Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-50

S38 A nemzetgyűlés 50. ülése 1922. Szabó Imre képviselő urat és végül az Országos Kivándorlási Tanácsba Várnai Dániel képviselő urat megválasztottnak jelentem ki. Felkérem Ulain Ferenc képviselő urat, amennyiben jelen van, hogy az esküt tegye le. A képviselő ur nincs jelen. Hegymegi Kiss Pál: A házszabályokra való hivatkozásra az eskü letétele előtt szót kérek. Elnök : Milyen címen kivan szólni a képviselő ur? Hegymegi-Kiss Pál : A házszabályokhoz ! Elnök : A szó megilleti. Hegymegi-Kiss Pál : Tisztelettel bátor vagyok megemlíteni a t. Nemzetgyűlésnek, hogy tagja vagyok annak a biráló bizottságnak, amely előtt fekszik TJlain képviselő ur végleges igazoltatása. Ez a kérdés még nincs eldöntve, ennélfogva megemlitem, hogy a házszabályok értelmében Illáin Ferenc képviselő ur biráló bizottsági tag nem lehet. (Ugy van! half elöl.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A képviselő ur által tett kifogás tényleg alapos, mert a házszabályok rendelkezése szerint a bírálóbizottságnak végleg nem igazolt képviselő tagja nem lehet. Miután a képviselő ur a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe tényleg még felvéve nincs és végleg igazolt képviselőnek általában még ki nem jelentetett, bírálóbizottsági taggá történt megválasztását érvénytelennek jelentem ki és helyére a nemzetgyűlés a végleg igazolt képviselők sorából más tagot fog választani. Felkérem Eckhardt Tibor képviselő arat, a házszabályok 33. §-ában előirt eskü letételére. (Nincs itt!) A képviselő ur nincs jelen. Napirend szerint következnék az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Minthogy a pénzügyminister ur nincs jelen, mert a bizottságban egyébként van hivatalosan elfoglalva, az ülést ez okból 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az igazságügyi és pénzügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém az igazságügyi és | énzügyi bizottság együttes jelentését a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló 67. törvényjavaslat tárgyában benyújtani. (Éljenzés.) Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani. (Helyeslés. Felkiáltások balfelöl: Felolvasni !) Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak tárgyalására nézve a sürgősség kimondatik. Napirend szerint következik az általános kereseti adóról szóló javaslat részletes tárgyalása (Trom. 36, 63) és pedig az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. évi szept. hő 14-én, csütörtökön. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat 5. §-át.) Szentpáli István! Szentpáli István: T. Nemzetgyűlés! Az 5. §-ban foglalt intézkedést, amely a külföldről származó jövedelmet adóztatja meg, igazságtalannak és helytelennek tartom, először adózási, másodszor közgazdasági szempontból azért, mert a külföldről származó jövedelem külföldön kétségtelenül meg lesz adóztatva s meg lesz adóztatva itt belföldön is, ennélfogva kétszeri adózásnak lesz alávetve. De másodszor és főleg közgazdasági szempontból azért helytelen ez az intézkedés, mert ha valutánkat meg akarjuk javitani, akkor kétségtelenül arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb kivitelt érjünk el és a külföldről is minél több jövedelmet hozzunk be. Ez az intézkedés ezt meg fogja akadályozni, mert sokan tartózkodni fognak külföldi vállalkozásoktól. Szerintem ez is egyik láncszeme helytelen pénzügyi politikánknak, amely egyrészről a kivitelt elő akarja mozdítani, de másrészről magas kiviteli illetékekkel megakadályozza. En tehát általános közgazdasági szempontból is kérem, hogy ezt a szakaszt törölni méltóztassék. Elnök : Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur kivan szólni. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről tisztelettel inditványozom, hogy az 5. § 2. bekezdésének 5. sorában »adót már fizet« szavak után pont tétessék s a bekezdés hátralévő része elhagyassák. Ezen 5. § szerint ugyanis azok a vállalatok, amelyeknek külföldön is tevékenységük van, összes jövedelmük után belföldön adóznak. A 2. bekezdés csakis abban az esetben ad ez alól felmentést, ha az illető vállalat már külföldön jövedelemadót és ennek az adónak megfelelő kereseti adót fizetett, feltételezve azonban azt, hogy a két állam között viszonosság áll fenn. / Én ennek a viszonosságnak, mint kelléknek a fentartását a mai időben kifogásolom. Itt különösen a kis-entente államairól van sző. Nagyon jól tudjuk, hogy az itteni vállalataink ott lévő fiókjai gazdasági és kulturális szempontból s egyáltalában a magyarság szempontjából nagyon fontos, hogy fenmaradjanak. Mivel pedig a viszonossági szerződések megkötése a mai időkben nehezen megy, sőt értesülésem szerint csak Olaszországgal van ma ilyen szerződés megkötve, ennélfogva én azért, hogy ezen vállalatok külföldi fiókjainak fenmaradása biztosittassék, amely cél elsősorban a magyarság érdeke is, a viszonosságra vonatkozó rendelkezést kihagynám, s igy természetesen a bekezdés hátralévő részét is törlendőnek vélném. Igaz ugyan, hogy a pénzügyministernek mód nyujtatik ebben a bekezdésben arra, hogy viszonosság hiányában is megfelelő rendelkezéseket alkalmazzon, azonban mivel az illetékes szakkörök aggályoskodnak s ezen aggályuk helyt-