Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-53
A nemzetgyűlés 53. ülése 1922. kiköttessenek ezekkel az üzletekkel szemben. De a magam részéről ezt nem tudom másként elképzelni, mint ugy, hogy ezek a feltételek magában a törvényben legyenek megállapítva, mert csak igy látom a garanciáját annak, hogy itt közigazgatási önkény nem érvényesülhet és hogy minden egyes állampolgárnak előre nyilt képe van abban a tekintetben, hogy milyen feltételek mellett űzhető ipar abban az esetben, ha iparengedélyhez lesz kötve a bank- és pénzváltóüzletek folytatása is, és hogy addig is, amig a törvényben megállapitott feltételek keretén belül mozog, senki őt ebben a működésében, ebben a foglalkozásában nem háboríthatja. Nem szeretném újra szaporítani az önkény lehetőségeit, épen azért kérem az igen t. pénzügyminister urat, méltóztassék talán saját maga módositani törvényjavaslatát. Ha már az ipartörvényben nyert jogkört megkapja, ha a bank- és pénzváltóüzletek gyakorlását is iparengedélyhez fogják kötni, akkor az uj üzletek felállítására feltétlenül úgyis befolyást tud gyakorolni. És ez a befolyás nem lesz kicsiny. Ha méltóztatik visszagondolni arra, hogy az 1922. évi XII. te. 131. §-a értelmében még arra is módja lesz a pénzügyminister urnák, illetőleg annak, aki az iparengedélyek felett fog rendelkezni, hogy aszerint birálja el az iparengedély kiadásának kérdését, vájjon a közérdek megkivánja-e az illető üzlet felállítását. Most tehát, mikor egy ilyen tág jogkört nyer, méltóztassék lemondani a jelzett jogról, és amennyiben mégis szükségesnek látná e kérdés szabályozását, méltóztassék törvén} r hozás utján szabályozni azokat a feltételeket, amelyeket a meglevő iparbank és pénzváltóüzletekre nézve szükségesnek tart. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Hegyeshalmy Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről ehhez a szakaszhoz egy kiegészítést vagyok bátor javaslatba hozni. Ez a kiegészítés a következőképen hangzik: »Az e tárgyban kiadott rendeletet a nemzetgyűlésnek be kell mutatni.« Ha ezt a kiegészítést méltóztatnak elfogadni, azt hiszem, ezzel Rassay igen t. képviselőtársamnak aggályai is el lesznek oszlathatók. Kérem ennek a módosításnak eliogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a határozathozatal. Amennyiben a kiegészítés az 1. bekezdés után következnék, elsősorban fel fogom tenni a kérdést a 7. § 1. bekezdésére, hogy azt az eredeti szövegében méltóztatnak-e elfogadni. Amennyiben azt el méltóztatnak fogadni, fel fogom tenni a kérdést, hogy a Hegyeshalmy képviselő ur által indítványozott pótlást el méltóztatnak-e fogadni. A szakasznak többi része meg nem támadtatván, azt elfogadottnak Jelentem ki. (Helyeslés. ) évi szeptember hő 18-án, hétfőn. 451 Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e a 7. § 1. bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A szakasz változatlanul fogadtatván el, kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e Hegyeshalmy t. képviselő urnák pótlását is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A pótlás is elfogadtatott. Következik a 8. §. Bartos János jegyző (olvassa a 8—9. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnál:.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Következik a központi statisztikai hivatal által módosított alakban végrehajtandó hitelintézeti, részvénytársasági és ipari termelési statisztikai adatgyűjtések tárgyában a kereskedelemügyi minister ur jelentésének tárgyalása. (írom. 70, 75) Az előadó urat illeti a szó. Horánszky Dezső előadó : T. Nemzetgyűlés ! A bejelentés, amelyet a kereskedelemügyi minister a központi statisztikai hivatal által módosított alakban végrehajtandó hitelintézeti, részvénytársasági és ipari termelési statisztikai adatgyűjtések tárgyában a nemzetgyűlés elé terjeszt, szerény nézetem szerint hosszabb indokolásra nem szorul. Méltóztatnak tudni, hogy a statisztikai hivatalra vonatkozó törvény, amely a statisztikai hivatal ügykörét, céljait, feladatait előírja, kötelességévé teszi a statisztikai hivatalnak, hogy évenként munkaprogrammot készítsen, és ezt a munkaprogrammot a költségvetéssel kapcsolatosan terjessze az országgyűlés elé jóváhagyás céljából. Formailag tehát ez a törvényhozási intézkedés indokolja azt, hogy a kereskedelemügyi minister ur most ezzel a bejelentéssel fordul a t. Nemzetgyűlés elé. Lényegileg pedig kétségtelen, hogy akkor, amikor országhatáraink megváltoztak, amikor közgazdasági termelésünkben a legnagyobb eltolódások észlelhetők, akkor azok a keretek, azok a mérvek, amelyekkel ezidőszerint a statisztikai hivatal dolgozik, nem lehetnek kielégítők, és hogy azok a módozatok, amelyek szerint dolgozik, változtatásra szorulnak. Különösen szükséges ez azért, mert hiszen a statisztikai hivatal még ezidőszerint is az 1916 évi munkaprogramul alapján dolgozik. Es ha mi a többtermelésnek nagy fontosságát hangsúlyozzuk, ha mi a t. kormánytól erre vonatkozólag célszerű, megfelelő intézkedéseket kérünk, akkor azt hiszem, hogy ennek az egyik előfeltételét is meg kell adnunk abban, hogy a statisztikai adatgyűjtéseket illetőleg a szükséges módozatok lehetőségét a t. kormány rendelkezésére bocsássuk. Ezek az okok indokolják azt, hogy a kereskedelemügyi minister ur felhatalmazást kér arra, hogy már az 1921. évre is visszamenőleg az adatgyűjtés foganatosítását a saját hatáskörében ezen a kiterjesztett módon rendelje el. Ha be méltóztatnak tekinteni az egyes kérdőivekbe, 57*
