Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-58

108 A nemzetgyűlés 58. ülése 1922. Elnök : Meskó Zoltán képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. F. Szabó Géza : Olyan értelemben nincs rendben, amint a képviselő ur mondja, de a törvény értelmében igen. Én most arról beszélek, hogy van-e joga vagy nincs joga. Beszélt a képviselő ur protekcióról és nepotizmusról. Horváth Zoltán : No, az van bőven ! F. Szabó Géza : Bocsánatot kérek, az önkormányzati elv első alapelve, hogy a közönség tagjai közül a legki valóbbat és a leghivatottabbat emeli maga fölé. Természetes, hogy egy vármegyei tisztikarban szivesebben látják a vármegye szülöttjét, de a vármegyei származásnak csak az egyenlően hivatottak között van meg az előnye. Horváth Zoltán : De ha beavatkozik a minister, akkor a menekültet választják meg. Elnök ." Csendet kérek ! Horváth képviselő urat kérem, sziveskedjék csendben maradni ! Meskó Zoltán (közbeszól. Zaj). Elnök : Meskó Zoltán képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Rupert Rezsó': Az egész ország nevet ezeken a naivságokon. Elnök : Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Ne méltóztassék örökös közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Tessék folytatni, képviselő ur. Rupert Rezső : Nem vagyunk óvodások, hogy ilyen előadásokat tartanak. F. Szabó Géza: Pest vármegye tudós alispánjára, Szabó Gyulára, hivatkozom mint példáraj Méltóztassék csak végignézni milyen tüneményes pályát futott be szaktudása és szorgalma révén, pedig Pest vármegyéhez semmi köze sincs születés tekintetében. Nála hivatott abb és szakértőbb alispánt, aki a vármegyéért tűzbe megy, nem is lehet elképzelni. Ezek voltak a képviselő ur beszédjének kritikai részei. Áttérek most a reformok tárgyalására. Ami az árvaszéki ülnökök sérelmét illeti, azokra nézve én is osztozom az elmondottakban. A közigazgatási bizottság ülésén elő is akartam terjeszteni erre vonatkozó kérelmemet, de mint az előbb voltam bátor említeni, nem a belügyminister ur az oka annak, hogy ezeket a jogos kérelmeket nem honorálhatta, hanem a pénzügymin ister, az állam kedvezőtlen pénzügyei. Amit a képviselő ur az egészségügy államosításáról mondott, az tökéletesen igaz, helyes, szaktudásra és élettapasztalatra vall. Méltóztassék megGyőződve lenni, hogy akkor, amikor a számvevőséget már államosították, amikor az állategészségügyet államosították, soron következett volna az ember egészségügy is, mert ezt követeli a közérdek, a közjog, (ügy van!) Giesswein Sándor : Meg kellett volna előznie ! Horváth Zoltán : Megfordítva kellett volna : előbb az ember, azután az állat. évi november hó 22-én, szerdán. F. Szabó Géza: Bocsánatot kérek, ez már csakugyan a tempó kérdése. (ügy van ! Zaj. Elnök csenget.) Szilágyi Lajos : Uj jelszó ! F. Szabó Géza : Csak a közbejött rendkívüli események akadályozták meg az államhatalmat abban, hogy az emberegészségügyet is államosítsa. Szólott az igen t. képviselő ur még a megyei közigazgatási tisztviselők elhelyezéséről, és közbeszólás formájában a közigazgatás hibájaként vágták ide, hogy pl. Pest megyében egy menekült tisztviselőt választottak meg főszolgabírónak. Meskó Zoltán : Nem az a hiba, hanem az, hogy kéthónapi szolgálat után választották meg Î Az egész megye tisztikara ellene volt. A főispán kedvéért történt, mert nem akarták, hogy meneszszék a főispánt. Horváth Zqltán : A főispán előbb az állását kötötte hozzá. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Strausz István : Nem helyes konkrét ügyekkel ide jönni. F. Szabó Géza : Ugy van ! Rassay Károly : De nem ugy van, mert ő csak azt mondja, hogy nem kívánatos. (Zaj és mozgás.) Nagy Ernő : Korteskedésért nem szabad senkit sem előléptetni. F. Szabó Géza : Az orvoslásnak az a módja, amelyet a t. képviselő ur felhozott, hogy t. i. a közigazgatási gyakornoki állások ne töltessenek be, és ezek helyére és munkakörébe fizetésük megmaradván, alkalmaztassanak a menekült tisztviselők, aggályosnak látszik. Alapjában véve ez is egyik módja a megoldásnak, de a tisztviselői kar felfrissítéséről fiatal generációról gondoskodnunk kell. Amennyire nekem a vármegye beléletébe bepillantásom van, ott a legnagyobb gavallériával és hozzáértéssel látják el a menekült tisztviselők ügyét. Meskó Zoltán : Tessék Kalocsára menni, olt pofozzák a kisgazdákat. Czirnye, menekült főszolgabíró teszi. Ez is tempó kérdése. Nagy Ernő : Másutt is megteszik azt ! Barabás Samu : A menekültek nemzeti mártírok, nem kell őket bántani. Meskó Zoltán : Nem bántja őket senki ! Rupert Rezső : Mi vagyunk a mártírok ! Elnök : Rupert képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, ne méltóztassék örökösen közbeszólni. F. Szabó Géza : Amit Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a városokkal kapcsolatban előterjesztett, hogy t. i. a kerületi elöljáróságok kérdése, szintén igen praktikus és tapasztalatokra alapított indítvány és eszme. Különösen indokolja ezt a rendőrség államosítása. A törvényhatósági városi adminisztráció ugyanis túlságosan központosítva van, s ennélfogva nincs olyan szerve, mely közvetlenül érintkezhetnék a néppel, csupán a rendőrség. Ámde ez is államosittatván, nincsenek más