Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-52

A nemzetgyűlés 52. iilese 1922. évi szeptember hó 16-án, szombaton. 431 hogy hogyan fogják a termel vényeket fele sz tani, : egyforma alapon vagy pedig rang szerint. Most, hogy megtörtént a szétosztás, szüksé­gesnek tartottam idehozni ezt a dclgct, A kísér­leti típus megállapításánál tehát ezt a 110 held' földet nem tudtuk bevenni, he lőtt ez megjavította volna a nincstelenek arányszámát, mert az alispán ur nèm volt hajlandó a szerződést átadni. A kis­bér lő-tipusnak kiszámításánál tehát az ottani nincstelen munkásság hátrányt szenvedett. A másik eset az volt, hogy ugyancsak az ősz folyamán, amikor az eljárás megindult, Smclenszky, vármegyei főjegyző a kaszinóban egy felolvasást I tartott, amelyre a nép széles rétegeit meghívták. Ebben a felolvasásban állást foglalt a földreform ellen, rámutatott annak pénzügyi és. gazdasági nehézségeire, szóval hangulatot akart csinálni és persvadeálni igyekezett az ott levő hallgatóságot \ arra vonatkozólag, hogy ejtsék el az egész föld­reform-kívánságot, sokkal jobb, ha a birtokviszc ­nyok eloszlása megmarad a régi módon. Ez a máso­dik eset. (Zaj a jobboldalon.) A harmadik eset a.reformmal kapcsolatban az volt, —: és ez a legsúlyosabb — ."hogy mikor a földbirtokrendező bíróság meghozta az ítéletét ; ugy a házhelyekre, mint a kisbérietekre nézve és ­elrendelte, hogy miután ott óriási a földéhség, azonnal ki kell osztani a népnek, az alispán tele­fonon észrevételeket tett az ítélet ellen a nagy­birtokvédelme érdekében és kívánta a meghozott ítélet felfüggesztését, dacára, hogy az ítéletben benne van, hogy az meg nem. fellebbezhető és a ki­hirdetés napján azonnal életbe lép és kötelezi az uradalmakat, hogy ezeket a földeket .azonnal, ha kell, a közigazgatási hatóságok igénybevételével és fegyveres erő alkalmazásával adják át a nincs­teleneknek. Ebből a három pozitív konkrét okból állapi-; tottam meg azt, hogy igenis á tisztviselői kar elle­nezte a reform végrehajtását. Berki Gyula : Es van egy negyedik eset is. Kiss Menyhért : Melyik W? Berki Gyula : Az, hogy a választáson nem tá­mogatták a t. képviselő urat. (Derültség.) Kiss Menyhért: Nem volt szükségem rá, mint a képviselő urnák. így is majd megbukott. . . (Zaj. ' Elnök csenget:) Még egy más körülményre is kötelességem felhívni az igen t. belügyminister ur figyelmét. Hogy én felfogásommal az ajándékozás fogalmát illetőleg nem-állok egyedül, vagyok bátor felhozni, hogy az ő elődei között van egy minister, Andrássy Gyula' gróf, aki kiadott egy- rendeletet, amely tisztára hasonló ehhez az esethez. 1907-ben Bihar vár-; megyében a közigazgatási bizottság hozott egy határozatot, amely megengedte, hogy a tisztvise­lők az uradalmaktól ' ajándékokat - fogadhassanak el. Ez a határozat nagy Viharokat váltott ki és a képviselőházban Szatmári Mór szóvá tette. Tisza -István gróf is közbeszólt és kijelentette, hogy el­lene van annak, hogy a közigazgatási tisztviselők olcsón vagy mélyen leszállított.• áron ajándékokat \ fogadhassanak el a magánosoktól. Hogy ez meny­nyiben érintette az akkori belügyministert, akit lehet, hogy politikai ellentétek választanak el a túloldaltól, lehet, hogy vannak kérdések, amelyek­ben én sem értek egyet vele, de abban egyek lehe­tünk, hogy a salus reipublicae suprema lex esto elvének, az állami élet tisztaságának értelmezése szempontjából őt mintaképül lehet odaállítani. Ö adta ki a következő 6920/1907. sz. körrendele­tet, a közigazgatási tisztviselők által ajándékok netáni elfogadása tárgyában (olvassa): »Az országgyűlés képviselőházában kérdés tár­gyává tétetett: vájjon Bihar vármegye közigaz­gatási bizottsága által elvként kimondott ajándék­elfogadás szabadsága a többi törvényhatóságok­ban a közigazgatási tisztviselőknél szokásban van-e? Miként azt a képviselőházban is kijelentettem, azon álláspont, hogy a közigazgatási- tisztviselőnek sza­bad ajándékot elfogadnia, ellenkezik a közigazgatás kötelezettségeivel, a törvénybe és közérdek kívá­nalmaiba ütközik s megingatja a közigazgatási tisztviselők pártatlanságába vetett, magasabb ál­lami erednek szempontjából is feltétlenül megkí­vánható bizalmat.« Berki Gyula: Helyes! Kiss Menyhért: Tudomásul veszem, hogy Berki Gyula képviselő ur azt, hogy valaki a ter­mészetbeni ellátáson kivül öt millió korona értékű értéket kap, nem tartja ajándékozásnak. (Tovább olvassa) »A közigazgatás tisztviselője ugyanis bírói teendőt is végez, minélfogva nemcsak füg­getlennek és részrehajlatlannak kell lennie, hanem függetlenségét és részrehajlatlanságát a legkisebb gyanútól is szigorúan meg kell óvnia; mert ha anyagi érdekeltsége a külső látszat szerint függő helyzetbe hozza egyesektől s alkalmat nyújt arra a feltevésre, hogy hivatalos eljárásában és intéz­kedéseiben nem a tárgyilagos, pártatlan igazság, de egyesekkel szemben anyagi előnyökért gyako­rolt kedvezés vezeti, akkor a jogkereső felekben megrendül az állam rendjébe és a közigazgatás tisztaságába vetett bizalom, s a hatóság iránti bi­zalmatlanság elégedetlen és az államra nézve ve­szélyes elemeket teremt. Minthogy az állam­rendnek az igazgatással és jogszolgáltatással fog­lalkozó köztisztviselő független és pártatlan eljárá­sába helyezett feltétlen bizalom és tisztelet képezi egyik lényeges támaszát és biztositékát, felhívom a közönséget, hogy éber és hatékony felügyeletet és ellenőrzést gyakoroljon a felett, hogy a közigaz-, gatási tisztviselők ebbeli minőségükben magán­felek által nyújtott ajándékoknak vagy bármily című anyagi előnyöknek és kedvezményeknek már az előadott köztekinteteknél fogva sem tűrhető és megengedhetlen elfogadásától feltétlenül tar­tózkodjanak.« (Zaj jobb felől.) Mi a< ma, 110 hold torontáli föld ! Az semmi ! (Tovább olvassa.) »Ahol egyes tisztviselők részéről ezzel ellenkező jelenségeket tapasztalnak, azokat szigorú vizsgálat tárgyává tegye és az e részben vétkesnek talált tisztviselőkkel szemben a törvény szigorával járjon el.« , . • •

Next

/
Thumbnails
Contents