Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-50

A nemzetgyűlés 50. ülése 1922. maradt-e ki. Amig a törvény mindenütt kimondja, hogy társulati pótadó vetendő ki, ennél mellőzi, ellenben kifejezetten kimondja mindazokat a pótlékokat, amelyeket ez a külön, névtelen adónem is viselni tartozik. (Az elnöki széket Almásy László foglalja él.) Kérdezem az igen t. pénzügyminister urat, vájjon fogja-e állami adópótlék terhelni ezeket a névtelen adókat, miután az egész vonalon rendelkezés történik a pótlékolásról, csak épen itt hallgatja el a javaslat, vájjon társulati adópótlékot kell-e kivetni. Káilay Tibor pénzügyminister: Nem; állami adópótlék nincs! Strausz István: De ez nincs kimondva. Urbanics Kálmán: Nem hallunk egy szót sem ! Hangosabban ! Akkor nem szavazzuk meg ! (Felkiáltások jobbról: Mihozzánk is beszéljen!) Elnök: Szólásra senki sem jelentkezett, a vitát bezárom. A szakasz nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 29. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 29. és 30. §-kat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 31. §-t.) Temesváry Imre előadó: T Nemzetgyűlés! A 31. §-hoz egy uj harmadik bekezdést vagyok bátor javaslatba hozni, miután ez a szakasz az adókivetésre vonatkozik, illetőleg az adókivetésnél a vállalatok bevallását emliti meg, azonban a szakaszból hiányzanak azok a vállalatok, amelyek felszámolás vagy csőd alatt állanak. Ezért szükségesnek tartanám ezt a szakaszt kibővíteni azzal, hogy ha valamely vállalat csőd vagy felszámolás alatt áll, abban az esetben, nehogy a csőd vagy felszámolás alatt álló vállalat vagyona elkallódjék, szükséges, hogy a pénzügyigazgatóság által meghatározott időben az illetékes pénzügyigazgatósághoz a vagyonállagrói bizonyos kimutatás nyujtassék be. Konkrét javaslatom a következő : (Olvassa) : »3. A jelen törvény 12. §-ának 4. és 5. bekezdéseiben Emiltett esetekben köteles a vállalat számadásait évenkint egyszer a pénzügyigazgatóság által esetről-esetre meghatározandó időben az illetékes pénzügyigazgatósághoz benyújtani.» Tisztelettel kérem módosításom elfogadását. Elnök : Kíván még valaki hozzászólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Ugy fogom feltenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni, felteszem a kérdést, hogy az előadó ur által javasolt módosítással méltóztatnak-e elfogadni ? Kérdem a t. Házat: méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget? (Nem.) Kérdem a t. Házat : méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget az előadó ur által javasolt módositásévi szept. hó 14-én, csütörtökön. 373 sal? (Igen.) A szakaszt ilyen értelemben elfogadottnak jelentem ki. Következik a 32. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 32—39. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 40. §-t). Elnök : G-aal Gaston képviselő urat illeti a szó. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Ennek a szakasznak 3. pontja a következőket mondja ki (Olvassa) : »Közlekedési vállalatoknál a közlekedési üzemből eredő jövedelem után kivetett társulati adó felosztása elmarad és az adót teljes összegében a vállalat székhelyén kell előírni.« Megengedem, hogy nagyban és általánosságban a szakasznak ez a rendelkezése helytálló, azonban lehetnek az országban olyan körülmények, amikor ebből kifolyólag bizonyos károsodás éri azokat a községeket, ahol ilyen közlekedési vállalatok vannak. Nevezetesen épen a Balaton-tavon van két ilyen vállalat is : az egyik egy közlekedési vállalat, a másik pedig egy halászati részvénytársaság, amelyeknek a Balaton-tó több részén vannak telepeik és állomásaik, de mindössze 4 vagy 5 ilyen helyről van szó, amelyek közt ezt az adót a községi pótadó szempontjából nagyon könnyen fel lehet osztani, illetőleg reparciálni. Épen azért, hogy ilyen esetekben meg ne történhessék az, hogy teszem, a Balatontavi Gőzhajózási Társaság adója, Budapesten lévén a központja, itt lesz fizetendő és a községi pótadót is az adók után Budapest élvezze, szükségesnek tartom, hogy a szakaszhoz egy pótlás vétessék fel, amelynek következtében ezek az anomáliák megszüntethetők. Ezért tisztelettel bátorkodom a következő pótlást ajánlani a 40. §-hoz. (olvassa) : »A harmadik bekezdés pótlásául a következő szöveg iktattatik be: Nem esnek ezen bekezdés rendelkezése alá egyes korlátolt területek (belvizek, tavak, átkelési szakaszok, kczuti vagy vicinális érdekeltségek) közlekedési vállalatai, ha adójuk e szakasz első és második bekezdésének rendelkezései szerint előírható. Ezeknél az első és második bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.« Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék indítvány ómat elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügvminister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A 40. §. megtámadott harmadik bekezdésében csupán a közlekedési vállalatokról van szó, mig, ha jól értettem meg a módosítást, ott olyan vállalkozások is szerepelnek, amelyek nem vonhatók a közlekedési vállalatok fogalma alá. Ebből a szempontból is, de meg különösen azért, mert a netán mutatkozó anomáliákat módunk lesz megszüntetni a községi adóztatás rendezéséről szóló törvényben, kérném a szakasz változatlan elfogadását, mert hiszen evvel nem esi-