Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

92 A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. A többtermelés .kérdésével kapcsolatban egyik oldalról azt hangoztatják, hogy a gazdának mindene van elég, a másik oldalról, a dazdaoldal/ól, pedig hivatkoztak a rossz időjárásra. Es amikor az időjárásra hivatkoztak, bizonyos gúnyos mosolyt lehetett látni az ellenkező oldalon, hogy a gazda az időjárásra bizza magát és attól vár mindent. Pedig t. Nemzetgyűlés, a mezőgazdaság legfőbb protektora az időjárás, (ügy van! jobbfelől.) Ezt nem lehet kátségbevonni, mert hiszen azokkal szemben, akik azt mondják, hogy a ma" gyár gazda nem tud termelni, azért termett az idén ilyen kevés gabonánk és azért nincs tavaszi vetésünk, hivatkozhatom arra, hogy a múlt esztendőben ugyanazok a gazdák művelték ugyanazokat a földeket. Nem művelték jobban, mint ebben az esztendőben vagy mint a következő esztendőben fogják és mégis a múlt esztendőben volt olyan gazdaság, — nemcsak nagy gazdaság, tudok kis gazdaságokat is — ahol egy hold földön, kis hold földön, 16—18 métermázsás termés is volt. Bocsánatot kérek, amikor ilyen termések is lehetségesek Magyarországon, akkor nem lehet általánosságban azzal vádolni a gazdákat, hogy nem művelik kellőképen a földjüket, azért nincs termés. Ha az időjárás kedvező, van nálunk termés és lesz is nálunk termés. Dénes István: Németországban is van időjárás ! (Zaj a jobboldalon.) Szijj Bálint : Tengerparton van, van csapadék ! Jöjjenek el gazdának ! (Felkiáltások jobbról: Kávéházi gazda! — Si tacuisses . . .) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister .* En is csodálkozom a t. képviselő ur közbeszólásán, mert hiszen épen az említettem példából világos, hogy tavaly ugyanazoknak a gazdáknak termett 10—12—16—18 mm. búzája, akiknek az idén akárhány esetben 3—á mm. búzájuk termett ugyanazon a földterületen. Ezt pedig tisztára az időjárás okozta ; nem a gazda hibás, hanem az időjárás. Gr. Szapáry Lajos : Az idén jobban művelték, mint tavaly ! Szomjas Gusztáv: Megrázzák a cseresznyefát! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ha a gazdaoldalról azt mondják, hogy a mi éghajlatunk rosszabb, mint Németországé, Hollandiáé, Dániáé vagy Belgiumé, akkor tessék utánanézni ennek. Ezt nem lehet kétségbevonni. Nem lehet kétségbevonni, t. Nemzetgyűlés, hogy nálunk különleges, előre kiszámithatatlan időjárások jönnek ; szárazság és mások ilyen mértékben nincsenek Németországban, nincsenek Hollandiában, vagy Dániában. Ez megállapított dolog, ezt nem lehet lecáfolni semmiféle szocialista okoskodással. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. évi szeptember hó 6-án, szerdán. Patay Tibor: Hét hónap alatt tizennyolc milliméter eső ! Rothenstein Mór : Magyarország is Európában van. Elnök.* Bothenstein képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Csendet kérek a jobboldalon, képviselő urak. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Természetesen van annak módja — a művelésnél van különbség — hogy a talajnedvesség hogyan, milyen művelés mellett tartható meg továbbra is; erről majd röviden fogok is beszélni. De megállapított és kétségbe nem vonható tény, hogy a mi klímánk — nem tudom a régi időben is igy volt-e — az ujabb időben annyira szeszélyes, hogy a gazdaságokat sokszor lehetetlen helyzet elé állítja. Aki nem gazdaember, ilyen megjegyzéseket hiába tesz hozzá. Mert tessék megnézni, ha Németországban, vagy Hollandiában, vagy Dániában az a gazda megveszi a drága műtrágyát és földjére ráhordja, egészen bizonyos neki a több termés, (ügy van! jobbfelől.) Minálunk, ha rájön erre az elhintett műtrágyára az a szárazság, amely az idén volt, semmit nem ér a trágyázás. Semmit nem ér, semmi hatása nincs. Engedelmet kérek, ez igen nagy különbség ! Nálunk az utóbbi években ősszel, télen, tavasszal annyi eső esik, annyi viz van, hogy a magyar föld igen jelentékeny részét talajvíz borítja el. Ez akadályozza a tavaszi munkálatokat és teszi tönkre igen sok helyen az őszi vetést. (Zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Ezen lehet segíteni !) Tessék megvárni, ha van türelme t. képviselő uram, majd megmondom, hogy védekezünk. Azt hiszi, én nem tudom, hogy lehet védekezni? Csodálom, hogy ilyen naiv lehet. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Halljuk a szélsőbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ezen a téren a régi kormányok és a régi Magyarország is igen nagy lépéseket tettek, hiszen egész vidékek be vannak szervezve ármentesitő társulatokká és egész vidékeken fizetik az ármentesitő társulati adót a gazdák. Azok az óriási védőgátak, amelyek a Tisza, Körös, stb. mellett húzódnak, mind arra vannak hivatva, hogy ezeket a vizeket levezessék és a kárt lehetőleg csökkentsék. Dénes István : Most is 80.000 hold került viz alá a Tiszánál! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Most is csináljuk ezt. Nem tetszett észrevenni, hogy a múlt héten terjesztettem be egy törvényjavaslatot a dunaközi óriási csatorna létesítéséről ? Ez 122.000 katasztrális holdat lesz hivatva ármentesiteni, vagy a tavaszi vizektől mentesíteni. Farkas István : Ezt már húsz esztendeje halljuk !