Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-52

À nemzetgyűlés 52. ülése 1922. év\ társulat meg is szűnt, s a szombathelyi színtársulat bejelentette, hogy szintén bezárja a színházát, mert nem birja a terheket. Egyre-másra szűnnek meg a színházak és igy annyi ember válik kenyér nélkül, hogy a mai viszonyok között ezt igazán senki sem veheti a lelkére. Ebből az okból kérem a minister ur intézkedését, a válaszát pedig tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök; Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e tudomásul venni a belügyminister urnák Pakofcs József képviselő ur interpellációjára adott válaszát? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. A képviselő urnák másik két interpellációja a kereskedelemügyi minister urnák, illetőleg a kultuszminister urnák adatik ki. Következik ? Csik József jegyző : Szabó Imre ! Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! Valószínűleg nem egy felületesen gondolkozó embernek jutott már eszébe az a kérdés, hegy vájjon hogyan lehetséges az, hegy ebben a nemzetgyűlésben a legtöbb panaszuk épen a szociáldemokratáknak van. Még egy másik kérdés is felvetődhetett az illetőkben, hogy a legtöbb panasz épen a belügyminiszterintézkedései ellenirányul. Mind a két kérdésre könnyen megadhatjuk a választ. Addig, amig nekünk szociáldemokrata munkásoknak nem volt képviseletünk a nemzetgyűlésben, nem volt módunkban elmondani tengernyi panaszainknak egyetlenegy cseppjét sem, de őszintén mondhatom, hogy amióta ide bekerültünk, panaszaink nem. hogy fogytak volna, hanem állandóan sokasodtak. Ennek legfőbb okozója a belügyminister ur és sokszor a belügyminister ur alá rendelt közegek. Kénytelen vagyok ezekből a panaszokból ismét idehozni egyet, a, legutóbbi belügyministeri intézkedések egyikét, mellyel a Földmunkások Lapjának megjelenését tiltotta be a belügyminister ur. A betiltó végzést a székesfőváros polgármestere utján megkapta ugyan a lap kiadója, de a végzés nem szólt azokról az indokokról, melyeknek alapján a lap megjelenését betiltották. Nem szól a végzés, amely a Budapesti Közlöny mai számában jelent meg, arról, hogy miért tiltották be a lapot, ellenben a kormány egyik nem hivatalos szócsöve megírja, hogy a betiltás két vagy hárem olyan cikk miatt történt, melyeket a belügyminister ur kifogásolt. A betiltás állítólag azért történt, mert »A munkanélküliség és a drágaság«. »Az ország elépítésének önzetlen útja« és egy harmadik cikk »A szomszédban a jó példa« a belügyministerium által kifogásoltatott. Előttem vannak ennek a lapnak ebben az évben megjelent összes példányai, végignéztem azokat, de bár én nem tartom magam illetékes bírónak, szerény ítélőképességemmel azt láttam, hogy ez a lap nem foglalkozik egyébbel, mint a földmunkásság nevelésével és oktatásával. Természetszerűleg foglalkozik azonkivül azzal is, hogy a földmunkásság érdekeit a sókkal erősebb földbirtokososztállyal szemben hathatós védelemben részesítse. Az inkriminált cikkek, amelyek közül a legi szeptember lm 16-án, szombaton. -4-15 utolsó augusztus 15-én kelt, szintén nem szolgálnak más célt, mint ezen szerencsétlen, mindenkitől elhagyott földmunkások érdekeinek felkarolását. Ez a cikk, amelyet a félhivatalosban indokolásképen felhoznak, azt mondja egyik helyen, hogy addig, amig a maguk osztályérdekeinek keresztülvitelére a nagybirtokosok minden hatósági korlátozás nélkül szabadon gyülekezhetnek, egyesülhetnek, a munkásosztálynak nincs meg a gyülekezési és szólásszabadsága. Különösen kivételes bánásmódban részesülnek ebben a tekintetben a földmunkások, akiknek egyáltalában nincs szervezkedési szabadságuk. Kuna P. András: Csak nemzetközi alapon nincs ! Mert nálunk megvan a földművesek egyesülete. Szabó Imre: Engedelmet kérek, nekem nem egy esetben volt már alkalmam ezt tapasztalni és azt hiszem., jobban vagyok informálva ebben a tekintetben, mint KunaP, András t. képviselőtársam, mert ha van szervezkedési szabadságuk, akkor csak a kisgazdák azon részének van, akik a kormányt támogatják, de nincs azon földmunkásoknak, akiknek ezrei vannak munka nélkül az országban. De van ebben a cikkben más is. Cime »A munkanélküliség és a drágaság« és ennek megfelelően a munkanélküliséggel foglalkozik. Amikor ez a cikk íródott, augusztus 15-én, még egyetlen egy betüintézkedés nem történt az aratás nélkül maradt földmunkásokra vonatkozólag, úgyhogy egészen bizonytalan volt, hogy mi fog velük történni a télen, hogyan fognak kenyérhez, tüzelőhöz, lakáshoz stb. jutni. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon. Felkiáltások : Adunk mi munkát, csak jöjjenek dolgozni !) Azt mondja továbbá ez a közlemény, hogy égbekiáltó igazságtalanság, hogy 10—20 koronás gyermeknapszámok mellett 80—100 koronás férfinapszámokat fizetnek, ugyanakkor, amikor egy kilogramm kenyér ára 100 korona felé halad. Amikor a cikk ezt felhozza, nem mond nem igazat, mert hiszen ez volt a helyzet nyáron. Ennyi napszámért dolgoztak a munkások az Alföldön, akik aratáshoz nem juthattak, mert kénytelenek voltak szegények valamiféle munkát vállalni. A földmunkások lapját azért, mert ezt szóvá tette, elkobzással sújtották. Az inkriminált második cikk, amely májusban kelt, az ország felépítésének egyetlen módjaként a demokráciát jelöli meg és ebben egyetlen mondatot sem lehet találni, mellyel egyet ne érthetne minden józanul gondolkodó ember. Végül a harmadik cikk, amelyet inkrimináltak, melynek címe : »Szomszédban van a jó példa«, azt mondja, hogy nálunk egyáltalában nem történik semmiféle intézkedés közmunka iránt, míg a szomszéd államokban mindent elkövetnek arra nézve, hogy a földmunkásságot munkához juttassák. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Itt is történik Î Nem igaz, hogy nem történik semmi. Szabó Imre : A cikk rámutat továbbá arra, hogy ha a földmunkások szavukat hallatják, rögtön