Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-58

122 A nemzetgyűlés 58. ülése 1922. hogy az állami pénzügyeket minden vonalon tehermentesitsük és ahol kereseti lehetőségek és alkalmak vannak, elhelyezzük a munkaalkalmat keresőket. Ez nemcsak állampénzügyi érdek, de általános nemzeti és közigazgatási érdek is. Én erre a kérdésre azért helyezek nagy súlyt, mert én megyéről-megyére veszem vizsgálat alá ezt az anyagot és igenis fontosnak tartom azt, hogy ahol bármely okból nem juthatnak munka­alkalomhoz és keresethez a keresetnélkül ma­radt egyének, ott valóban állásban részesül­jenek, de csak akkor, ha más úton-módon munka­alkalomhoz és keresethez nem lehet őket jut­tatni- Biztosithatom a nemzetgyűlést arról, hogy a legpártatlanabbul fogom ezt a kérdést megítélni, erre a legnagyobb súlyt helyezem magam is és ezért arra törekszem közegeim utján, hogy elsősorban mindenki a Horthy­akció révén jusson kenyeréhez, de ahol ez bár­mely okból nem lehetséges, biztosithatom a t. Házat, — és ez a kormány politikája — arra fogunk törekedni, hogy a hibájukon kivül munka, kereset nélkül maradottak ellátásban ré­szesüljenek. (Helyeslés.) Méltóztatott a közegeimet emliteni. Én mindig minden panaszt szívesen meghallgatok és kijelenthetem, hogy erőimhez képest mindig igazságosan az ok orvoslására is fogok töre­kedni. Ami Békés megyét illeti, ott valóban hat vagonra szállítottam le az ellátatlanok liszt­mennyiségét, még pedig azért, mert, sajnos, a tapasztalat az volt, — és itt nem Békés megyéről szólok speciálisan, hanem az egész országról általában — hogy a hatóságok egész indokolat­lanul felvettek az ellátatlanok kategóriájába olyan egyéneket, akik. nem odavalók voltak. (Ugy van! balfelöl.) Rá tudnék mutatni, hogy igen jó keresettel biró iparosokat vettek fel az ellá­tatlanok jegyzékébe; kaptam olyan jegyzéket is, amelybe felvettek olyan egyént, akinek keresete tiz métermázsa termény volt. Ennek következ­tében rendeltem el a jegyzékek legszigorúbb felülvizsgálását, mivel pedig nem voltak meg az adataim, csak hozzávetőlegesen eszközöltem a leszállítást ; ahol azonban azt észleltem, hogy a leszállítás méltánytalan volt, ott felemeltem az ellátatlanok lisztmennyiségét. így történt ez Bé­kés megyében is, ahol három vagonnal felemel­tem a lisztmennyiséget, úgyhogy összesen kilenc vagont kapnak a vármegye ellátatlanjai. Mindezek alapján kérem, méltóztassék vá­laszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szakács Andor : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Én teljes lojalitással kijelentem, hogy a minister ur nyilatkozatát megnyugvással tudomásul veszem és nagyon kérem őt arra, hogy addig, amig a revízió megtörténik, — ámbár nagyrészt meg­történt, mert az ő közegei átnézték az összeírást és 800 egyént, akit jogosulatlannak találtak a^ évi november hó 22-én, szerdán. hatósági ellátásra, kihagytak — sziveskedjék a további három vagon lisztet sürgősen Békés vármegye ellátatlanjainak rendelkezésére bocsá­tani, mert Békés vármegyének nincs egyetlen hivatalos tényezője, aki ne értene velem egyet abban, hogy ott a közrend és a nyugalom fen­tartása érdekében is szükség van erre a néhány vagon lisztre. Azt hiszem, a minister ur teljesí­teni is fogja ezt a kérésemet. Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a közélelmezésügyi minister urnák válaszát tudo­másul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Szakács Andor képviselő ur interpellációja a földadókivetések körül tapasz­talt visszaélések tárgyában a pénzügyminister úrhoz. Szakács Andor : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat, tekintettel arra, hogy még sok képviselőtársam akar fontos ügyekkel foglalkozni interpelláció formájában, a legköze­lebbi interpellációs napon mondhassam el. (He­lyeslés) . Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy Szakács Andor kép­viselő ur a legközelebbi interpellációs napon terjeszthesse elő interpellációját? (Igen!) A Ház ehhez hozzájárul. Következik Rupert Rezső képviselő ur in­terpellációja a földmivelésügyi és pénzügyminis­ter urakhoz annak [l SZGl Z ődésnek tárgyában, amellyel a kormány a Veszprém és Székesfehér­vár közt fekvő állami tőzegtelepeket egy osztrák tőkeérdekeltség kezére játszotta és az illető kül­földi érdekeltségnek a Magyar Jegyintézetnél sok millió erejéig hitelt nyitott a belföldi hitel­igények rovására. Rupert képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Hosz­szu évek óta, amióta újra .az alkotmányosság állapotába jutottunk, igen szép jelszavakkal kor­mányozzák ezt az országot. Örökösen az integ­ritásról beszélnek, a kereszténységről beszélnek, nemzeti érzésről beszélnek, fajvédelemről beszél­nek. De csak beszélnek. (Felkiáltások jobbfelol: A liberalizmusról ! r A demokráciáról !) Pikler Emil: És tönkreteszik a fajt. Rupert Rezsö: Nem lehet egyetlen fia en­nek az országnak, aki nem örvendene azon, hogy ezek a szép jelszavak hangzanak, csak azt szeretné minden jó magyar, hogy ezek a jel­szavak a maguk igaz tartalma szerint valóra is válnának. Szilágyi Lajos: Jelszó a tempó! Rupert Rezsö : Három év óta hangzanak a jelszavak, és most az utolsó évben, az utolsó kormányzat idején hangosabban szólnak, mint valaha, . . . Eckhardt Tibor: Hála Istennek! Rupert Rezső: . . . azonban tényekből, a megvalósulásból semmit sem látunk, csak azt

Next

/
Thumbnails
Contents