gabonát ? Tarányi Ferenc: Eztel a szakasszal szemben teljesen tanácstalanul álltak az illetékes pénzügyi közegek. Hiába fordultam bármelyikhez, hogy a törvény intencióját érvényesítsük és a törvény betűinek is kifejezést adhassunk, erre vonatkozólag az illetékes közegek visszamenőleg semmiféle utasítást nem kaptak, minthogy ennek a 15 napos terminusnak betarthatása természetszerűleg az idén nem volt lehetséges ; csak az adónak mindenáron való beszedésére törekedtek, és e tekintetben, csodálatos, a reményen jóval felüli eredményeket is értek el. Már most nehogy épen azok a vidékek sújtassanak az adófizetések körül nyújtott kedvezményektől való eleséssel, nevezetesen akár a percentuális kedvezmény, akár a búza ármegállapítása tekintetében, amelyek tényleg nem tudtak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek épen a szerencsétlen termés folytán és hogy végül az adóknak végrehajtásában legalább a földadónál némi világosságot érjünk el, — mert most a végrehajtás körül bizony meglehetős zűrzavar, összevisszaság uralkodik, már csak azért is, mert hiszen alig végeznek az egyik adónem beszedésével, egy pár nap múlva jön utána a másik — mondom, e célból az irányban interpellálom a pénzügy minister urat, hajlandó-e a rendelkezésére álló statisztikai adatok és termésbecslések alapján ezeknek az adóleengedóseknek megállapítását azonnal elrendelni, olyanformán, hogy ezek még a folyó év folyamán megállapitassanak, nehogy azok, akiket már az előbb említettem, ha nem is névleg, de akik az adóleengedés folytán tényleg befizették az összes adójukat, ezektől a kedvezményektől elessenek. Nagyon fontosnak tartanám azt is, hogy az adóhivatalok és községi jegyzőségek utasíttassanak, hogy akik már augusztusban befizették a földadójukat a régi alapon, azoknak ez is már a folyó évben beszámittássék. Ebben a tárgyban interpellálom meg a pénzügyminister urat. Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. Szólásra következik? Perlaki György jegyző : Tarányi Ferenc ! Tarányi Ferenc: Másik interpellációm is a földmivelésügyi és a pénzügyminister úrhoz szól, szintén gazdasági kérdésben, de sajnos, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — V. KÖTET. évi november hó 22-én, szerdán. 14ê arra nézve se remélhetek választ, pedig a kérdést nagyon időszerűnek tartanám. Ez is részben a pénzügyminister urnák egy Ígéretére vonatkozik. Hisz egyáltalában harmadízben szólalok fel a nemzetgyűlésben a szőlészet és á bor értékesítése tárgyában. Ha visszaemlékezem ezekre a felszólalásaimra, egyedül Korányi báró pénzügyminister ur volt az, aki annak idején honorálta az interpelláció alakjában előterjesztett szerény propozicióimat, és annak meg is volt az eredménye. Azóta rendszerint azt a választ kapom, hogy luxuscikkel állunk szemben, nagyon nehéz bármit is tenni, ne erőltessük a szőlészetet, ne fejlesszük tovább ezt a gazdasági ágat Én belátom ezt a nehézséget, de lehetetlennek tartom az ilyen eljárást, mert ha elhanyagoljuk szőlészetünket, akkor a gazdasági kultúra visszafejlesztésének iskolapéldáját szolgáltatjuk, de azonkívül is suk szegény munkásembernek kezéből vesszük ki a mindennapi kenyeret, tehát antiszociális agrárpolitikát folytatunk. Amellett itt állunk a legnagyobb hatalommal szemben, csonka Magyarország talaj és éghajlati viszonyaival szemben, amelyek elsősorban is bortermelő területeink épségben maradása mellett hivatottak arra, hogy a bortermelést minden körülmények között fentartsuk és megkövetelik, hogy a termelt bor elhelyezéséről gondoskodjunk. Tudom nagyon jól, hogy ezen a téren épen az idén különös nehézségek merültek fel, mert a tőlünk nyugatra fekvő országokban, amelyek a mi piacaink voltak, szintén sok és rossz minőségű bor termett, a kivitel tehát meg van nehezítve. Fábián Béla : Svájc megengedi a kivitelt, csak a keteskedelmi szerződés rossz. Tarányi Ferenc: Tudom azt is, hogy a tárgyalások most vannak folyamatban egyes nyugati államokkal, ahol még reményünk van valami mennyiségnek elhelyezésére. A főbaj azonban itt is az, hogy ezekkel a tárgyalásokkal megkéstünk. Terményeink már itt állnak értékesitetlenül. Ezeket a tárgyalásokat félévvel ezelőtt kellett volna megkezdeni ós a prévoir c'est gouverner elvét a gazdaságnak ezen a terén is érvényesíteni kellett volna. Elvégre a termelőnek kötelessége, hogy produkáljon, de hogy munkájának gyümölcsét is élvezhesse, hogy munkája ne legyen meddő és teherviselőképes alanya legyen az államnak, arról az államhatalom köteles gondoskodni és azt az államnak keli minden úton-módon elősegítenie. Ma általában már oda jutottunk, hogy a szőlészet ezzel a fennálló bizonytalansággal és határozatlansággal megszűnt jövedelmező foglalkozás lenni és eljutottunk a szőlészet teljes csődjéhez. Fábián Béla: A termelési költségeket nem hozza be! . Tarányi Ferenc: Epen a termelési költse-gekre vonatkozólag akarom a legerősebb példát 19
