Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-44
A nemzetgyűlés 44. ülése 1922. évi augusztus hó 25-én, pénteken. 25 »Adórendszerünk betegségei« című könyvéből. Ebben a könyvben Hegedűs Leránt 53 vármegyéről közöl olyan táblázatot, amelyben a föld forgalmi értékéhez van viszonyítva az adó mennyisége százalék arányában. Ezek az adatok ki vannak mutatva megyéről-megyére, ezek — amint mondja — megfelelnek az itt szerzett hivatalos adatoknak is és ehhez a táblázathoz fűzi a következőket (olvassa) : »Hazánknak 53 vármegyéjére nézve szereztünk be ily földbecslési adatokat, részben az illető vidék pénzintézeteinek értékelése alapján mindig ugy, hogy elismert jelzálogbecslő állapítsa meg, vagy birálja felül az illető vármegyében talált legnagyobb vagy legkisebb adókvocienst, azt, hegy a tényleges értéke az adónak hányszorosára rúgott. Ez az eredmény épen a földadó szempontjából megbecsülhetetlen értékű. A számoszlopok, melyeknek összefoglaló "képét az ide mellékelt táblázat nyújtja, azt mutatják, hegy csak három rendkívüli esetben találtatott olyan földbirtok, ahol értékül nem lehet felvenni az adó százszorosát sem, hanem annál kevesebbet. Ezek az esetek felelnek meg a hivatalos adatgyűjtés azon csekélyszámu próbáinak, amidőn különösen kisebb birtokoknál a földadó rendkivüli ugrást mutat és a 25% felé ér. A legtöbb vármegyében átlag a földadó 200-szcrcsánál kezdődnek a legkisebb adókveciensek, de nem. egy vármegye található, ahol a legcsekélyebb földérték" már 300-, sőt két megyénél több, mint 400-szcrcsa a földadónak. Az adó kulcsa ily esetben tehát 8 illetőleg 6%. De ezek csak a legkisebb értékű birtokok. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja, el.) Majdnem, mindenütt az országban, és pedig nagy számmal, oly birtokok voltak találhatók, melyeknél az adónak 600-, 700- és 900-szorcsa vált be az ingatlan valódi értéke gyanánt. Három vármegyében, még pedig nem is ritka kivétel gyanánt, midőn a föld igazi értéke megállapittatctt, eredményül azt nyerték, hogy ez a forgalmi érték több, mint ezerszerese a földadónak : ilyen esetekben tehát a földadó tényleg 2' 5%-ct jelent. A földbirtok rohamos drágulása, különösen pedig a volt ártéri birtokoknak eke alá vonása folytán a kataszteri tiszta jövedelem, tehát a tényleges adóalap s az igazi hozadék között még hatalmasabb különbségek állottak elő javára a gazdának és ellenszeréül a tényleges földadókulcsnak. Nem. is elszigetelt esetek mutatnak több vármegyében arra, hegy a föld mai értéke meghaladja 2000szeresét az adónak, sőt egy esetben az adó 3500szorosát találjuk meg elfogadható és bármikor megkapható fcrgalmi érték gyanánt : mindannyiszer volt bokres területek, nádasok, letarolt erdőbirtok vagy árterület- változott át szántófölddé anélkül, hogy a kataszter azt figyelembe vette és az állam azt megadóztatta volna. Már 2000-szeres értéknél a földadó igazán csak 1'25%-ct ér el. Épen nagy uradalmakat találunk, hol a dus szántó NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — IV. KÖTET. még mindig a legelő minimális adóján szerepel. Mindez évek óta gyűjtött, teljesen megbízható igaz adatoknak tanulsága, melyeket hitelintézeteink nagyszerű levelesládáiból bárki áttekinthet s ellenőrizni tud.« Ebből a kimutatásból tehát megállapítható az, hogy a föld értékének az adó csak 1%-át teszi ki a nagybirtoknál, ellenben a kisbirtoknál itt is nagyobb az arány, vagyis az a kataszteri rendszer, amelyre akármit felépítünk, nem lehet igazságos, hanem csak az a földértékadó lehet igazságos, amely a forgalma szerint méri és birálja el az egészet. Ámde ennek a földnek is az a rendeltetése, hogy bizonyos mennyiségű embert eltartson, az a rendeltetése, hogy azt a vidéket, amelyen fekszik, ellássa, az itt szaporodó népességnek foglalkozást és megélhetést biztosítson. Már az előbb Emiltettem a kivándorlás kérdését. Nem akarok e tekintetben számszerű adatokra hivatkozni, bár vannak nálam, kétségtelen dolog ellenben az, hogy a halálozási-, illetőleg születési arány oly fontos szempotegy nemzet életében, melyreí igyelemmel kell lennünk és amelynek okait kutatnunk kell. Ha kutatjuk ezeknek az okait, megint csak odaérünk azokhoz a nagy birtoktestekhez, amelyek nem teszik lehetővé a rendes megélhetési viszonyokat, amelyek nem adnak elegendő munkát, ahonnan ki kell vándorolni, ahol a népesség igénytelensége épen a rossz kereseti lehetőség, rossz munkaalkalom, munkalehetőség következtében megcsökkent. Kétségtelen, hogy ezek olyan szempontok, amelyeket figyelembe kell venni. Erre vonatkozólag a statisztika azt mondja... Erdélyi Aladár : Milyen statisztika ? Farkas István : Tessék csak Buday László könyvét elővenni és kontrollálni adataimat, van nálam belőle több adat. Erdélyi Aladár : Köszönet, itt van ! Griger Miklós : Kenéz is irt erről ! Ezt Kenéz is bizonyítja ! Farkas István : 1915-ben az élveszületések száma 446.000 volt, a halálozások száma 474.972. A veszteség volt 1915-ben 29.546, 16-ban 77.804, 17-ben 87.604, 18-ban .181.992. Ezekben a számokban nincsenek benne a háborúban elhaltak. Kétségtelen ebből, hogy az az álláspont, amelyet én itt képviselek, hogyt. i. a nemzeti szempontokat figyelembe kell venni, olyan álláspont, amely elől az adójavaslatoknál sem lehet kitérni és épen, mert népszaporodási-, termelési-, szociális és közgazdasági szempontból szükség van rá, a nagybirtokot, mely évszázadokon át privilégiumot élvezett ebben az oíszagban és ezen privilégium birtokában nem töltötte be azt a szerepat.azt-a rendeltetést,amelyet tőle vártak, adóztatás utján kell kényszeríteni arra, hogy beit érj esebben, tökéletesebben gazdálkodjék, hogy abból az anyaföldből, amelyben megvan a többí ermelés 1 ehetősége,ténylegtöbbet is hozzon ki. A népesedési kérdésnél sem fogok elővenni valami destruktiv embert, hanem egy igazán fajvédelmi, tősgyökeres magyarra, Beksits Gusztávra hivatkozom és tőle idézek néhány mordat ot.
