Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

À nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hő 13-án, szerdán. Ö55 Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügy minister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzet­gyűlés! Ennek a pontnak kihagyása azon az alapon történt, hogy a beterjesztett törvények­ben elejtettük, mint külön adót a tőkekamat­adót, és ennélfogva az ez alá eső jövedelmeket részben itt vettük fel és adóztattuk meg, rész­ben pedig fen tartottuk a majd beterjesztendő illetéktörvényjavaslatnak, amely azután ezeket a szolgáltatásokat át fogja alakítani. Ez a speciális jövedelem is ilyen tőkekamatadó alá eső jövedelem volt és mint ilyen került — elismerem, hogy inkább elméletileg — a múlt törvényben meg­adóztatás alá. Ez volt tehát az oka annak, hogy ezt itt kihagytuk a mentességek köréből. Most a helyzet ugy áll, hogy én elismerem, hogy lehetnek bizonyos méltányossági körül­mények, amelyek amellett szólnak, hogy ezt — mondom, annak ellenére, hogy igy, elméletileg teljesen jogosult a kihagyás — mégis felvegyük, de megjegyzem, hogy teljes indokoltsággal álla­píttatott meg a törvény ugy, amint megálla­pítva van. A magam részéről a t. Ház bölcs belátá­sára bizom, hogy az adott felvilágosítások után méltóztatik-e a pótlást elfogadni, vagy sem. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Mivel a 8. § első, második és harmadik bekezdése meg nem támadtatott, e bekezdéseket elfogadot­taknak jelentem ki, a negyedik bekezdésre vonat­kozólag pedig fel fogom tenni a kérdést először arra, vájjon az eredeti szöveget fogadja-e el a nemzetgyűlés s ha az eredeti szöveg nem fogad­tatnék el, akkor fel fogom tenni Gaal Gaston képviselő ur indítványára a kérdést. Kérdezem tehát, méltóztatik-e a 8. § negye­dik bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik változatlanul kívánják elfogadni, szí­veskedjenek feláll ani. Tehát a Ház elveti az eredeti szöveget. Felteszem most a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a negyedik bekezdést Gaal Gaston képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A szakasz tehát a módosí­tással fogadtatott el. Következik a 9. §. Bodó János jegyző (olvassa a 9. §-t). Batitz Gyula! Batitz Gyula : T. Nemzetgyűlés ! A 9. § tár­gyalásánál előre látom, hogy ellentétbe fogok kerülni nemcsak a pénzügyminister úrral, hanem Gaal Gaston képviselő úrral is. Propper Sándor: Az nagy baj! Batitz Gyula : Ezt azért állapítom meg, mert az előbbeni szakasznál, ahol Gaal Gaston kép­viselő ur javasolta, hogy a présházak stb. adó­mentességben részesüljenek, a pénzügyminister ur azzal nyugtatta meg a t. képviselő urat, hogy a 9. §-ban úgyis van egy kitétel, amely azt mondja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó birtokosoknak az év bizonyos időközeiben hasz­nált lakásai adómentességben részesülnek. A magam részéről ennek a szakasznak ezt a negyedik pontját határozottan ellenzem és javaslom ennek törlését. Indokolásom ennél a kívánságnál a következő: En a paragrafusnak ebben a pontjában azt látom, hogy ide könnyen becsempészhetők, sőt nemcsak hogy becsempész­hetők, hanem határozottan ennek a pontnak fogalma alá t rtoznak azok a vidéken levő, uri módon berendezett nagy terebélyes kasté­lyok is. Hogy ne említsek egyebet, hivatkozom — mondjuk — Festetich Tasziló nagy keszt­helyi kastélyára. (Egy hang a szélsöbaloldalról : Szőlőben van!) Nem kérem, ez városban van; óriási sok szobát foglal magában. Egész éveken keresztül senki sem lakja, pusztán a cselédség tartózkodik benne De az országban igen sok ilyen hasonló kastélyt találunk, ha talán kisebb méretben is, amelyek nagy területet foglalnak le, sok szobá­val rendelkeznek, kényelmesen vannak beren­dezve, de egész éven senki sem lakja őket. Ha a 9. §-nak ez a 4. pontja megmarad, akkor bi­zonyosra veszem, hogy ezek a kastélyok is ugyancsak adómentességet fognak élvezni. Ennélfogva, mivel ez indokolatlan, helyte­len, igazságtalan, a magam részéről javaslom, hogy a 9. §. negyedik pontja töröltessék a tör­vénytervezetből. Elnök.' Kivan még valaki szólni ? Gaal Gaston képviselő ur. Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A szakasz­hoz a magam részéről nem kívántam hozzá­szólni, mert hiszen, amit ennél a szákasznál akartam elmondani, azt tulajdonképen a 2. §-nái megtettem inditványképen. Miután azonban a t. előttem szólott képviselő ur egyenesen sze­mélyemben aposztrofált és ezt az aposztrófációt — gondolom — ugy értette, hogy én majd vele­szemben a kastélyokat szándékozom védelembe venni, felvilágosítom a t. képviselő urat, hogy mint mindig, most is rövidlátónak méltóztatott lenni. A t. képviselő urak bizonyos szinvakság­gal vannak — ugy látom — a jó Istentől, nem tudom, megverve, vagy megáldva, mert a céljaik szerint az vagy verés, vagy áldás; azonban ha csak egy kicsit figyelt a t. képviselő ur az én felszólalásaimra és kicsit figyelemre méltatta az általam tett módosításokat, akkor, ha az igaz­ság utján akar maradni, kénytelen konstatálni, hogy én minden esetben a kis exisztenciák vé­delmében terjesztettem be pótlásokat és módo­sításokat. (Ugy van! jobb felöl. FéllciáltásoTc a szélső baloldalon : A progresszivitást nem tetszett elfogadni.) Ennél a szakasznál is az indítványban kifejezetten belevettem, hogy egy szoba, egy konyha és egy kamra, tehát értettem alatta kizárólag az u. n. tanyai lakásokat, amelyeket

Next

/
Thumbnails
Contents