Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-52

424 A nemzetgyűlés 52. ülése 1922. évi szeptember hó 16-án, szombaton. Ezidőszerint azonban — ahogy tudom — a helyzet már az, hogy ugy a hely tekintetében, mint egyébként, a nehézségek vagy egészen eliminálva vannak, vagy legalább is egészen rövid időn belül eliminálva lesznek, s ugy a kamarának, mint pedig az áruforgalmi irodának bevonásával és közreműködésével igyekezni fogunk ezt az eljárást és adminisztrációt a lehető legegyszerűbbé tenni. Méltóztassék tehát ebben a tekintetben megnyugodva lenni, legalább is azon igyekezet és törekvésre nézve, hogy ebben a tekintetben azt, ami egyáltalában lehető, megcsináljuk. Ami a cseh korona-követeléseknek, illetőleg tartozásoknak kérdését illeti, erre vonatkozólag tisztelettel megjegyzem, hogy ezzel a kérdéssel az érdekeltség már régebb idő óta és több alkalommal foglalkozott. Annakidején mindig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy egy ilyen moratóriumnak elrendelése, illetve ennek kérése nem lenne helyénvaló. Hiszen a helyzet természetesen mindig változik a cseh koronának emelkedéséhez s azokhoz a gazdasági összeköttetésekhez és viszonyokhoz képest, amelyek a dolog természeténél fogva időről-időre különbözőképen alakulnak. A kormány ebben a tekintetben feltétlenül meg fogja hallgatni az érdekeltségeknek véleményét és nézetét, és ezen az alapon az érdekeltségekkel egyetértően fog ebben a kérdésben eljárni. Megjegyzem továbbá, hogy a magam részéről azt a bizonyos 300 millió koronás számot, amelyet emliteni méltóztatott, igen túlzottnak tartom. Rassay Károly: Azt hiszem, hogy kicsi! Kállay Tibor pénzügyminister : Ezt nem tudom, mert adatok nem állnak rendelkezésemre. Én ugy ismerem a helyzetet, hogy az érdekeltségnek nincsenek összegyűjtött és táblázatba foglalt adatai és kimutatásai arra nézve, hogy tulajdonképen miről lehet itt de facto szó. Az én megítélésem és érzésem szerint azonban, ez túlságosan nagy szám s azt hiszem, hogy ez inkább csak azt az ijedelmet, vagy azt a bizonyos kellemetlen érzést mutatja, amely azokban, akik maguk is érdekelve vannak, az ilyenféle kérdések megítélésénél mindig megnyilatkozik. Remélem, hogy ebben a tekintetben a helyzet nem olyan nehéz. Mi mindenesetre alkalmat keresünk és azt hiszem, fogunk is találni a legrövidebb időn belül arra, hogy ezt a kérdést az érdekeltséggel igen alaposan megbeszéljük s ennek alapján és ilyen értelemben tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Kérem méltóztassék ezeket a felvilágosításokat megnyugtatáskép tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az igazságügy minister ur kivan szólni. Daruváry Géza igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A javaslat büntetőjogi részére vonatkozó észrevételekre akarok pár szóval megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Ulain Ferenc képviselő ur két javaslatot tett. Az egyik az, hogy az 5. pontnál hagyás- • sanak ki ezek a szavak »jobb tudomása ellenére«. Indokolta ezt azzal, hogy ez alig bizonyítható, miután lelki mozzanatokról van szó. Erre azt válaszolom, hogy a büntetőjog számtalan intézkedésénél és tételénél a lelki momentumok döntő szerepet játszanak s igenis bizonyíthatók ; lehet például bizonyítani azt, hogy valaki tudott valamit előzetesen s igy jobb tudomása ellenére cselekedett. Ilyen büntetőjogi szabályoknál a legprecizebb fogalmazásra kell törekednünk, mert különben tényleg megtörténhetnék, hogy, ártatlan emberek meghurcoltatnának. Itt a bűncselekmény tényálladékának konstruktiv eleméhez tartozik az, hogy valaki tudván, tehát jobb tudomása ellenére terjeszthessen valótlan híreket. Kérem tehát, hogy az eredeti szöveget elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Ulain képviselő urnák második javaslata az volt, hogy az 1. pontnál ejtsük el az üzérkedés fogalmát és helyébe, gondolom, az egyszerű üzletkötés is ezen büntetés alá essék. Kénytelen vagyok ez ellen is nyilatkozni, mert szem előtt kell tartanunk, hogy itt kivételesen súlyos büntetésekről van szó s az első négy pont olyan cselekményekről intézkedik, amelyek rendeletileg vannak szabályozva. Ezek a rendes jogszabályok szerint tulajdonképen kihágások és csak ezen cselekmények rendkívül súlyos voltára való tekintettel nyilváníttatnak kivételkép bűntetteknek. Amennyiben egyes üzérkedések történtek, azok is eshetnek kihágási eljárás alá, mert kihágási rendeleteket joga van e téren a pénzügyminister urnák kiadni. Itt is kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Horváth Zoltán képviselő ur javasolta, hogy az ítélet közzétételére vonatkozólag tágabb rendelkezést vegyünk fel. Ez ellen nincs kifogásom, ehhez hozzájárulok. Láng János képviselő ur két javaslatot tett. Az egyik az, hogy a 3 évi fegyházbüntetés 5 évre emeltessék; a másik pedig az, hogy a mellékbüntetéseknél az elitélt egyszer s mindenkorra tiltassék el minden kereskedés üzésétől. Ennek a második javaslatnak elfogadását teljesen lehetetlennek tartom, miután ez tulajdonképen minden keresetképességétől való megfosztását jelentené az illetőnek. A törvényjavaslat szerint 1—10 évig lehet eltiltani; azt hiszem, ez tökéletesen elégséges* Ami a képviselő ur másik javaslatát illeti, hogy a büntetést 3 évi fegyházról 5 évig terjedhető fegyházra emeljük fel, erre nézve azt akarom kiemelni, hogy elvi álláspontom az, hogy a büntetéseket először is ne hangulat szerint állapítsuk meg, hanem merőben objektív kritériumok szerint és tartózkodjunk túlmagas büntetések megállapításától. (Helyeslés.) Túl-