Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-50

370 À nemzetgyűlés 50. ütése 1922. figyelemmel fogunk lenni, s igyekezni fogok a javaslatba olyan rendelkezéseket felvenni, amelyek lehetővé teszik részükre azt, hogy az egyformaság és az arányosság ezen a ponton is biztositassék. Ezt a kívánalmat maga a főváros is kiemelte abban a memorandumban, amelyet az adótörvényekre vonatkozólag előterjesztett, s amelyben szintén a kérdésnek ilyenféle módon való megoldását akceptábilisnak tartja azokkal az aggályokkal szemben, amelyeknek eredetileg kifejezést adtak ezek a körök s amelyeknek bizonyos mérvig való jogosultságát magam is elismerem s azoknak honorálását és a kívánságoknak az általam jelzett módon való teljesítését én is méltányosnak vélem. Kérem, méltóztassék ezeket a felvilágosításaimat megnyugvással tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. A szakasz ellen módosítás nem nyújtatott be, s igy az meg nem támadtatván, az 1. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Forgács Miklós jegyző : (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át.) Szentpáli István! Szentpáli István : T. Nemzetgyűlés ! Már az általános keresetiadó megfelelő szakaszánál voltam bátor indítványozni, hogy a külföldről származó jövedelem adómentes legyen és ott a vonatkozó szakasz töröltessék. E tekintetben a pénzügyminister ur érvelése ellenére sem vagyok megnyugodva, még pedig azért nem, mert most is azt látón), hogy a koiona nagymértékű árhanyatlásának egyik legfőbb oka az, hogy a kivitelt megakadályozzuk, (ügy van! half elöl.) Megakarjuk szüntetni a drágaságot az élelmi cikkeknél és épen ez által mozdítjuk elő a drágaságot. Szerintem ennek a szakasznak is ez lesz a következménye, és épen ezért itt is bátor vagyok megismételni az általános kereseti adónál tett javaslatomat, hogy ez a szakasz töröltessék. Elnök; Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur óhajt nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Én már bátorkodtam előző felszólalásomban a kereseti adónál rámutatni arra, hogy az államnak egy ilyen elvnek lefixirozására, hogy t. i. a külföldről befolyó jövedelmeket is adó alá vonhassa, a maga adóztatási jogkörének helyes megállapítása szempontjából szüksége van. Bátorkodtam továbbá reámutatni arra is, hogy már a külső szerződések megkötése szempontjából is szükséges az, hogy legyen egy ilyen értelmű rendelkezésünk a törvényben, amely megadja nekünk a módot és a lehetőséget arra, hogy abban az esetben, ha a viszonossági szerződésre vonatkozó tárgyalások során megfelelő eredményt nem biztosithatnánk, teljesen szabadon rendelkezhessünk ezeknek a jövedelmeknek megadóztatása tekintetében. Hozzátettem azonban azt is, — és ezt újólag hangsúlyozom, — évi szept. hó 14-én, csütörtökön. hogy a jelenlegi, az adott viszonyok között egyáltalában nincs szándékom olyan intézkedéseket tenni és olyan adóztatást megállapítani, amely nehéz helyzetet teremtene és terhet jelentene ezekre az adózókra nézve, ami országos közgazdasági szempontból egyáltalában nem lenne kívánatos. Ennélfogva élni fogok a felhatalmazással addig a mérvig és ideig, amig ennek szüksége általános közgazdasági érdekekből fenforog és ezeket az általános közgazdasági érdekeket nagyban és egészben ép ugy fogom fel, mint a t. képviselőtársam. Remélem, hogy a nyújtott felvilágosítások után ennek a szakasznak megállapításába t. képviselőtársam is bele fog nyugodni. Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 3. §-t.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Strausz István ! Strausz István: A kereseti adójavaslatnál már elintéztük ezt. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 4—7. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8. §-t.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Ez a szakasz valamely vállalat felszámolása vagy csődbe kerülése esetén meghatározza azt a napot, amelytől kezdve a társulati adót törölni kell. Miután azonban a javaslat eredeti szövegében csak a felszámolás megkezdése van precízen meghatározva, ellenben a csődbekerülés ideje nincs kifejezésre juttatva, ennélfogva szükségesnek tartom, hogy ezen szakasz első bekezdésének második sorába a »megkezdését« szó után, a következő szöveg tétessék: »vagy a csőd megnyitását.« Kérem ezen módosításom elfogadását. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e elfogadni a szakaszt eredeti szövegezésében? (Nem!) Ha nem, akkor a szakaszt az előadó ur módosított szövegével jelentem ki elfogadottnak. Következik a 9. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 9—15. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 16. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 16. §-hoz 8. pontként pótlólag egy ujabb bekezdést kívánnék felvétetni. Ugyanis vannak olyan vállalataink, amelyeknek a trianoni béke-