Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-45
% A nemzetgyűlés 45. ülése 1922. tekintetében, miért is a földadójavaslatot, mely eddig még jóval nagyobb területet biztosit a földtulajdonosnak és nem jár túlságos megterhelésé vei, mert tulaj donképen buzaértékben átszámítva annyit fizet földadóban, mint eddig fizetett, és mert morális szempontból rendkivül megnyugtató hatással van a város.lakosságára, szívesen elfogadom, annál is inkább, mert a városok háztartására is előnyt biztosit azáltal, hogy a városi pótadót, az addigi földadót tizszerese után lehet kivetni. Bár indítványt tenni nem óhajtok, mégis megfontolás tárgyát képezhetné, vájjon nem lehetne-e a városi adót a buzaérték után százalékban kifejezni. Ez a városokra elonyösebb lenne, mert 100 korona tiszta jövedelem, után az adó 20 korona, vagyis 100 kg búza. A városi adót 200 K tiszta jövedelem, után szabad kivetni, de elonyösebb volna, ha 100 kg búza becsértéke után lehetne kivetni. Ez ugyan a gazdák némi megterhelésével járna, de figyelemmel arra, hogy a városok határában gazdálkodók intenziv gazdálkodás mellett gazdasági melléktermékeiket a városok piacán nagyon előnyösen tudják értékesíteni, ezt a többletterhet is könnyen el tudják viselni. De ezen számítás mellett elég lenne kisebb pótadószázalékot megállapítani, s igy már a különbség jelentékenyen redukálódnék. A házadójavaslatnál egy nagyon lényeges, helyes ujitást tartalmaz, hogy a házosztályadót megszünteti, mert ez a nem általános házbéradó alá tartozó városoknak indokolatlanul nagy kedvezményt biztosított. Amint hogy nagyon helyes rendelkezése a javaslatnak, hogy a különböző százaléki házbéradó helyett egységes kulcsot hoz be és bár az általános jövedelmi pótadó és a betegápolási pótadó elmarad, mégis aggályosnak találom az adó százalékának emelkedését, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ezenkívül 60% haszonrészesedést is huz az állam a lakbérekből. De nem szabad elfelejteni a közüzemi pótlékot, a házak fentartásával járó óriási költségeket, úgyhogy igen sok ház, bár nagy értéket képez, jövedelmet alig hoz, úgyhogy az adó emelkedése olyan teher, mely a városi lakosság adófizetőképességét egyenesen Veszélyezteti. A köztudomású s valóban tűrhetetlen lakásínség, amely egyaránt sújtja azt, aki a lakásra rá van szorulva, mint azt, akinek a lakásából egy részt át kell engednie és amelynek egyedüli orvossága uj lakások épitése, arra serkent, hogy a házak túlságosan megterhelve ne legyenek, mert különben senkinek sem fog eszébe jutni a mai rendkívüli nehéz építési viszonyok mellett építkezni. A házadó kivetéséről behozott ama ujitás, hogy a közigazgatási közegek által kivetett és a pénz ügyigazgatóság által megállapított összegről az adózók egyenkint fizetési meghagyás által értesíttetnek, egy ujabb nagy teher, annyi ezer adózónál. Meggondolandó volna, hogy a kivetés eddigi módja, hogy az, előre meghirdetve közszemlére kitétetett, nem volna-e fentartandó évi szeptember hő 5-én, keààen. akkor, amidőn az adminisztráció úgyis óriási személyzeti költségeket igényel s általában ègy| szerüsitésre törekszünk. A fényűzési lakásadó behozatala a városok ! és megyék iránti nagy jóindulatról tesz tanúságot, \ de a gyakorlatban a vidéki városokban kevés : eredménye lesz. Az eredeti javaslatban csak hét i szobán felüli lakásnak fényűzési lakássá történt f minősitését megváltoztató pénzügyi javaslatot | igen helyesnek találom, mert a mostani nagy ; lakásszükségben adott viszonyok között kisebb családnál már egy kisebb lakás is kimeríti a fényűzés fogalmát, és nagyon kívánatos volna, hogy a törvényhatóságok e tekintetben hozandó ' szabályrendeleteiknél lehető szigorral állapitsák j; meg a fényűzés fogalmát, mert ezáltal egyrészt jj a Város bevételeit növelik, de másrészt igen megI nyugtató hatással lesz az alsóbb társadalmi osztály II és a szerényebb javadalmazással birokkal szemben. A társulati adóról szóló javaslat tulaj donképen összefoglalása azoknak a törvényeknek, . ! melyek a nyilvános számadásra kötelezett vállalati j adókról szólnak, illetőleg ezeknek az alaptörvé; nyéknek módosítását és kiegészítését tartalmazza. Ez az anyag egészen uj kodifikálást nyert, mert lényegileg változást szenvedett és az adminisztrációban beállott változást is szükségessé tette. Előnyösebbnek vélném, ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, mint a közkereseti betéti társaságok, szövetkezetek stb., inkább általános kereseti adót fizetnének, mint eddig. EzekneK ugyanis nincs olyan könyvelésük és olyan mérlegük, hogy emieK alapján külön vizsgálat nélkül az adó kivethető legyen. Ha ezek azért rovatnak meg társulati adóval, hogy az adó az államnak megmaradjon és ne legyen a községeknek átengedve, ugy akként lehetne segiteni, hogy ezek kereseti adó alá vonatnának és a községek az adójuknak csak egy részét kapnák meg, ami teljesen méltányos is volna. Több rendelkezésében a javaslat túllő a célon, midőn az adóköteles nyereség kiszámításánál a megelőző évi veszteséget nem veszi oly elbánás alá, mint a régebbi veszteségeket, továbbá a kulturális, hazafias és jótékony célokra fordított adományokat nem adőnientesiti, s midőn az intézet fejlesztésével járó többjövedelmet külön adópótlékkal megadóztatja. Ez semmi esetre nem fog a fejlesztésre buzditólag hatni. Az összes uj adónemek közül a városokat legjobban érdekli az általános kereseti adó, mert ennek egész jövedelme a városokat és községeket fogja illetni. Sajnos, csak azok a városok, amelyek nem voltak megszállva, mivel náluk a múlt évben jövedelmi adó, III. oszt. kereseti adó ki lett vetve, .tudják, hogy mekkora az a tiszta jövedelem, melynek alapján a jövedelmi adó ki lett vetve és tudják legalább megközelítően megállapithatni a kivetendő 5—10%-os általános kereseti adóhozamot s azt a régi III. oszt. kereseti adóval összehasonlíthatják. A megszállva volt városok