Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-51

386 À nemzetgyűlés 51. ülése 1922. é­T. Nemzetgyűlés! Nines szándékomban részletezni ennek a csatornának várható ered­ményeit. Az eredményeket a jövő fogja meg­mutatni. Vannak olyan kifogások is, amelyek arra irányulnak, hogy bizonyos szikes terüle­tekre nem lesz jó hatással ennek a csatornának létesítése, a területeknek kiszárítása, de ez olyan kis indok, amely egyáltalán számba sem jöhet azok mellett a nagy érdekek mellett, amelyek a csatorna létesítését indokolják. Maga a csatorna terve ugy van készítve, hogy a csatornák, ameddig csak lehetséges, körülbelül 50 km hosszúságban, öntözésre is be lesznek épitve, ugy hogy megkezdjük az öntözést is ezeken a területeken és ha lesznek olyan terü­letek, ahol a sziknek teljesen szárazzá tétele nem lesz kívánatos, az öntözés révén, fogjuk ezt pótolni, A bevezető csatornák ugy lesznek épitve, hogy ott a viz elzárható legyen és ha a Tiznek további levezetése már nem szükséges s ez esetleg hátrányokat okozna, a viznek levezetése is fel­tartóztatható. Minden ugy van előkészítve, hogy számítunk minden eshetőségre ennél a törvény­javaslatnál és miután ez a munkálat már meg­kezdődött, a háború éveiben folytatódott ós Bajáról felfelé és lefelé 30 km. hosszúságban a csatorna már ki is épült, ez a munkálat nem maradhat abba. Ott állnak az óriási, drága gé­pek ; már négy éve rozsdásodnak és tönkre­mennek. (Igaz! Ugy van!) Ezeket a munkála­tokat tehát igazán nem csak az érdekeltek szempontjából, hanem az állam érdekéből is fel­tétlenül folytatni kell. (Igaz! Ugy van!) Halász Móric t. képviselőtársam rámuta­tott arra is, hogy a régebbi időben nagy közsé­gek léteztek, amelyek később elpusztultak, a lakosságnak onnan való eltávozása révén is és a vizeknek más medrekbe való átfolyása révén, amikor a dunai ágak egy mederbe mentek vissza; ezek a vidékek ugy maradtak itt, hogy a viznek nincs lefolyása és igy a talajvíz nagy károkat okoz. Amit Szakács t. képviselőtársam felhozott, a másik vizi társulatnál is ugyanezek a mun­kálatok nagyon előrehaladott stádiumban van­nak és a részletes tervek az általa Emiltett csa­tornázásra nézve is már ki vannak dolgozva. Remélem, hogy még ebben az évben ezek a ter­vek is elkészülnek és meg van minden remény­ség arra, hogy azoknál a vizi társulatoknál is az állam ép ugy kezébe veheti az intézését és a munkálatok végrehajtását, mint ahogy ennél a csatornánál teljesítette. Az állami beavatkozás, illetőleg a föld­mivelésügyi ministeriumnak ilyen erősebb kézzel való beavatkozása, hogy t. i. fel kellett függesz­teni e társulat autonómiáját, ministeri biztost kellett kinevezni a társulat ügyeinek intézésére, a munkálatoknak nagy horderejére való tekin­tettel szükséges volt és örömmel jelenthetem ki, hogy a földmivelésügyi ministeriumnak az az ' n szeptember hó 15-én, pénteken. intézkedése magánál a társulatnál sem talált ellenkezésre, sőt a társulati tagoknak igen nagy része kívánta azt, hogy a földmivelésügyi minis­terium teljes erővel nyúljon bele ezeknek a csatornaügyeknek intézésébe munkálatokat a földmivelésügyi ministeriumnak felügyelete, ellenőrzése és közreműködése mellett hajtsák végre. Mindezek a munkálatok most már any­nyira haladtak, hogy a törvényjavaslatot mó­domban volt idehozni a nemzetgyűlés elé és miután a munkálatok már meg is kezdődtek, a pénzügyminister ur már előlegeket is adott, ugy hogy folynak a munkálatok, — most csak arra van szükség, hogy a törvényhozás járuljon hozzá ahhoz, hogy ezeket a munkálatokat állami támo­gatással végezzék. Az érdekelteknek később vissza kell fizetniök az összeget, tehát itt nem nemzeti ajándékról van szó, hanem csak kölcsönről, hogy a munkálatok végezhetők legyenek. Erre pedig szükséges a törvényhozás hozzájárulása ilyen törvényjavaslat alakjában ; ennélfogva kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a javaslatot általános­ságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a Mzépen.) Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Ha az előadó ur szólni nem kivan, a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. Nem­zetgyűlést : méltóztatik-e az előttünk fekvő tör­vényjavaslatot általánosságban és részletes tárgya­lás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfodad­ják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség. A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvény­javaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Szabóky Jenő előadó : Mélyen t. Nemzet­gyűlés ! Indítványozom, hogy a címnél egy kis stiláris módosítás tétessék, még pedig a szavak helyett »kiépítése tárgyában« a szokásos »ki­építésekről« kifejezés alkalmaztassák. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha nem, a vitát bezárom és a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánitom. Fel fogom tenni a kérdést, hogy el méltóz­tatnak-e fogadni a címet az eredeti szövegben. Amennyiben a címet eredeti szövegben nem méltóztatik elfogadni, fel fogom tenni a kérdést, hogy az előadó ur stiláris módosításával méltóz­tatnak-e elfogadni. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a cím eredeti szövegét elfogadni? (Nem.) Kér­dem, hogy méltóztatnak-e a címet az előadó ur által javasolt stiláris módosítással elfogadni ? (Igen.) Kimondom a határozatot, hogy a Ház ebben az értelemben fogadta el a címet.

Next

/
Thumbnails
Contents