Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-45

80 A nemzetgyűlés 45. ülése 1922. évi szeptember hó 5-én, kedden. határozatokat hozott. Az állam maga kisajátította a városok jövedelmi forrásait és ha ezekkért megváltást fizetett is, kizárta ezzel a városokat ezen források későbbi erősebb fejlődése következtében előállott több jövedelemtől. így az 1899. évi VI. tcikk megfosztja a városokat a sör-, szesz-, cukorfogyasztási adók kezelésétől, tehát épen azoktól, amelyek azelőtt nagyobb haszonnal voltak megválthatók és maghagyja nekik a lrusfogyasztási és boritaladót, amely ágak az ellenőrzés körülményessége és drágasága folytán sohasem voltak haszonnal kezelhetők. Az ekkép elmaradó jövedelem pótlására megengedi, hogy a város adópótlékot vessen ki a saját polgáraira s ha még ezen esetben sem sikerül a régibb évek jövedelmét elérni, ugy az állam a hiányt segély alakjában megtéríti. A város tehát adópótlékkal és segéllyel együtt csak annyi jövedelmet érhet el, mint régen, pedig tudjuk mindnyájan, hogy az állam jövedelme a lefolyt 23 év alatt e cimen sokszorta nagyobb lett, ebből a városok egy fillér jövedelmet sem kaptak. Ennek a törvénynek második és nagyon hátrányos rendelkezése az, hogy az 1888. évi regálemegváltás jövedelméből csak fix összegben részesednek a városok néhány ezer koronával, holott a beváltott regálejogok ma az államnak milliókat jövedelmeznek és ezekből a városok teljesen ki vannak zárva. Megmondja ugyan kifejezetten a törvény, hogy e rendelkezések csak addig állnak fenn, mig a városok anyagi viszonyait egységesen és gyökeresen rendezik, de ez csak igéret maradt, 23 éve ez érdemben elhatározó lépés vagy intézkedés nem történt. Hasonlóképen igéri az 1922. évi LVIII. te. a városok anyagi viszonyainak rendezését, de ez szintén csak igéret maradt, eddig valóra nem vált. Tehát nemcsak, hogy nincsenek törvényeink, melyek a városok gazdasági helyzetét és vagyoni viszonyait tüzetesen szabályozzák és a felépítésre alapul szolgálnának, mert az 1886. évi XXI. és XXII. tcikkek nem mondhatók annak, teljesen elavultak, a mai korka nem valók és anyagi ügyünket csak futólag érintik, hanem a meglévő törvényeink is, melyek a városi gazdálkodás kezdetleges nyomait tárgyalják, inkább hátrányokat és sérelmeket jelentenek a városra nézve. A városok gazdaságának megszilárdítása érdekében tehát múlhatatlanul szükséges egy, a városok gazdaságát, jövedelmeit, ezek határait megállapító és szabatosan körülíró törvény. Csak Hitel esitették : Halász Mórié s. k. naplőbirálő-bi igy fog majd a városoknak telleni megújhodás munkájára, hogy megoldhassák azokat a társadalmi védő feladataikat, melyeket jórészt a nagy háború vetett felszínre, mint lakásépítés, közélelmezés ellátása, hadi gondozás, gyermekvédelem stb.j de lehetővé fogja tenni a kultúra magasabb fokát megteremtő intézmények életre hívását és fejlesztését. Súlyos sérelem, hogy az állam a városokra áthárított feladatoknak, az általános igazgatásnak, az adókezelésnek költségeit nem téríti meg, hanem azokra csak segélyt ad. Ez az összeg néhány ezer korona, meg sem közelíti azt a több millióra rugó költséget, amelyet a városoknak az átruházott hatáskörben végzett feladatok okoznak. Ne segélyt adjon az állam, hanem az állami feladatok valóságos költségeiből kiindulva térítse meg azokat a városoknak teljes összegében. Nem akarom az idő előrehaladott voltára való tekintettel a t. Nemzetgyűlés türelmét továbbra igénybe venni. Abban a reményben, hogy a mélyen t. kormány az uj városi törvényt minél előbb és ugy terjeszti be, hogy az még ez évben letárgyalható legyen, abban a hitben és meggyőződésben, hogy ha a most előterjesztett javaslatok a végtelen súlyos helyzetünket nem is szanálják, egy jelentős lépést tesznek abban az irányban, hogy gazdasági helyzetünk javuljon, az összes előterjesztett javaslatokat elfogadom. (Elénk helyeslés jobbról és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : A tanácskozásra szánt idő letelvén, a tárgyalást megszakítom és meg fogom tenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szeptember hó 6-án, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk, annak napirendje legyen az adójavaslatok folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Csik József jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök : Van valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs !) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az illés végződik este ? óra 50 perckor.) , Nánássy Andor s. k. ági tagok.