Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-52

À nemzetgyűlés '52. ülése 1922. évi szeptember hó ifí-án, -szombaton. 447 ' Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy- ] minister urnák. Szólásra következik? Bodó János jegyző : Hegymegi-Kiss Pál! Györki Imre: Tisztelettel kérem a tanácsko- ! zási képesség megállapítását! Elnök: Kérem a jegyző urakat, sziveskedjenek a képviselő urakat összeszámlálni. (Bodó János I és Csik József jegyzők megszámlálják a képviselőket.) \ Miután a tanácskozásképességhez elegendő j számú képviselő nincs a teremben, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Hegymegi-Kiss Pál! (Nincs itt!) Elnök: A képviselő ur nem lévén jelen, interpellációja töröltetik. Következik? ., Petrovits György jegyző: Szabó Imre ! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Nagyon rövid leszek ennél az interpellációmnál, hiszen nem sokról van szó, mindössze pár száz felfüggesztett tanítóról, tanárról, azoknak gyermekeiről . . . Propper Sándor : Csekélység ! Szabó Imre: . . . akiknek télire nincs betevő falatjuk, nincs ruhájuk, nincs,tüzelőjük. Budapest székesfőváros tanácsa még 1919 augusztusában s az azután következő időkben több ezer tanárt és tanitót függesztett fel állásától. Ezek a tanárok és tanitók azóta fizetésüknek csak egyharmadát kapják. Meg kell jegyeznem, hogy ez az egyharmad fizetés azt jelenti, hogy békebeli fizetésük egyharmadát kapják minden pótlék nélkül. Méltóztassék elképzelni azt, hogy ezek a tanerők, ezek a családapák 2—300 koronás havi illetményből kénytelenek megélni. Hiába reklamálnak, hiába járnak fűhöz fához, hiába kérnek, könyö rögnek, hogy végre fejezzék be ezeket a vizsgálatokat, mert hiszen három esztendő — a legtöbbnél ugyanis három évről van szó — csak elégséges lehetett ahhoz, hogy az ő ügyüket kivizsgálják. A vizsgálat nem megy. Hegy hegyan történtek általában és milyen indokok alapján a felfüggesztések, erre én most nem akarok kitérni, nem pedig azért, mert ez egy külön interpelláció tárgya lesz még. Jellemző azonban, hogy ezeknek az embereknek ügyeit három esztendő alatt kivizsgálni nem tudták. Akárhova mennek panaszukkal, akárhol sürgetik ügyeiket, mindenhol azt a felvilágosítást kapják, hogy az ügyük eljárás alatt van, tessék bevárni a végét. Ismerve a bürokráciát, különösen a magyar bürokráciát, * ahol megtörténik az, hogy két egymás mellett lévő szobában lévő hivatalban 11 hónap kell ahhoz, hogy egy akta megforduljon, illetőleg hogy egyik szobából a másikba átmenjen, fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy milyen szépen intézik ezeket az ügyeket. Emberek nyilvánvaló | tendenciával embertársaik elleni gyűlöletből késleltetik ezen ügyek befejezését. Azonkivül ariól is van szó, hogy nemcsak itt a fővárosban, hanem a vidéken is ugyanezek a rendszabályozások, felfüggesztések, indokolatlan vegzaturák még mindig tartanak a tanitószemély! zettel szemben, s megnyilvánulnak egyrészt a B. listára való helyezésben, másrészt egyéb rend! szabályozásokban. Jellemzésül a nagy anyaghalmazból kikaptam egy-két darabot. Az egyik adat a következő : Egy tanitónőt 1919 februárban helyeztek át egyik városból a másikba. A román megszállás akkor következett be s ez a tanitónő az állását a román megszállás alatt foglalta el. Egy másik tanitónőtáisa előtt a vonatban való beszélgetés közben ugy nyilatkozott, hogy a románok ilyen és ilyen atrocitásokat követnek el. Ez a tanitónőtársa, aki előtt igy nyilatkozott, feljelentette őt a románoknál s a románok annak a feljelentőnek tanúvallomása alapján elitélték kétévi fogházra. Ebből másfél évet Brassóban és Kolozsvárott ki is töltött s azután hazajött oda, ahova kinevezték. Amikor el akarta foglalni az állását, az ottani tanfelügyelő vizsgálatot indított ellene, amely ugyan felmentéssel végződött akkor, ez a tanitónő azonban mégis a B. listára került. Propper Sándor: Ugy kell neki, miért bántotta a rom.ánokat ! Szabó Imre: Ellenben ugyancsak ott nem tették B. listára egy kórházigazgató és szanatórium tulajdonos, többszörös milliomos egyetlen leányát, egy emeletes palotával és több százezer korona értékű bérházzal biró tanitónőt, akinek több a vagyona, mint az egész tantestületnek, nem helyeztek B. listára egy egy év óta működő tanitónőt, akinek apja dohánygyári felügyelő, vagyonos ember, férje magasrangu állami tisztviselő. Nem. helyeztek B. listára három tanfelügyelő kedves nejét, akik valószínűleg nem szolgáltak rá a B. listára helyezésre. Azonkivül hiányzik több mis olyan, akinek anyagi helyzete megengedné, hogy odahaza, családja körében végezze el teendőjét és nincsen ráutalva, hegy többgyermekes családanyák kenyerét vegye el. Jellemző, hegy nálunk hogyan intézik az ügyeket ezen a téren is. Van még egy esetem, mely szintén nem egyedül álló, de mindenesetre olyan, amely idekívánkozik, mert hiszen többek érdekéről van vele kapcsolatban szó. A baranyai megszállás alatt az ottani nyugdíjas tanitók szerb értékben kapták illetményeiket. Mióta a megszállás 1921. októberében megszűnt. 316 korona nyugdíjat kapnak havonta, holott a ministeriumban megejtett számitások szerint járna nekik nyugdíj 106 korona 66 fillér, drágasági segély 306 korona 66 fillér, lakbér és lakbérsegély 100 korona 32 fillér, rendkívüli segély 800 korona és 1922. májusától kezdve átmeneti segély még 1400 korona, összesen tehát havonta 2713 korona 64 fillér. Jellemző, hogy állítólag azért nem kapják meg ezt az egész járandóságot, mert a szerb és a magyar