Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

326 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hó 13-án, szerdón. Elnök : Én a képviselő urat teljesen tárgyilagosan figyelmeztettem, és meg vagyok Győződve arról, hogy ő illő tisztelettel fogadja, tehát az uraknak nincs semmiféle okuk arra, hogy felháborodjanak. Méltóztassék folytatni képviselő vr. (Helyeslés.) R

assay Károly: T, Nemzetgyűlés! Én azzal zárom le ebben az ide bedobott kérdésben a vitát, hogy méltóztassék ezt az indítványt megtenni, de ettől függetlenül is azt kell mondanom, hogy az igazságügyi hatóságokkal nem én rendelkezem, hanem a t. igazságügyminister ur, aki az önök támogatása alapján ül abban a székben, tehát a t. igazságügyminister ur feladata, hogy ha itt ilyen bűncselekmény forog fenn, az eljárást megindittassa és intézkedjék, hogy ebben az ügyben a nemzet végre tisztán lásson. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Államtitkár volt! Államtitkár korában miért nem indította meg az eljárást ?) Azért nem indítottam meg t. képviselőtársaim, mert én nem láttam alapot arra, hogy megindítsam. Ha önök tudnak alapot, indítsák meg. (Zaj és félkiáltások a jobboldalon : Most megszavazza !) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Rassay Károly : És ha most kívánom, hogy megindítsák, csak azért kívánom, hogy ebből a nagyon kényelmes helyzetből, amelybe a t. képviselő urak magukat belehelyezték, hogy itt általános vádakat dobnak oda olyan emberekkel szemben, akik nem védekezhetnek, kényszerítve legyenek legalább morálisan olyan lépésekre szánni magukat, hogy ország-világ tisztán lássa, kinek van igaza : azoknak-e, akik vádat emelnek, vagy azoknak, akik ezeket a vádakat fórum hiányában kénytelenek szótlanul tűrni. (Zaj a jobboldalon.) Patay Tibor: Eszerint Fényes Lászlónak igaza van ! Rassay Károly: Ez nekem egyéni álláspontom, mint embernek, az emberrel szemben. Az októberi forradalomról egyébként nekem, mint politikusnak megvan a véleményem, amelyből soha titkot nem csináltam. De függetlenül ettől a dologtól, végeredményben nem arról van most szó, hogy mi volt az októberi forradalom. Arról van szó, hogy lehetséges-e az, hogy egy magyar állampolgárnak, legyen az akárki, egyéni szabadságát el lehessen venni jogalap nélkül, szabályszerű eljárás nélkül. Itt pedig ez történt. Ez politikai üldözés, amelyet nekem szóvá kell tennem. (Mozgás a jobboldalon.) Fényes László képviselőjelölt volt az általános választásokon. Addig, amíg nem volt képviselőjelölt, nem volt vele senkinek semmi baja. (Felkiáltások a jobboldalon : Mert hallgatott ! Magára vonta a figyelmet!) Abban a pillanatban azonban, amikor meg merte kockáztatni azt, hogy a jelenlegi kormányzattal szemben egy ellenzéki párt programmjával képviselőnek fellépjen, ez az ember szabad prédája lett a hatóságoknak. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Itt van előttem Heves vármegye alispánjának határozata, amely határozattal Fényes László internálását rendelte el. (Zaj a jobboldalon.) Az indok a következő: Ulain Ferenc : Franciaországban, Angliában mit csinálnának vele? (Zaj a szélsöbaloldalon. Egy hang jobbfelöl : Már régen lógna !) Drozdy Győző : Angliában az ártatlan embereket nem bántják ! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : A müveit nyugaton már, lógna! Nagy zaj.) Rassay Karoly : Ulain t. képviselőtársamnak leginkább óvatosnak kellene lennie az ilyen általános vádak tekintetében, mert látja t. képviselőtársam, nem is olyan régen még, máglyára akartak rakni minden szabadkőművest. Vájjon, mit csinált volna t. képviselőtársam, ha egy általános vád alapján az ő személyére vonatkozólag is ezt a megítélést alkalmazták volna, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ulain Ferenc : Meg fogok felelni ! Rothenstein Mór : A tabellák ellenére ! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Rassay Károly: Heves vármegye alispánja elrendelte az internálási eljárást a következő általánosságokban tartott indokok alapján Természetesen ne méltóztassék elfelejteni, hogy ez 1922 június 14 én történt, közvetlenül a választások után, illetve helyesebben az alispáni rendelet a választások alatt folyamatba tett ügynek már csak egy közben szóló elintézése volt. Ebben a következő indokokat hozza fel (olvassa) : »Nevezettek — már mint Fényes László és a vele együtt lefogott 4—5 ottani szavazópolgár — amint a széles körben lefolytatott csendőrségi és detektivi nyomozati iratokból megállapítható, egy titkos kommunista szervezet tagjai, akik különösen a kommün alatt exponált egyénekkel, valamint a kommün felé könnyen hajló gyári munkásokkal állandó összeköttetést tartottak és tartanak fenn, azokat a jelenlegi társadalmi rend ellen izgatták, titkos összejöveteleket tartottak, titkos szövegű táviratokat váltottak s izgató röpcédulákat terjesztettek, mely ténykedésükkel a társadalmi rend felforgatására törekedtek.« Nekünk van egy törvényünk az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. Ha ezen vádaknak egy tizedrésze vagy csak egyetlenegy ténymegállapítása is igaz volna, akkor Fényes Lászlónak és társainak már régen az ügyészség fogházában kellene lenniök (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és igen súlyos, 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő bűncselekmény gyanúja alatt, bíróság elé állítva kellene lenniök De sehol nincs nyoma, senki nem meri állítani, hogy ilyen bírói eljárás megindult volna. Ilyen általánosságban tartott vádakkal azonban minden konkretizálás nélkül el lehetett rendelni ennek az 5—6 embernek Zalaegerszegre való szállítását. (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Amikor itt a t. belügy-