Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

334 A nemzetgyűlés 49. i'âêse 1922. tartatik, esetleg többezer jelenlévő van, tehát technikailag lehetetlenség, hogy több ezer munkás irjon alá egy ivet és csatolják azokat az aláírásokat a felvett jegyzőkönyvhöz. Ugyanúgy nincs megállapítva, hogy kit értenek az alapítók alatt. Az alakuló ülésről felvett jegyzőkönyvben felsorolt jelenlévők névsora az alapítók neveit is magában foglalja, mert aki jelen van ott, az egyúttal alapító is. Miért kell tehát az alapitókat külön megkülönböztetni ? (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Hallj uh ! a szélsobaloldálon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Rothenstein Mór : Fiókparlament ! (Egy hang jobbfelöl : A bútorokról beszéltünk !) Peyer Károly : Mindezek alapján azt kell megállapítanom, hogy azok a kellékek, amelyek itt fel vannak véve, olyanok, hogy a gyakorlatban keresztülvihetetlen még olyan egyesületnél is, amelynek a megalakulásánál kérik ezt. De az állapotokra jellemző, hogy a közigazgatási hatóságok mindazoknak a helyi csoportoknak az ügyében is, amelyekre nézve még eddig nem hoztak végleges határozatot — és ilyenek tömegével vannak — most utólag kérik, hogy terjesszék be például az alakuló gyűlésen voltak névsorát három példányban. Ez technikai lehetetlenség, mert hiszen azoknak a munkásoknak, illetőleg egyesületi tagoknak nagy része nincs is már ott azon a telepen, nem ott dolgoznak, nem annak a fióknak a tagjai; lehetetlenség tehát, hogy egy vagy két évre visszamenőleg jelentsék be újra ilyen aláírásokkal, hogy kik az egyesületnek alapitói. Pestmegye alispánja például azt mondja a földmunkások szövetsége szentendrei helyi csoportjának megalakításánál, hogy a bejelentő nem igazolta az elsőfokú rendőrhatóság és a város polgármestere utján a helyi csoport tagjainak megbízhatóságát és a helyi csoport felállításának szükségszerűségét. • Halász Móric: Ez egészen törvényes! Agorasztő nem csinál olyant, ami nem törvényes. (Zaj a szélsobalóldalon.) Peyer Károly : Az esztergomi járás főszolgabírója például betiltja a helyi csoport megalakulását egy csomó rendeletre való hivatkozással, azt mondva, hogy a 88.318/1919 B. M számú, illetőleg az 5735/1914. számú, stb. rendelet értelmében — felsorol egy csomó rendeletet — ő a helyi csoport megalakulását nem veszi tudomásul. Ha megnézzük ezeket a rendeleteket, akkor kitűnik, hogy a 88.318/1919. B. M. számú rendelet 4. §-a az 1919. évi október 31-ike előtt alakult egyesületekre vonatkozik, továbbá hogy az 1922-ben kiadott 5230. számú rendelet hatályon kívül van helyezve, az 5479/1914. számú rendelet pedig egyes törvényhatóságokban — igy Szabadka és Újvidék városokban — korlátozza az egyesülést. (Zaj a jobboldalon.) Látszik, hogy nem is létező, illetőleg ide nem vágó rendeletek számainak tömeges felsorakoztatásáévi szeptember hó 13-án, szerdán. val igyekeznek olyan állitást bizonyítani, amely nekik nem adhat jogot és lehetőséget arra, hogy a helyicsoportok működését megakadályozzák. Ismét Pest megye alispánja az élelmezési munkások erzsébetfalvai helyi csoportját betiltja, mert a 77.000. számú körrendelet a helyi csoportok megalakulásának tudomásulvételénél követendő eljárás tekintetében uj jogszabályokat állit fel, a szóban forgó egyesület központi vezetőségének Emiltett bejelentése pedig ezek hatálybalépte előtt nyújtatván be, a 77.000. számú rendelet értelmében szükséges mellékleteket, okmányokat nélkülözi, miért is az elutasítandó volt. Amikor tehát egy helyi csoport előbb alakult meg és annak bejelentése a régi rendelet alapján előbb szabályszerűen megtörtént, akkor utólag megjelenik egy másik rendelet, amely más rendelkezéseket tartalmaz . . . Halász Móric: Ez természetes! Peyer Károly : .. . nem kívánhatja az alispán azt, hogy hónapokkal később kiadott rendeletekben foglalt rendelkezések alapján tegyék, újból szereljék fel azt a kérvényt az alakuló gyűlésen jelenvoltak aláírásával ellátott jegyzőkönyvvel. Halász Móric: Fel kell szerelni! Peyer Károly: Ez nem lehetséges, mert ugyanazok, akik az alakuló gyűlésen részt vettek, ezen alakuló gyűlés után másodszor nem hívhatók össze, mert hiszen már ott sincsenek. Egy példányban be lett terjesztve a jegyzőkönyv megfelelő számú aláírással a 122.000. számú rendeletnek megfelelően, igy utólag azonban egy rendeletet visszaható erővel felruházni lehetetlenség. Ezt akarom épen bizonyítani. Halász Móric: Most szavaztuk meg a földadót is visszaható erővel! Peyer Károly: Ott be lehet hajtani, az egészen más valami. Ugyanígy Pest megye alispánja felszólítja a kiskunfélegyházi élelmezési munkások helyi csoportját ötnegyed évi működés után, hogy a csoport alakuló gyűléséről nem a 122.000., hanem a 77.000. számú rendeletnek megfelelően pótlólag terjessze be a megalakulási jegyzőkönyvet. Halász Móric : Beterjeszti pótlólag Ez megvan az Országos Kaszinónál is ! (Ellenmondások a szélsobalóldalon.) Pótlólag tessék beterjeszteni ! (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólásaikkal a szónokot állandóan zavarni, hiszen az idő már úgyis nagyon előrehaladt. Egyúttal a méltányosságra való hivatkozással, tekintettel arra, hogy az a személyzet, amely az irodai munkákat ellátja, később már nem lenne abban a helyzetben, hogy villamossal juthasson haza... (Zaj.) — csendet kérek képviselő urak, méltóztassék lehetővé tenni, hogy az elnök kérését befejezhesse — ...már ebből a szempontból is kérném a mélyen tisztelt képviselő urakat, tegyék meg azt, hogy felszólalásaikat