Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-55
10 A nemzetgyűlés 55. ülése 1922. tatására minden eszközt, békéset és fegyvereset, törvényeset és törvénytelent, nyiltat és titkosat, iöldfelettit és földalattit, akár tetszik, akár nem, meg fogunk mozgatni, (Élénk helyeslés halfelől, Felkiáltások : Éljen a magyar irredenta !) s azok lesznek a legközelebbi jövő nemzeti hősei, akik e téren tudnak nekünk számottevő eredményt felmutatni. (Igaz ! Ugy van ! halfelől.) Ferdinánd király és Mária királyné pedig koronáztathatják magukat ismételten. Udvarukkal és vendégségükkel eljöhetnek Kolozsvárra vagy akár Nagyváradra is, de hiába erőlködnek. Szent István király ősrégi koronájának fénye, dicsőség és varázsereje megsemmisít minden agyafúrt próbálkozást, minden álnokságot és szoros kötelékben örökre összetartja velünk az elrabolt, de előbbutóbb visszakerülő részeket. (Igaz! Ugy van! Hosszantartó, élénk éljenzés és taps jobbfelől, a középen és a haloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök (csenget) : Napirend előtti felszólalás sem vita, sem tana cskozás tárgyát nem képezhetvén, áttérünk az ülés összehívására vonatkozó kérelem megindokolására. (Felkiáltások a középen : Szünetet kérünk !) Farkas István képviselő urat illeti a szó ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Amióta a nemzetgyűlés nincs együtt . . . (Zaj johhfelől.) Pakots József : Nem érdekli őket a drágaság ! (Zaj és felkiáltások halfelől : Akit nem érdekel, az menjen ki ! Felkiáltások a jobboldalon : Csupa fül vagyunk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rothenstein Mór : Mozog a lelkiismeret ! Urbanics Kálmán: önöknél! És van rá ok, hogy miért ! (Felkiáltások jobbfelől : Nincs lelkiismeretük !) Rothenstein Mór: Annál jobban élnek, mennél nagyobb a drágaság ! (Zaj. Egy hang jobbfelől : A zsidók !) Farkas István : A ministerelnök ur annak idején azt a kijelentést tette, hogy a télen katasztrófa elé nézünk. Ez a katasztrófa kezd bekövetkezni. Nap-nap után súlyosabb és súlyosabb lesz az ország dolgozó népének helyzete és csodálatos dolog, hogy amikor a ministerelnök ur előre látta és bejósolta, hogy itt a télen katasztrófa lesz, ugyanakkor a kormány semminemű intézkedést nem tett és nem tesz a drágaság letörésére. (Zaj a jobboldalon.) Karafiáth Jenő : Ugyan, hogy lehet ilyet mondani % Propper Sándor : A kormány a fő drágitó ! Farkas István : A kormány egész sorát tette azoknak az intézkedéseknek, amelyek a drágaságot előidézték, amelyek okozták azt, hogy a magáncégek, magánüzemek, a kereskedelem és az ipar is drágítottak. Ott van a vasúti tarifa megdrágítása, a szállítási díjak emelése és egész sora a kormányintézkedéseknek, amelyeket azóta tett, mióta a Ház nem tart üléseket. Ezek az intézkedések mind hozzájárultak a drágaság növekedésééit október hó 20-án, pénteken. hez, előidézték ezt, de a kormány azt mondja most is, hogy ezt a fontos kérdést pedig nem lehet a Ház plénumában tárgyalni. Egészen sajátságos dolog, hogy a mi feljajdulásunkra, a nép panaszaira a kormányelnöknek az a válasza, hogy ezt a nagyon súlyos kérdést nem lehet a nemzetgyűlés előtt tárgyalni. Bocsánatot kérek, akkor miért vagyunk itt, akkor minek van nemzetgyűlés ? Akkor tessék kimondani, hogy nem kell nemzetgyűlés és akkor van diktatúra, van egyoldalú erőszak... (Ugy van! Ugy van ! a szélsőhaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Karafiáth Jenő: Szeretné visszasírni a diktatúrát ! Farkas István : Ha a nemzetgyűlés arravaló, hogy a fontos, súlyos kérdésekkel ne foglalkozzék, akkor — logikusan gondolkozva — egyáltalán nincs szükség nemzetgyűlésre. Csak azok képviselhetik azt az álláspontot, hogy a drágaság kérdésével a nemzetgyűlés nem foglalkozhat, akik nem hívei a parlamentarizmusnak. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Bogya János : A bolsevisták azok voltak. Megtartotta a régi ideológiát. Farkas István : A kérdés azonban sokkal súlyosabb, mint ahogy a kormány, a kormánypártban egyesek felfogják. Azt mondják, hogy az ellenzék politikai szempontokból hivatta össze a nemzetgyűlést. Minket semminemű politikai szempont a Ház összehívásakor nem vezetetb, tisztán csak az a tény, hogy ugy ítéljük meg Magyarország gazdasági helyzetét, hogy a drágaságon lehet enyhíteni, a drágaságot meg lehet akasztani, csak megfelelő kormányzati intézkedések kellenek. (Felkiáltások a jobboldalon : Mondja meg, hogy hogyan!) Patay Tibor : Az üzemi alkotmány szerint ! Pikler Emil : Félnek a búza árának leszállítása tói ! Farkas István : A ministerelnök ur azt is mondotta, hogy a drágasági bizottságban nem tettünk egyetlen életrevaló javaslatot sem. Meg kell állapitanom, hogy a drágasági bizottságnak az egységespárthoz tartozó tagjaival egyetemben abban állapodtunk meg a legutolsó ülésen, hogy nem tárgyalünk többé, nincs értelme a drágasági bizottságban való tárgyalásoknak, mert a kormány a bizottság kívánságait nem veszi figyelembe, a kormány csinálja a maga dolgát, a bizottságnak semminemű hatásköre nincs, csak beszélhet, beszélhet, de a drágaság letörésére semmi sem történik. Ez a drágasági bizottság tehát nem jelent semmit, ez munkaképtelen, működésének semmi értelme sincs. (Ugy van! a haloldalon.) Dénes István : Meg kell szüntetni ! Farkas István : A drágaság sokkal súlyosabb, semhogy kényelempolitikai okokból el lehetne odázni tárgyalását. Egy párt és egy kormány, amely nem akar vagy nem mer a kérdésekhez hozzányúlni, végül is nem az ország, csupán egy párt és egy kormány. Az ország, az egészen más, az országnak egészen más politika kell, az ország közvéleménye szerint a drágaság dolgába igenis
