Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-45

A nemzetgyűlés 45, ülése 1922. kedtek adómorált teremteni az országban, mert hiszen lehet példára rámutatni, hogy egyenesen olyan adókulcsokat kodifikáltak; amelyekről maguk hirdették, hogy azokat azért kodifikálják ugy, mert adómorál ugy sincs, ha tehát 3%-ot akarunk elérni, akkor 10%-ot kell követeim ; vagyis direkt rávezették a publikumot arra, hogy ne vallja be az adóalapot s igy még ha az adómorál fejlődőben lett volna is, hogy azt táplálták és ápolták volna, egyenesen visszaverték a földbe, hogy abból erőteljes palánta ne lehessen soha. (Mozgás.) Az egészen természetes dolog, hogy természetellenes adókulcsokkal adómorált teremteni nem lehet, mert olyan adókulcs, amely az exisztenciát veszélyezteti, sohasem fogja tudni az adómorált tökéletesen kimunkálni, mert hiszen saját exisztenciális veszedelmét még börtönbüntetéssel sem lehet valakire rákényszeríteni. Roppant hibának és teljesen indokolt kifogásnak és panasznak tartjuk azt, amire nézve én eddig nem hallottam semmi megnyugtatást, hogy a buzavalutának alapulvétele mellett tényleg a gazda jövedelme és adója között teljesen forditott arány keletkezhetik. Keletkezik ez akkor, ha benn abszolút rcssz termésünk van, (Ugy van ! halfelöl.) amely esetben behozatalra szorulunk, amikor is kétségtelenül teljes mértékben érvényesül velünk szemben az aranyparitás, tehát a legmagasabb adót vagyunk kénytelenek fizetni ugyanakkor, amikor a jövedelem a legminimálisabb. Szeretném, ha a minister ur ezt az ellenmondást nekem, ugy tudná megmagyarázni, hogy bele tudjak nyugodni. Én ugyanis ezidőszerint azt hiszem., hegy itt egy igazságtalanság történik, am.elyet az adózók széles rétegeivel kellőkép elfogadtatni sohasem leszünk képesek, de főkép nem. leszünk képesek megnyugtatni őket arra nézve, hogy nekik ezt az igazságtalanságot akárkinek, még az államnak érdekében is viselniök kell. Kállay Tibor pénzügyminister : Ezt kiküszöböltük ! Az ármegállapításnál nem. fogjuk figyelembe venni az igy jelentkező rendkivüli többletet ! Haller István : Ugy látszik, ez annak a konferenciának az eredménye, amiről mi természetesen nem tudunk. De ha ez már szuperált kérdés is, mégis, miután nem. vettünk részt azokban a tanácskozásokban, amelyek a javaslatot átgyúrják és a koncessziókat hozzák, mi nem. tehetünk arról, hogy kénytelenek vagyunk ezt, mint tudtunkkal még fennálló visszásságot, felemliteni. (Helyeslés.) Végül ugyancsak a buzavaluta az államháztartás'bizonytalanságát is magában involválja. Végeredményében minden rendezett államban csak ugy tekinthető egy költségvetés reálisnak,'ha fix tételekkel dolgozik, ha megfelélő bevételei és kiadásai vannak. Az, hegy azután túlhaladják a bevételt vagy a kiadást, egészen más lapra tartozik, de a költségvetésbe felvett tételek tényleg fix tételek legyenek. Akkor, amikor negyedévenként fogja a pénzügyministerium megállapitani azt, hogy földadóban mit fog tulaj donképen évi szeptember hó 5-én, Jcedden. 71 kapni, nem tudom., hogy hogyan fogja ezt a tételt beilleszteni egy költségvetés keretébe. (Mozgás.) Végül kifogásoljuk, hegy a földadó visszaható erővel birjon, mert a viszonosság megköveteli, hogy valamennyi adó birjon visszaható erővel július 1-étől kezdve, vagy ha ezt a többivel megtenni nem lehet, akkor a földadó is csak január 1-i hatállyal lépjen életbe. Ha azonban már a buzavalutánál tartunk, méltóztassanak nekem megengedni, hogy egy olyan ideát ismertessek a Házzal, amely, azt hiszem, szintén egyáltalában nem uj, amelyet nem. én találtam, ki. T. i. a földbirtokreferm. végrehajtása kérdésében is ankéteznek az illetékes tényezők, s ugy látszik, hogy végre sok sürgetés után ezen a téren is —egész őszinte örömünkre — történik valami. 8 én kénytelen vagyok pártom különösen hangsúlyozott megbizásából kérni a t. kormányt, hogy a földbiitokrefcrm végrehajtásának siettetése érdekében minden emberileg lehetőt kövessen el. (Helyeslés.) Kiss Menyhért: A bolsevizmus egyetlen levezetője ! Haller István : Ez épen a birtokosoknak érdeke. Most, mikor egy intenzív gazdálkodás olyan horribilis befektetéseket követel, annak, aki befektetéseket akar eszközölni, tudnia kell, hogy minő területtel kell neki számolnia, mert a befektetés mértéke, még a megvásárolt gépek és állatok mennyisége is függ attól, hogy milyen terület felett kell neki gazdálkodnia. (Igaz! Ugy van !) A nyugodt gazdálkodás érdeke követeli meg épen a földbirtokos számára, hogy végre ezen a verésen túl legyen, mert annak lehet nevezni. S itt — akár tetszik valakinek a földreform, akár nem — mindenki kétségtelenül azon az állásponton van, mint a cigány, aki, amikor reggel felkel, azt mondja : Csak túl volnék már a verésen, — mert tudja, hogy a verésnek el kell következnie. Ez tehát a szituáció, ez a helyzete, a pszichológiája a földbirtokosságnak is, legalább, azt hiszem, a jóhiszemű részének, s ilyennek tartom a nagynagy többséget ; az túl akar lenni a földbirtokreformon. S nem hiszem, hogy tudatosan, komolyan törekednék akárki is arra, hogy ezt a földbirtokreformot kijátssza, hanem túl akar egyszer végre rajta lenni. Ezért a magunk részéről is nyomatékosan kérjük a kormányt, hogy tegyen meg minden lehetőt, hogy a vagyonváltság révén, vagy egyéb utón, a földbirtoktörvény által igényelt föld a régi tulajdonos kezéből végre kivétessék, hogy el lehessen indítani arra az útra, amelyen haladnia kell, hogy a kisemberhez eljuthasson. E tekintetben a legfőbb nehézséget a financiális . nehézségek képezik. En mindig abban a felfogásban voltam és ezt hirdettem a vidéken is, hogy a földbirtokreform végrehajtását sem a birtokosok, sem a kormány nem akadályozza, mert ez egyiknek sem érdeke, hanem akadályozzák a financiális nehézségek, vagy legalább is ezek akadályozzák főképen. Mert az az átvevő, illetőleg igényjogosult, nem rendelkezik azzal a tőkével, amellyel az uj