Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

A nemzetgyűlés 49. ülése !&£$. évi szeptember hé IB-án, szerdám. 291 Még egy módositásom van ennek a szakasznak 4. pontjához. A megelőző két pont a szakértői eljárásról, ez a pont pedig a szakértői eljárás díjazásáról szól és a következőképen hangzik (olvassa) : »A szakértő eljárási díjának megfizetése az adókötelest terheli, ha kellő időben bevallást nem adott, továbbá ha a beadott bevallás hiányait felhívás ellenére nem pótolta, végű' ha a becslés eredménye a bevallott adóalapot legalább 25 %-kal meghaladta.« Ezt az utolsó részét a mondatnak kívánnám módosítani akként, hogy a »végül« szótól kezdve a szöveg töröltessék és helyébe az alábbi szöveg lenne teendő : ». .. vagy ha az eljárás során a nyilt vagy burkolt házbéreltitkolás esete megállapítást nyert«. Mert azért büntetni egy adózót, hogy esetleg nincs meg a kellő intelligenciája ahhoz, hogy ezt a házbéTvallomást ugy adja be, hogy a majdan hozandó becslés attól 25 %-kal el ne térjen, szóval intelligenciahiányt büntetni azzal, hogy ennek a becslési eljárásnak a költségeit az illetőnek nyakába varrják, nézetem szerint nem lehet. Büntetni csak akkor lehet valakit, ha rosszindulatú megkárositási szándék tűnik ki bevallásából. (Ugy van ! jóbbfeWl.) Ha ebből a szempontból indulunk ki, akkor az általam javasolt szöveg sokkal jobb és precízebb, mint a törvényjavaslat szövege, mert megóvja a kincstárt attól, hogy rosszindulatú elhallgatás esetén az eljárás költségei a kincstár terhére essenek, viszont kizárja azt, hogy az illető fél büntetésben részesüljön csak azért, mert nincs megfelelő intelligenciája ahhoz, hogy ugy tudja felértékelni a saját házát, hogy a majdan kiküldendő becslő-bizottság az ő becslésétől 25%-os élté ést ne találjon. Tisztelettel kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, hogy az előadott okok alapján mindkét módosításomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, Kérdem a t. Házat, hogy kiván-e még valaki szólni ? (Senki sem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt Petroyits t. képviselő urnák felszólalására nézve megjegyzem, hogy a becslésnél a végrehajtási eljárás során meg kívánom hívni a községi elöljáróságot is abban az esetben, ha ez bármily oknál fogva szükségesnek mutatkozik. Valami olyanféle rendelkezést kívánok felvenni ennélfogva a végrehajtási utasításba, amely annak a célnak a kifejezésre juttatását, amely az ő szeme előtt lebeg, akceptábilis formában biztosítja. Azt, hogy a községnek minden esetben joga legyen beavatkozni egy állami eljárásba, hogy oda bármely alkalommal közegeket küldhessen ki, a magam részéről nem tartanám szerencsés megoldásnak. En azt hiszem, hogy ilyenféle módon a jelenlegi törvényes rendelkezés mellett is meg fogjuk találni mindenkor a módot és lehetőséget, hogy a községekkel együtt dolgozzunk, az esetben is, ha egy ilyen külön beleszólási jogot az állami eljárásba nem biztosítunk a község részére. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat ebből a szempontból eredeti szövegében meghagyandó. Ami Gaal Gaston képviselő ur első módosítását illeti, az tulaj donképen precizirozása, illetve másképen való kifejezése annak a gondolatnak, amely az első bekezdés b) pontjában foglaltatik. A magam részéről e szövegezés ellen nincs észrevételem. Ami Gaal Gaston t. képviselő urnák második javaslatát illeti, ez a 25%-nak a törlésére vonatkozik. Erre vonatkozólag megjegyezni kívánom, hogy szakértői eljárás épen ezeknél a kis házaknál, amelyeket ő szem. előtt tartott, nem fog előfordulni ; hiszen ott nagyban és egészben megállapított elvek alapján fog eszközöltetni a bevallások felvétele. Ott, meg vagyok győződve, sem a pénzügyi hatóság nem fogja szükségesnek találni, sem az illető fél a maga részéről azt, hogy külön szakértői eljárással állapittassék meg egyes ilyen kisebb és a községben különben is egyforma házak értéke. Látjuk a gyakorlati életben, hogy a szakértői eljárások a legritkább esetben fordulnak elő, de ha élére állíttatik a kérdés és tényleg szükség van szakértő kiküldésére és eljárására, azt hiszem, indokolt az, hogy a szakértői díjat, amely utóvégre nem büntetés, az a fél fizesse, akinél a be\állás eredményéhez képest ilyen egynegyed résznyi eltérés mutatkozott. Azt hiszem, egyáltalán a legritkább esetben fog ez a paragrafus alkalmazásba kerülni, ott azonban, ahol alkalmaztatik, azt hiszem, hogy ezt célszerű erre az eljárási költségre nézve megállapítani, de hangsúlyozni kívánom, hogy ez egyáltalában nem jelent büntetést, hanem egy bizonyos napidíjnak a fél által való fizetését. En tehát kérném ennek a módositásnak elvetését. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Elsősorban fel fogom tenni a kérdést a 16. § eredeti szövegére. Ha azt nem méltóztatnak elfogadni, akkor Gaal Gaston képviselő ur módositványait két kérdésben fogom feltenni. Az első kérdés az 1. § első bekezdése b) pontjára, a második kérdés pedig a 4. pont utolsó bekezdésére vonatkoznék a »végül« szótól kezdve. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Kérdem tehát a Házat, méltóztatnak-e a 16. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A szakasz nem fogadtatott el változatlanul. Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Gaal Gaston képviselő ur első módosítva nyát, amely az első bekezdés b) pontjára vonatkozik, elfogadni ? (Igen !) A Ház Gaal Gaston képviselő ur első módositványát elfogadta. Következik a második módost vány. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni Gaal Gaston képviselő urnák a 4. pont utolsó bekezdésére vonatkozó módositványát ? (Igen ! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, akik azt elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A 4. pont tehát változatlanul fogadtatott el. A Ház a 16. §-t Gaal Gaston képviselő urnák az első bekezdés 6. pontjára vonatkozó módosításával fogadta el. Következik a 17. §. » 37*