Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-57

A nemzetgyűlés 57. ülése 1922, Rothenstein Mór: Csakhogy ott más törvények vannak. ! Erdélyi Aladár : Jobban tisztelik a törvényt ! Reisinger Ferenc (közbeszól. Nagy zaj a jobboldalon). Dobóczky Dezső : Menjen a zsinagógába ! (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Meskó Zoltán : Bántsa a kormánypártot, de ne bántsa a keresztény erkölcsöt ! (Nagy zaj a baloldalon.) Reisinger Ferenc : Nem is azt mondtam. Megtanulhatna magyarul s akkor megértené, mit mond az ember. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Reisinger képviselő urat rendreutasitom. Ne méltóztassék állandóan közbeszólni. Reisinger Ferenc : Köszönöm ! Elnök : A képviselő urnák nincs joga ezt megköszönni vagy meg nem köszönni ; a képviselő urnák kötelessége, hogy csendben üljön. Karafiáth Jenő: Szerintem tehát belügyi politikánk feltétlenül megköveteli azt a jól átgondoltan előterjesztendő reformot, amely nélkül jó közigazgatást, olyan ministeri

umot, amelynek vérkeringése az egész országot behálózza, nem is tudok elképzelni. Ettől a reformtól várom azt az ideális állapotot, amelyre már a nemzet nagy vértanúja, Tisza Istyan törekedett, nem olyan formában képzelve el természetesen a megoldást, mint az a Károlyi-rezsim alatt történt. Mert e rezsim demokráciája épen abban nyilatkozott meg, hogy címeket osztogatott esztelenül jobbra és balra, amely rezsim azután zsákszámra osztogatott kinevezésekkel elérte azt, hogy a centrális helyen, a ministeriumokban a legalacsonyabb állás tényleg a ministeri osztálytanácsosi állás lett. Én igenis szükségesnek tartom, hogy a centrális helyen a ministeri osztálytanácsosi állás legyen a legkisebb stallum, de ez a régi tekintélyű mimsteri osztálytanácsosi állás legyen és arra csak az neveztessék ki, aki a perifériákon, az országban, (Helyeslés a jobboldalon.) kisebb közületekben megszerezte a nagyobb közület számára szükséges, értékes közigazgatási tapasztalatokat. (Helyeslés a jobboldalon.) F. Szabó Géza : Gyakorlati ember ! Nagyon helyes ! Karafiáth Jenő.* Mindezeknél fogva van szerencsém a házszabályok 213. §-ának megfelelően egy határozati javaslatot benyújtani, amely határozati javaslatot kivülem Dobóczky Dezső, Endre Zsigmond, Erődi-Harrach Tihamér, egri Nagy János, Ehn Kálmán, Fáy Gyula, Huszár Dezső, Mokcsay Zoltán, Kováts-Nagy Sándor, Könyves Lajos, Láng János, Putnoky Móric, Szabó Géza, Ulain Ferenc, Zsilinszky Endre és Zsitvay Tibor képviselőtársaim is aláirtak. Ez a határozati javaslat a következőket foglalja magában : »Utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslatot záros határidőn belül terjessze a nemzet gyűlés elé. (Helyeslés.) Rassay Károly: Halljuk, mennyi a záros határidő ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — V. KÖTET. évi november hó 21-én, kedden. 97 Meskó Zoltán : Kormánypárti felfogás más lehet a záros határidőről, mint az ellenzék felfogása. Három éve már kész, a fiókban benn van, csak elő kellene venni ! Elnök : Meskó képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. F. Szabó Géza: Államtitkár korában miért nem tette ? Meskó Zoltán : Akkor megvolt, nem engedték elővenni ! Elnök : Meskó képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Jogában van feliratkozni és akkor beszélhet. (Derültség.) Karafiáth Jenő: Ugyancsak a közigazgatási tisztviselők, de egyszersmind a jogkereső közönség érdekében is fel kell hivnom a minister ur figyelmét egy tényre, szerintem elődeinek mulasztására és nagyon kérném, méltóztassék ezt eliminálni addig is, amig a közigazgatási reformot előterjeszteni szives lesz. Horváth Zoltán : Sohasem lesz abból semmi ! Karafiáth Jenő: Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam felszólalását megelőző időben készült ez a határozati javaslat is, amelyet leszek bátor majd beterjeszteni. Arra célzok ugyanis, hogy az 1883. évi I. te. 23. §-a előirt a a gyakorlati közigazgatási vizsga szükségességét. Nagy Ernő : Már régen sürgettük azt ! Karafiáth Jenő: Tényleg — sajnos — ez a vizsga a mai napig sem lépett életbe. Itt a nemzetgyűlés szine előtt arra kérem a minister urat, legyen szives ezt a gyakorlati közigazgatási vizsgát rendeleti utón mielőbb élet belépt et ni, mielőbb életre hivni, mert ennek a szakvizsgának a letételét maguk a közigazgatási tisztviselők kivánják, mert ezáltal is kifejezést akarnak adni annak, hogy ők igenis haladni óhajtanak a korral, hogy ők tanulni akarnak és hogy éreznek is magukban elég erőt arra, hogy ezeknek a feladatoknak megfeleljenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Erre vonatkozó határozati javaslatom, amelyet ugyancsak az előbb megnevezett képviselőtársaim voltak szivesek aláirni, igy szól (olvassa) : »Tekintettel arra, hogy az 1883:

1. te. 23. §-a szerint a megyei törvényhatóságoknál az alispáni, főjegyzői és szolgabirói, a fővárosnál és a törvényhatósági joggal felruházott városoknál pedig a polgármesteri és rendőrkapitányi állások elnyerése az elméleti képzettségen felül a gyakorlati képzettség kimutatásától is függ, amelyet egy külön gyakorlati közigazgatási vizsgának sikeres letétele ad meg, a belügyminist eri um azonban annak idején a vizsga tárgyait, a vizsgáló-bizottság összeállítását, azoknak eljárását az idézett törvény életbeléptetésétől számit ott egy év alatt rendeleti utón megállapítani elmulasztotta és végül, mert gyakorlati közigazgatási vizsga nélkül közigazgatási reform el sem képzelhető, javasolom: utasitsa a nemzetgyűlés a belügyi kormányzatot, hogy a közigazgatási szakvizsga mielőbbi rendszeresítése iránt intézkedjék.« (Helyeslés.) 13